Izrael fokozott diplomáciai nyomásnak van kitéve, hogy egyezzen bele a fegyvernyugvásba a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel.
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója újabb tárgyalásokra érkezett Egyiptomba kedden arról a katari közvetítéssel felvázolt tűzszüneti javaslatról, amelynek alapján ismét ideiglenesen beszüntetnék a harcokat, az iszlamisták pedig szabadon engednék megmaradt túszaikat.
Sajtójelentések szerint David Barnea, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat (Moszad) vezetője is Kairóba látogat.
Minderre azt követően kerül sor, hogy az Egyesült Államok és az ENSZ is óva intette Izraelt attól, hogy a civilek védelmének garantálása nélkül szárazföldi offenzívába kezdjen az egyiptomi határnál található Rafah városban.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael Rafahot bombázta, Washington nem szeretné, ha katonákat is küldenének oda
Joe Biden amerikai elnök a II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott találkozója után is leszögezte, hogy az igen sérülékeny helyzetben lévő polgári lakosságot feltétlenül meg kell óvni a palesztin enklávéban.
A jordániai uralkodó tartós tűzszünetért lobbizott a Fehér Házban, arra figyelmeztetve, hogy a támadás Rafah ellen minden bizonnyal újabb humanitárius katasztrófát eredményezne.
Az Izrael és a Hamász közötti háború legerősebb képei
Kína is katonai műveletei mielőbbi leállítására szólította fel Izraelt az emberek további szenvedésének megelőzése érdekében.
Miután a zsidó állam előző héten elutasította a Hamász fegyvernyugvási feltételeit, az izraeli hadsereg vasárnap éjjel drámai rajtaütést hajtott végre Rafahban, aminek során sikeresen kiszabadítottak két túszt. Az akcióban nagyjából száz ember vesztette életét, amit a helyi palesztin hatóságok mészárlásnak minősítettek.
Ehhez kapcsolódóan: Drámai rajtaütés Gázában: két kimentett túsz, több mint hatvan palesztin halott
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze „mélységes aggodalmát” fejezte ki a bombázások miatt, és az amerikai külügyminiszter is vizsgálatot sürgetett egy hatéves gyerek halálának ügyében.
Nem sokkal ezt megelőzően beszélt telefonon Benjámin Netanjáhú izraeli kormányfő Joe Bidennel, aki ekkor is felszólalt egy nagyszabású rafahi hadművelet ellen.
Netanjáhú azonban kitart amellett, hogy a „teljes körű győzelem” elérése nem lehetséges a terroristák utolsó egységeinek felszámolása nélkül.
Az amerikai kormány előző nap arról számolt be, hogy hathetes tűzszünet tető alá hozásán dolgoznak, és miközben egyes elemeiről már megvan az egyetértés, vannak még nézetkülönbségek.
Izrael a Hamász utolsó megmaradt fellegvárának nevezte Rafahot, jelezve, hogy hamarosan szárazföldi offenzívát indíthat a sűrűn lakott város ellen, ahol az övezet 2,4 milliós összlakosságának nagyjából fele tartózkodhat jelenleg.
Sokan már többször is menekülésre kényszerültek az utóbbi hónapok során, előbb északról délre, majd Hán Júniszból Rafahba. „Üres kézzel jöttünk el északról, aztán szinte üres kézzel jöttünk el Hán Júniszból is. Ezúttal készen akarunk állni” – mondta egy, a holmijait pakoló férfi.
Egyik helyről a másikra kell menekülniük a palesztin családoknak
Az izraeli miniszterelnök biztonságos elvonulást ígért a civileknek, ugyanakkor számos külföldi kormány és nemzetközi segélyszervezet úgy vélekedett, hogy sehol nem lehetnek biztonságban ma Gázában.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kiemelte, hogy rendkívül magas lenne a polgári veszteségek száma egy izraeli szárazföldi művelet esetén, amely ráadásul a lassan csordogáló segélyszállítmányokat is megakasztaná.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy a Hamász terroristái a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 130-at továbbra is fogva tartanak. Utóbbiak közül 29-ről azt feltételezik, hogy halott.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi Bíróság: Izraelnek biztosítania kell, hogy ne legyen népirtás Gázában
A gázai hatóságok szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 28 ezret. Az izraeli fél azt állítja, hogy körülbelül nyolcezer fegyveressel végeztek eddig, de erre nem mutattak be bizonyítékot. A harcokban mostanáig 232 izraeli katona vesztette életét.
Az izraeli hadsereg aláhúzta, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
A Gázai övezet 2,4 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.
