Belarusz állami tulajdonú létesítményt használt az orosz hadsereg egy „szűrőtábor” működtetésére, ahol több forrás szerint ukrán katonákat és civileket kínoztak meg, és más visszaéléseket is elkövettek velük szemben – derült ki a Szabad Európa oknyomozásából.
Több hasonló helyszín mellett a Belarusz északkeleti részén, az ukrán–orosz határ közelében fekvő Naruljában található létesítményt is civilek átvilágítására használta az orosz hadsereg az ukrajnai invázió 2022. februári megindítása után. A szemtanúk beszámolói, a Planet Labs műholdfelvételei és az orosz televíziós adások elemzése alapján a Szabad Európa és partnerei megállapították, hogy a telephely egy belarusz állami céghez, végső soron az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsimhez tartozik.
Miközben a Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének számító belarusz vezető engedélyezte, hogy Oroszország hazája területét is használja az Ukrajna elleni hadműveletekhez, nyilatkozataiban rendre bagatellizálni próbálja kormánya szerepét a háborúban.
Julija Polehina, a Szics ukrán emberi jogi csoport munkatársa azonban úgy vélekedik, hogy Lukasenkát is felelősség terheli az oroszok által működtetett belarusz létesítményben elkövetett visszaélésekért: „Ezeket a szűrőtáborokat nem lehet felállítani a felhatalmazott kormányzati tisztviselők nélkül, akiknek a hozzájárulásukat kell adniuk. Amikor az embereket verik, kínozzák és megtagadják tőlük az orvosi ellátást, az háborús bűncselekmény. Ez nem történhet meg a hatóságok beleegyezése nélkül.”
Aktivisták számos esetet dokumentáltak, amikor megkínozták és/vagy deportálták a megszállt ukrajnai területeken és a Belaruszban működtetett hasonló helyszínekre kerülő embereket. Az odahurcolt ukránok és képviselőik szerint visszaélések történtek a Narulja telepen is. „Civileket vertek. Úgy értem, állandó sikoltozást hallottunk” – idézte fel Bohdan Liszenko ukrán katona, akit 2022 márciusában Naruljába vittek, miután hadifogságba esett. A belarusz hatóságok a cikk megjelenéséig nem reagáltak a feltett kérdésekre.
„Valami nagy kolhoz”
Nagyjából egy hónappal az ukrajnai háború kitörése után Larisza Jahodinszka két fiát is elfogta az orosz hadsereg, és erőszakkal Belaruszba vitték őket. „Azt mondták, hogy szabotőrök, és elvitték őket” – mondta a slidstvo.info ukrán oknyomozó portálnak. Ő és családja az ukrajnai Orane faluban él, mintegy 45 kilométerre a belarusz határtól. Amikor elhurcolták a fiait, a település még orosz megszállás alatt állt a Kijevtől északra fekvő területekhez hasonlóan. A kisebbik fiú, Vlagyiszlav még kiskorú volt, viszont sikerült hazatérnie, miután egy belarusz árvaházban helyezték el. Testvérét feltehetően Oroszországba kényszerítették. Az anya arról számolt be, hogy Vlagyiszlavot súlyosan bántalmazták fogva tartása alatt, a bátyjának is eltörték a bordáit, amikor baseballütővel verték. A később hazakerült fiú elmondta, hogy az orosz katonák felpakolták őt egy furgonra a testvérével együtt, és Belaruszba vitték. „Megkérdeztem a határőröktől, hol vagyunk. Erre azt mondták: Belarusz, Narulja” – emlékezett vissza.
Szavai szerint a hely, ahol fogva tartották őket, egy elhagyatott szovjet kolhozra hasonlított. Ez megegyezik azzal, ahogy egy ukrán katona festette le a létesítményt, aki később fogolycsere keretében jutott vissza Ukrajnába. „Be volt kötve a szemünk. Rendőrségi furgonokban szállítottak minket. Egy bajtársunk, akivel együtt voltunk, azt mondta, hogy mintha azt hallotta volna, hogy Narulja” – mondta a névtelenséget kérve nyilatkozó férfi. Arra is kitért, hogy „valami nagy kolhozba” szállították át őket, ahol „rengeteg felszerelés volt”, köztük tankok és szovjet légvédelmi ágyúk.
A beszámolók alapján a tényfeltáró újságírók a Planet Labs műholdképeinek segítségével keresték meg azt a helyet Naruljában, ahol a két férfit fogva tarthatták. A feladatot nehezítette a városban szétszórt katonai felszerelés. A vizsgálat során átnézett hatósági nyilvántartások viszont azt mutatták, hogy Naruljában belarusz állami cégek tulajdonában van minden olyan telephely, amelyet az orosz hadsereg használt.
A „szűrőtábort”, ahova Vlagyiszlavot és számos más embert vittek, bármelyikben felállíthatták. Az áttörést a helyszín felkutatásában végül egy váratlan forrás hozta: az orosz televízió.
„Propagandakép”
Az NTV orosz csatorna 2022. március 22-én riportot sugárzott a hadifogságba esett ukrán katonákról, akiket például orvosi kezelés közben mutattak, humánus képet festve az orosz fegyveres erőkről. Arról nem tettek említést, hol tartják őket fogva, az újságírók azonban felkeresték az egyik ukrán katonát, Liszenkót, aki azt mondta, hogy Naruljában volt, ahol folyamatos sikoltozást hallott a civilektől, akiket szerinte vertek. A szóban forgó tévétudósítást propagandaképnek nevezte. „Azt nem mutatták, hogyan hallgatták ki a civileket” – tette hozzá. Vlagyiszlavhoz és a névtelenséget kérő ukrán katonához hasonlóan ő is volt kolhozhoz vagy mezőgazdasági központhoz hasonlította a telephelyet.
Mindhárman megerősítették, hogy az NTV-adásban azt a létesítményt keresték fel, ahol őket őrizték. A képsorokon látható egyedi, lerombolt tetejű épületnek és a környéken lévő katonai sátraknak köszönhetően végül a műholdképeken sikerült beazonosítani a helyszínt. Megállapították, hogy a riportot a naruljai Kamszamolszkaja utcában forgatták, a Pripjaty Szövetség nevű cég telephelyén. Az állami tulajdonú vállalat végső tulajdonosa a Belarusz Fogyasztói Társaságok Szövetsége, amelyet Lukasenka minisztertanácsa felügyel. A Pripjaty Szövetség igazgatóját, Zinajda Mirutenkát sikerült elérni telefonon, aki a Narulja körzet végrehajtó bizottságának vezetőjéhez, Uladzimer Antonenkához irányította az újságírókat. Utóbbi, amikor meghallotta, hogy mivel kapcsolatban keresik, azt állította, hogy téves a szám, és lerakta.
„Megkínozták őket”
Az emberi jogi ügyvéd Polehina arról számolt be, hogy egyik ügyfele egy 24 éves férfi volt, akit az orosz katonák 2022 márciusában fogtak el az apjával együtt Kijev mellett, majd erőszakkal Naruljába szállították, ahol egy „szűrőtáborba” kerültek. „Az apa tanúsítja, hogy megkínozták őket” – mondta.
A The Reckoning Project nevű ukrán–amerikai szervezet szerint az ilyen deportálások már önmagukban a genfi egyezmények megsértését jelentik. A Naruljában elkövetett kínzásokról és visszaélésekről szóló első jelentések nem sokkal az orosz invázió megindítása után láttak napvilágot. Irina Badanova, az ukrán hadsereg fogolyszabadítással foglalkozó koordinációs csoportjának szakértője 2022 júliusában például arról beszélt egy interjúban, hogy Narulja „egy olyan szűrőtábor helyszíne, ahol a legnagyobb visszaélések történnek a civil túszokkal szemben. (…) Biztos vagyok benne, hogy Belaruszt is felelősségre fogják vonni” – szögezte le.
Jahodinszka valakitől, aki több mint egy évet raboskodott együtt idősebb fiával Oroszországban, azt hallotta, hogy nem is vádolták semmilyen bűncselekménnyel. „Azt mondta, hogy a fiamat tanúként kezelik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt leszámítva több mint két éve semmit nem tud róla.