A kelet-ázsiai ország valamelyest lazít a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó, világviszonylatban is rendkívül szigorúnak számító korlátozásokon, miután az utóbbi hetekben több helyen is utcai tiltakozások voltak az intézkedések ellen.
Hétfőn hónapok óta először fordult elő Pekingben és tizenhat másik nagyvárosban, hogy friss, az elmúlt 48 órából származó negatív Covid-teszt nélkül is használhatták az emberek a tömegközlekedést. Több ipari központban, például a Hongkonghoz közeli Kantonban újranyitottak a piacok és az üzletek, illetve feloldották a mozgásszabadságot korlátozó intézkedések többségét azokban a negyedekben, ahonnan nem érkezett jelentés fertőzésről.
A hatóságok előző héten bejelentették, hogy felpörgetik a hetven és nyolcvan év felettiek oltását, amit korábban előfeltételként szabtak meg az úgynevezett zéró-Covid-politika lezárásához, de azt nem közölték, hogy utóbbi mikor következhet be.
A drákói intézkedések keretében pusztán néhány megbetegedés miatt emberek százezrei vagy milliói kerülhetnek egyfajta házi őrizetbe akár hónapokra, sokak szerint teljesen feleslegesen. Az ország így gyakorlatilag évek óta zárva van a turisták előtt, a korlátozások jelentősen megzavarták a globális ellátási láncokat és a világkereskedelmet.
Ehhez kapcsolódóan: Kínában megtorpant a lezárás elleni tiltakozás, rendőrök lepik el az utcákat
Sokan reménykednek az előírások gyors módosításában, de egészségügyi szakértők és közgazdászok is figyelmeztettek, hogy az oltottsági szint és a kórházak felkészültsége ehhez valószínűleg csak a jövő év közepére vagy 2024-re lesz elég magas.
„Kína még nem áll készen a gyors újranyitásra” – vélekedett friss elemzésében a Morgan Stanley, arra is kitérve, hogy a korlátozások szigorítása is könnyedén elképzelhető, amennyiben megugrik a kórházi kezeltek száma egyes helyeken.
Az enyhítések elrendelésére a november 25-én kezdődött, hosszú évtizedek óta nem látott mértékű tüntetéseket követően került sor, de jórészt összehangban van a Kínai Kommunista Párt (KKP) korábbi ígéreteivel is.
A kínai Covid-tüntetések testközelből
Mostanra Kína az egyetlen jelentős ország, amely még mindig lezárásokkal igyekszik megfékezni a világszerte körülbelül 650 millió embert megfertőző és legalább 6,6 millió halálos áldozatot követelő járvány terjedését. Nyugaton már feloldották a korlátozásokat, és megpróbálnak inkább együtt élni az új típusú koronavírus különböző variánsaival.
Az emberek azután vonultak utcára több városban, így Pekingben és Sanghajban, hogy legkevesebb tíz ember vesztette életét egy lakástűzben az északnyugati Ürümcsiben, feltehetőleg amiatt, mert a hatóságok a járványellenes szabályok értelmében rájuk zárták az épületet.
Voltak, akik egyenesen az országot immár 73 éve vaskézzel irányító KKP leváltását, illetve a nemrég a harmadik mandátumára megválasztott Hszi Csin-ping elnök távozását követelték. Azt hangoztatták, hogy a rendszer nem teljesíti az ígéreteit, és nem foglalkozik az embereket foglalkoztató problémákkal. Az ehhez hasonló, lázító megnyilvánulások hosszú börtönbüntetést vonhatnak maguk után.
Hasonló léptékű tiltakozáshullámra nem volt példa az 1989-es demokráciapárti megmozdulások véres elfojtása óta.
A tüntetéseken a képzett, városi középosztály számos tagja is jelen volt, márpedig az állampárt pont erre a társadalmi csoportra alapozza azt az íratlan megállapodást 1989 óta, amelynek értelmében a lakosság az életkörülmények javulásáért cserébe elfogadja a tekintélyelvű vezetést, a szabadságjogok hiányát.
Ehhez kapcsolódóan: Fokozódik az elégedetlenség Kínában a zéró-Covid-politika miatt
A kínai állampárt korábban bejelentette, hogy fókuszáltabbá teszi stratégiáját, és ennek megfelelően teljes városok helyett inkább olyan házakat és negyedeket zártak le, ahol fertőzöttek élnek.
A zéró-Covid-politika egyik arcának is tartott Szun Csun-lan miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott a napokban, hogy egyensúlyt akarnak találni a megelőzés, a gazdasági stabilitás és a biztonság között, valamint hozzátette, hogy az országban a lakosság több mint kilencven százalékát már beoltották.
Hétfőn a kormány 30.014 újonnan regisztrált fertőzöttről számolt be az elmúlt napból, köztük 25.696-an tünetmentesek. Ez alatta van az előző heti, negyvenezer feletti számoknak, de még mindig közelében van a napi rekordnak.
Az országban hivatalosan eddig 5235 halottat követelt a járvány, szemben például az Egyesült Államok 1,1 milliós adatával.
