Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Eurómilliárdok jöhetnek az EU-tól energiaátállásra – jó esetben nyáron fogadhatnák be a magyar számlát


A Barátság 2 kőolajvezeték a Mol dunai finomítójában, Százhalombattán
A Barátság 2 kőolajvezeték a Mol dunai finomítójában, Százhalombattán

Brüsszelben azzal számolnak, hogy ha minden a terv szerint halad, Magyarország a nyár előtt nyújthatja be a számlát a helyreállítási támogatás első részletének kifizetésére. Hazánk 2026-ig akár több milliárd eurót is költhet EU-s forrásból az orosz energiaimporttól való függőségének csökkentésére.

„Remélem, hogy Magyarország még a nyári szünet előtt benyújthatja az igénylést a helyreállítási eszközből rendelkezésére álló vissza nem térítendő támogatás első részletének kifizetésére” – közölte kedden a Szabad Európával egy magas rangú EU-tisztviselő. A forrás hozzátette, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között „nagyon konstruktív tárgyalások” folynak jelenleg az EU Tanácsa által tavaly decemberben jóváhagyott magyar helyreállítási terv végrehajtásáról. „Kifejezetten bizakodó vagyok a tekintetben, hogy sikerül a mérföldkövek rigorózus végrehajtása” – hangsúlyozta lapunknak a nevének mellőzését kérő uniós tisztviselő.

Maximális teljesítést várnak el az EU-nál

Mint ismeretes, az 5,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás első, nyolcszázmillió eurós részletének kifizetéséhez a kormánynak nem kevesebb mint 27 úgynevezett szupermérföldet, kiemelt feltételt kellene teljesítenie. „Magyarország mindaddig nem igényelheti meg az első kifizetést, amíg nem felelt meg mind a 27 mérföldkőnek” – erősítette meg kedden egy uniós illetékes.

A nyilatkozatból úgy tűnik, hogy Brüsszelben a legjobb esetben sem számítanak arra, hogy Magyarország a nyár előtt képes lesz a kifizetés reményében benyújtani a számlát. A tényleges utalásig ehhez képest még több hét vagy hónap is eltelhet, amíg az Európai Bizottság meg nem győződik meg arról, hogy minden feltétel teljesült.

Szlovénia például még tavaly októberben járult a kasszához, de a kifizetésre hiánypótlás miatt valószínűleg március végéig várnia kell.

Az Orbán-kormány eredetileg legkésőbb március 31-ig tervezte a kifizetéshez szükséges valamennyi feltétel teljesítését, ami tekintettel arra, hogy addig csak öt hét van hátra, meglehetősen ambiciózusnak tűnik, bár nem teljesen lehetetlen. A magyar házi feladat megoldását megnehezíti, hogy valamennyi feltételt maximálisan kell teljesíteni, mert – miként arra brüsszeli bennfentesek rámutatnak – ezek egytől egyig az uniós költségvetési források auditálásával és rendeltetésszerű elköltésének ellenőrzésével, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségét erősíteni hivatott reformokkal állnak összefüggésben.

A 27 szupermérföldből 21 különben a Magyarországgal szemben folyamatban lévő jogállami feltételességi eljárás része, ezek megoldása a kulcs az EU által zárolt 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrás (pénzügyi kötelezettségvállalás) felszabadításához. Ez önmagában még nem elég a helyreállítási forrásokhoz való hozzáféréshez, mert többek között négy, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló törvény elfogadását is feltételezi.

Ehhez kapcsolódóan: Három afrikai ország után Magyarországon a legdrágább élelmet venniük a szegényebbeknek

Új kihívás a REPowerEU forrásainak lehívása

Az EU miniszteri tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta azt a REPowerEU néven futó jogszabályt, amely az orosz fosszilis energiaimporttól való függetlenedést és a tiszta energiatechnológiákra való áttéréshez szükséges beruházásokat finanszírozza majd az EU tagállamaiban. Az új pénzügyi eszköz, amelybe 20 milliárd euró friss pénzt tesz bele az unió, a helyreállítási terv külön fejezeteként funkcionál majd, ezért a forrásokhoz való hozzáféréshez a tagállamoknak lehetőség szerint legkésőbb május 1-jéig módosított helyreállítási tervet kell majd benyújtaniuk a bizottságnak.

Közben a kormányoknak egy másik határidőről sem szabad megfeledkezniük. Az Európai Bizottság arra sürgeti a tagállamokat, hogy legkésőbb március 31-ig egyelőre nem hivatalosan jelezzék, hogy igényt tartanak-e a helyreállítási eszközből számukra elkülönített kölcsönre. Bizottsági források szerint mostanáig egyedül Spanyolország jelezte biztosra, hogy lehívja a kölcsönt. Bár a kölcsönre az igényt hivatalos formában augusztus 31-ig kell bejelenteni, a sietséget az a szándék indokolja, hogy fel tudják mérni, mekkora keret marad szabadon a most elfogadott, REPowerEU által finanszírozott beruházásokra.

A nyolcszázmilliárd euró összegű helyreállítási eszköz (RRF) hitelkeretéből ugyanis még 225 milliárd eurót nem kötöttek le, a szabadon maradó összeget szétosztanák az érdeklődő tagállamok között. Brüsszel szerint összesen 268 milliárd euró van kinn az ablakban a REPowerEU számára, ám ebből csak húszmilliárd euró a friss pénz (ezt a szén-dioxid-kibocsátási egységek egy részének értékesítéséből fedeznék). További 5,4 milliárd a brexitkompenzációs alapból, valamint 17,9 milliárd euró a kohéziós politikai források átcsoportosításának lehetőségéből származna, és ezt egészítenék ki a 225 milliárd eurós, eddig fel nem használt kölcsönkeretből.

Rengeteg pénz az ablakban az orosz függőség csökkentésére

A húszmilliárd euró friss pénzből Magyarországra a teljes összeg 3,51 százaléka, valamivel több mint 701 millió euró jut majd. Ez abszolút értékben a kilencedik legnagyobb összeg. De ha a helyreállítási hitel rá eső, több mint kilencmilliárd eurós részére is igényt tart, akkor a kormány abból akár több milliárd eurót is az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentését szolgáló beruházásokra fordíthat. Ezek közé tartozik az Adria olajvezeték kapacitásainak kibővítése vagy a Mol tulajdonában lévő finomítók modernizálása annak érdekében, hogy teljesen át tudjanak állni a nem orosz forrásból származó kőolaj feldolgozására.

A szabályok értelmében az egyes országok a rájuk jutó pénzügyi keret maximum harminc százalékát használhatják fel a kőolajjal vagy a földgázzal kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekre. De mindössze az a három tagállam – Csehország, Szlovákia és Magyarország – eszközölhet olajos beruházást, tekintettel arra, hogy kitettségük miatt mentesültek az Oroszországot sújtó európai olajembargó alól.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG