Történelmi jelentőségű, hogy az uniós tagállamok idén júliusban megállapodtak a 750 milliárd eurós újjáépítési alapról. A legnagyobb tétel részleteiről is egyetértés született az Európai Parlament és a tagállamok között. A következő három évben Magyarország 6,2 milliárd eurót használhat fel ebből a forrásból, és megindulnak a 7 éves költségvetés kifizetései is. Ezekre a pénzekre már vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer.
Az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására egy eddig még soha nem látott nagyságú és lebonyolítású mentőcsomagról döntöttek júliusban.
A magyar-lengyel költségvetési vétófenyegetés miatt hosszú időre bizonytalanná vált a 750 milliárd eurós csomag sorsa, ezért már kormányközi szinten kezdték el szervezni a Next Generation EU (NGEU) nevű programot. Amikor múlt héten az akadályok elhárultak, Magyarország és Lengyelország feloldotta a blokkolást, gőzerővel indult meg a különböző megállapodások előkészítése annak érdekében, hogy az érintettek minél hamarabb juthassanak pénzhez.
Történelmi mentőcsomag
A Next Generation EU-t a tagállamok hitelből finanszírozzák, amelyet a pénzpiacokról vesz fel az unió. Ennek az az előnye, hogy az EU a legjobb adósnak számít, vagyis a legkedvezőbb feltételekkel juthat pénzhez. A hitel törlesztését a következő hétéves költségvetési ciklusban, 2027 után kell megkezdeni, legfeljebb 30 éves futamidőn belül.
A tagállamok arról is döntöttek, hogy a visszafizetésig esedékes időszakban megnövelik a saját forrásaikat és ezekkel a bevételekkel lehet csökkenteni a tagállamok hozzájárulását. Eddig hat adófajta kivetésének előkészítéséről született megállapodás, az első három esetében 2021 nyarán áll elő javaslatával az Európai Bizottság.
A 750 milliárd eurót két részre osztják: 390 milliárd eurót a tagállamok vissza nem térítendő támogatás formájában, 360 milliárd eurót pedig hitelként vehetnek igénybe. (Az imént részletezettek szerint a cél tehát az, hogy a vissza nem térítendő összeget valóban ne kelljen visszafizetni.)
Az egész programon belül a legnagyobb tétel az úgynevezett Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (RRF), amely 672,5 milliárd eurót tesz elérhetővé. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalódelegációja megegyezett minden részletben, végleges jóváhagyásához már csak formai döntések kellenek. Természetesen ez az egyezség már jó ideje az asztalon feküdt, a részleteket korábban kimunkálták és a tagállamok hozzá is kezdhettek megtervezni, hogyan költik majd el a nekik jutó összegeket.
A szabályok értelmében a tagállamok úgynevezett nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervei akkor kaphatnak pénzt ebből a forrásból, ha a meghatározott célokra összpontosítanak.
Ezek a területek a következők:
- a zöld átmenet, beleértve a biológiai sokféleséget,
- a digitális átalakulás,
- a gazdasági kohézió és a versenyképesség,
- a társadalmi és területi kohézió,
- az intézményi válságreakciók és a válságra való felkészültség, valamint
- a következő generáció, azaz a gyermek- és az ifjúságpolitika, ideértve az oktatást és a készségeket is.
Ha nincs jogállamiság, pénz sem lesz
Fontos szabály, hogy az RRF csak azoknak a tagállamoknak lesz elérhető, amelyek elkötelezettek a jogállamiság és az Európai Unió alapvető értékeinek tiszteletben tartása mellett. Vagyis ezekre az összegekre is vonatkozik a jogállamisági feltételrendszer.
Az is előírás, hogy mindegyik terv költségvetésének legalább 37 százalékát az éghajlathoz, és legalább 20 százalékát a digitális cselekvésekhez kell rendelni.
A parlamenti tárgyalódelegáció egyik tagja, a spanyol szociáldemokrata Eider Gardiazabal Rubial azt mondta,
„az RRF kettős győzelem: rövid távon enyhíti a COVID-19 társadalmi hatásait, hosszú távon lehetővé teszi, hogy nagy lépést tegyünk a zöld és digitális átmenet felé. Ezzel a megállapodással végre elértük az EP egyik régóta fennálló követelését”.
Elégedett volt a tagállami küldöttség is. Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár azt mondta, hogy a támogatás szorosan kapcsolódik az európai szemeszter ajánlásaihoz, amelyek meghatározzák az egyes tagállamok központi kihívásait a versenyképesség és a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése érdekében.
Magyarország: 6,2 milliárd euró
Az RRF-ből már 2021. február 1-jén megkezdődhetnek a kifizetések. Mivel ennek a programnak a lényege, hogy minél hamarabb eljusson a pénz a bajban lévő ágazatokhoz, vállalkozásokhoz, európai polgárokhoz, ezért az első két évben a teljes keret 70 százalékát tervezik kifizetni, 2023-ban pedig a maradék 30 százalékot.
Nominálisan a legnagyobb kedvezményezett három nagy tagállam: Olaszország (65,5 milliárd euró), Spanyolország (59,1 milliárd euró) és Franciaország (39,3 milliárd) euró.
