Felháborodást és éles politikai vitákat szült Bulgáriában a kormány javaslata, amelynek értelmében az egykori kommunista rezsim kulturális minisztere a legmagasabb állami kitüntetésben részesülne.
Miközben az országban belpolitikai botrányok közepette három éven belül immár a hetedik választásra készülnek, az ügyvezető kormány nemrég úgy döntött, hogy a legmagasabb állami kitüntetést, a Sztara Planina-érdemrendet adományozza a Bolgár Kommunista Párt korábbi magas rangú és igen befolyásos funkcionáriusának, a most kilencvenéves Georgi Jordanovnak.
Ezzel ő lenne az első egykori pártállami vezető, aki a rendszerváltás óta megkapja a rangos elismerést. Az ellenzők szerint ez a kommunista rezsim áldozatainak arcul köpése, a múlt megszépítése lenne.
Atanasz Atanaszov, a reformpárti Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária koalíció egyik vezetője augusztus 1-jén a parlamentben leszögezte, hogy határozottan ellenzi a jelölést, illetve emlékeztetett arra a 2000-es törvényre, amely bűnösnek nyilvánította a kommunista rendszert. Hozzászólása heves vitát váltott ki, a kommunista párt utódjának számító szocialisták képviselői élesen támadták az ülésen.
Jordanov támogatói védelmükbe vették a volt kommunista minisztert, hangsúlyozva, hogy a bolgár kultúra és örökség népszerűsítésével az ország példás nagyköveteként szolgált a világban. Rámutattak, hogy nagy szerepe volt a Bulgáriában talált trák kincsek nemzetközi kiállításának megszervezésében, valamint a bolgár népzene és klasszikus zene külföldi népszerűsítésében.
Agitprop
Az 1934-ben született Jordanov végigjárta a kommunista párt ranglétráját, dolgozott a propaganda- és agitációs osztályon is, amely a Komszomolhoz, a párt ifjúsági szárnyához kapcsolódott.
Állítólag közel állt Todor Zsivkov volt pártfőtitkár lányához, Ljudmila Zsivkovához, aki a bolgár művészet és kultúra nemzetközi népszerűsítésében játszott szerepéről volt ismert.
Jordanov 1987 és 1989 között egy rövid ideig kulturális miniszter volt, de a nyolcvanas években ezenfelül is fontos személyiség volt a párt politikájának végrehajtásában, amelynek alapján cenzúráztak vagy betiltottak minden olyan művészeti alkotást, amely nem illeszkedett a hivatalos ideológiához.
A politikus 1982-től a Kulturális Bizottság elnöki tisztét töltötte be, 1986-tól pedig a vallási és kulturális tevékenységeket szabályozó Szellemi Fejlődés Tanácsának vezetője volt.
Ehhez kapcsolódóan: Ilyen ritka luxuskocsikkal flancolt a bolgár pártvezetés
A Najden Todorov kulturális miniszter által kezdeményezett kitüntetésről szóló határozatban Jordanov hozzájárulását méltatták „a nemzet szellemi felemelkedéséhez”. A megfogalmazás is bírálatokat váltott ki, sokak szerint ugyanis a kommunista párt nacionalista retorikáját idézi a rezsim utolsó éveiből.
A nyolcvanas évek végén a bolgár kommunista vezetés erőltetett asszimilációs kampányt indított a török kisebbséggel szemben. Próbálták korlátozni a török nyelv használatát, előírva, hogy az érintetteknek nevük szláv változatát kell használniuk.
A török kisebbség azonban heves ellenállást tanúsított az integrációs törekvésekkel szemben, ami 1989-ben közel 320 ezer ember kiutasításához és Törökországba kényszerítéséhez vezetett.
Mostanra kiderült a kommunista hírszerzés archívumaiból, hogy többek között Jordanov is részt vett a bulgáriai törökök kitoloncolásának módjáról folytatott egyeztetéseken a Politbüróban. „Országunk érdekelt némi vér kiontásában. Ami tisztátalan, annak be kell végeznie” – mondta az egyik ülésen.
Nosztalgia a kommunizmus iránt
Közel harmincöt évvel a kommunizmus bukása után Bulgária még mindig a tekintélyelvű rezsim igazságtalanságainak feldolgozásával küzd. Sokak szerint a társadalom nem tett eleget a múlt bűneinek feltárása érdekében; a közoktatás is elégtelen e téren, a biztonsági szolgálatok archívumai sem nyíltak meg teljesen.
A kommunista rendszert bűnösnek nyilvánító, 2000-es törvényt is többször bírálták, amiért nem biztosít olyan keretet, amellyel felelősségre lehetne vonni a korszak politikai bűncselekményeinek elkövetőit.
Bár Jordanov lenne az első magas rangú vezető, aki megkapja a Sztara Planina-rendet, nem ez az első eset, hogy az állam kommunista kötődésű személyeket tüntet ki. Rumen Radev elnöksége alatt hasonló elismerésben részesült a hírszerzés egy korábbi ügynöke és egy olyan üzletember is, akinek köze volt a kommunista titkosrendőrséghez köthető Multigrup konglomerátumhoz. Radevet a Bolgár Szocialista Párt jelölte a jórészt ceremoniális államfői tisztségre. Oroszpárti megnyilvánulásai máig népszerűek támogatói körében.
A kommunizmus és a szovjet időszak iránti nosztalgia kéz a kézben jár a Nyugat- és demokráciaellenes, oroszbarát érzelmekkel. E nézeteket a parlamentben a Bolgár Szocialista Párt és a szélsőjobboldali Újjászületés képviseli leginkább.
Bulgáriát máig erősen sújtja a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés, amelynek nagy része az egykori kommunista titkosrendőrséghez kötődő üzleti hálózatokhoz kapcsolódik. Sok volt kommunista tisztségviselő még mindig fontos politikai pozíciót tölt be.
A Sztara Planina-rendet hazai és külföldi állampolgárok is megkaphatják kiemelkedő teljesítményük és Bulgáriáért tett szolgálataik elismeréseként.
