Nem lehet időhúzásra játszani, legalábbis az Európai Parlament (EP) állásfoglalása szerint: január elsejével életbe lép a jogállami feltételrendszer, és jogszerűen nem hajtható végre a magyar és a lengyel kormánnyal kötött alku. Ettől azt még az EP is megszavazta szerdán, és a mostani véleményüknek nincs jogi jelentősége.
Az EP közleménye szerint hiába állapodott meg a kormányfőkből álló Európai Tanács arról, hogy az Európai Bizottság a várható bírósági eljárás végéig nem alkalmazza a jogállamisági mechanizmust, ami miatt a magyar és lengyel kormány megvétózta volna az EU költségvetését is. Szerintük azt január 1-től alkalmazni kell.
Ismeretes, hogy a magyar és a lengyel vétó miatt hetekig tartó huzavona után szerdán végül elfogadta az EU költségvetését és válságkezelő csomagját az Európai Parlament. Budapest és Varsó azt ellenezte, hogy a jogállam működését, a jogbiztonságot is ellenőrizhesse az Európai Unió.
A vétóból úgy táncolt vissza két ország, hogy német kezdeményezésre megfogalmaztak egy módosítást, ami miatt könnyen lehet, hogy 2022 végéig mégsem lehet majd ellenőrizni a jogállam működését, mert meg kell várni az bíróság döntését arról, egyáltalán jogszerű-e a jogállamisági kritérium.
A módosítást a magyar kormány nagy sikerként értékelte, a lengyel kormánypártok viszont nem voltak ilyen egységesek az ügyben.
Az EP szerint már januártól hatályos
A jogállamisági rendeletet szerdán az Európai Parlament is megszavazta. Ehhez viszont hozzáfűztek a képviselők egy közös állásfoglalást. Eszerint nem kell megvárni a bírósági döntést, a szabály január elsejétől érvényes, és onnantól kell használni is.
Erre hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában Jávor Benedek zöldpárti politikus, volt EP-képviselő is, aki azt írja, hogy "az Európai Parlament szerint az Európai Tanácsnak semmilyen joga nincs korlátozni a Európai Bizottságot a hatályos uniós szabályok végrehajtásában, és ha az Európai Bizottság - a megállapodásnak megfelelően - elmulasztaná kötelezettségét a január 1-én hatályba lépő jogállamiság mechanizmus megfelelő alkalmazására, akkor a EP kész bíróság elé citálni az Európai Bizottságot".
Az EP szerint az új szabály egyértelmű, az Európai Tanács december 11-i következtetései "feleslegesek" arról, hogy az Európai Bizottságnak nem kellene a jogállamisági eljárást alkalmaznia addig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról.
Leírták még, hogy az Európai Tanács „nem lát el jogalkotói feladatokat”, ezért
„az Európai Tanács egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének.”
Az Európai Tanácsban egyébként az egyes országok állam- és kormányfői, illetve az Európai Bizottság elnöke vannak benne.
Külön "rendkívül sajnálják", írja az Európai Parlament közleménye, hogy ennyit késlekedett az Európai Tanács a vétók miatt. Szerintük "elavult és kontraproduktív", hogy egyhangúan tud csak dönteni a Tanács.
Ezért az Európa jövőjéről szóló, a közeljövőben megrendezendő konferencián ezen akadályok legyőzésével is foglalkozni szeretnének. Az EP állásfoglalása egyébként semmilyen kötelező érvénnyel nem bír, ez nagyjából a képviselők hozzáfűzött véleménye.
