2023 utolsó napjaiban a napsütés vette át a hó és a köd helyét Ukrajna keleti frontján, de a javuló időjárás veszélyeket rejt a Bahmut közelében harcoló ukrán katonák számára. A harckocsik legénységének a napsütés azt jelenti, hogy a szokásosnál is jobban kell álcázniuk magukat és felszerelésüket, miközben az orosz erők támadásait verik vissza a közeli városból.
Bahmut és környéke egy évvel ezelőtt a háború leghevesebb harcainak helyszíne volt. A tüzérségi támadások megtizedelték a várost, amely tavasz óta orosz ellenőrzés alatt áll. Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben megfogadta Bahmut visszafoglalását.
Olekszandr, a szerelőből lett harckocsivezető – aki kérte, hogy csak a keresztneve szerepeljen – tartja az ukrán vonalat Bahmut külvárosában, ahol a támadások és a tüzérségi lövedékek a mindennapok részévé váltak. Egy december végi ragyogó napon neki és egységének az a feladata, hogy zárt pozíciókból álljon készen tüzelésre, és csak ritkán kockáztasson harcot nyílt terepen, ahol nagy a veszélye a támadó drónoknak.
Olekszandr egy évvel ezelőtt vonult be, közvetlenül a háború kezdete után jelentkezett. Mint mondta, harci kedve csak nőtt az elhúzódó véres harcok közben.
„A karom és a lábam sértetlen. Értem, hogy nincs elég emberünk, tényleg nincs elég emberünk” – mondta Olekszandr a Current Time-nak, a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű csatornának.
„Ezrével jönnek és mennek. Ukrajnában minden kar és láb aranyat ér” – tette hozzá a kelet-ukrajnai harcokban megölt és megsebesült ukrán katonákra utalva.
A Bahmut körüli állóháború a harcok valóságát tükrözi 2024 beköszöntével. Kijev ellentámadása, amelyhez komoly reményeket fűztek, nagyrészt elakadt, a háború nyugati finanszírozása továbbra is akadozik a növekvő költségek és a csökkenő népszerűség hatására.
A Biden-kormányzat által javasolt hatvanmilliárd dolláros (21 ezermilliárd forintos) segélycsomag, amely 2024-ben fedezné az ország várható szükségleteit, hónapok óta függőben van a washingtoni politikai patthelyzet miatt. Ennek következtében a kormány augusztus óta kénytelen volt csökkenteni az Ukrajnának kéthavonta küldött katonai segélycsomagot, mivel az engedélyezett források veszélyesen fogytak. Az amerikai külügyminisztérium december 28-án jelentette be a legújabb, 250 millió dolláros fegyvercsomagot, amivel a havi összeg 450 millió dollárra emelkedett. 2022 márciusától 2023 júliusáig az amerikai katonai segély átlagosan több mint egymilliárd dollár volt havonta.
A harctéren tapasztalható elakadás ellenére Ukrajna az elmúlt napokban támadást intézett az orosz Fekete-tengeri Flotta ellen a krími kikötőváros, Feodoszija közelében, és december 29-én légitámadást hajtott végre a dél-oroszországi Belgorodi és Brjanszki terület ellen.
Moszkva is fokozta támadásait: Oroszország december 29-én több mint 150 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajnára. Ez volt az egyik legnagyobb bombázás a háború kezdete óta. A légitámadásnak 39 halottja és legalább 160 sebesültje van, és nem tudni, hány embert temetett a romok alá a támadás – közölte az ukrán belügyminisztérium.
A bombázás mértéke megerősítheti a nyugati tisztviselők és elemzők nemrég tett megállapításait, hogy Oroszország hónapok óta korlátozza cirkálórakéta-csapásait, vélhetően azért, hogy készleteket halmozzon fel az intenzív téli bombázásokhoz, azt remélve, hogy azzal megtöri az ukránok morálját.
„Így élünk mi”
A Bahmuttól kevesebb mint húsz kilométerre nyugatra fekvő Csasziv Jar városának megmaradt nyolcszáz lakosa alkalmazkodott a háborús élet kimerítő valóságához.
Az orosz fegyverek zaja az elmúlt évben az élet szerves részévé vált, a város nagy része romokban, más épületek megrongálódtak.
Jurij, Csasziv Jar régi lakója azt mondja, olyan hideg van a házában, hogy megfagyott a tea a csészében. A városban nincs megfelelő fűtés, és a lakosok többsége összegyűjtött fával fűt, de a hőmérséklet csökkenése és a készletek kimerülése miatt ez napról napra nehezebbé válik.
Jurij a Current Time-nak azt mondta, hogy lakásának ablakai és ajtajai mind kitörtek a lövedékektől. Hozzátette, hogy jelenleg a lakásában keresgél használható dolgok után, majd elmegy melegedni az egyik kis fűtött sátorba, amelyet a helyi hatóságok állítottak fel a megmaradt lakosok számára.
„Így élünk mi. Mínusz 3 fok van a szobában. Szóval jöttünk, felmelegedünk, aztán megint odamegyünk” – fogalmazott.
Jurij azt mondja, hogy ma szerencséje van, mert Csasziv Jar polgármestere és csapata hozott neki egy gázpalackot, ami segít a fűtésben és a főzésben. Mivel kevés az utánpótlás, ezért a gázt egy kis helyiség fűtésére használja, a maradékot pedig főzésre tartalékolja, vízforraláshoz és melegítéshez a kis tűzhelyen.
Natalija, egy másik helyi azt mondja, aggódik, hogy mi lesz a város és Ukrajna sorsa.
„Aggódom. Az Egyesült Államok visszatartja a segítséget. Kevesebb a lőszer. A másik oldalon több az ember, mint Ukrajnában. Szóval aggódom” – mondta.
2024: új szakasz
Az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás mértékével kapcsolatos bizonytalanság 2024-re is áthúzódik.
A Washington által nemrég bejelentett finanszírozás átmeneti megoldást jelent, nem ad hosszú távú segítséget Ukrajna lőszerhiányára és a most következő év katonai tervezéséhez sem.
A Fehér Ház tisztviselői arra utaltak, hogy a mostani fegyvercsomag az utolsó, amit a meglévő forrásokból biztosítani tudtak. Bármilyen új támogatáshoz a kongresszus jóváhagyása kell. A Fehér Ház által előterjesztett új támogatási csomagot tartalmazó törvény elakadt, mivel a demokraták és a republikánusok kompromisszumot próbálnak találni a határbiztonság és a bevándorlási politika területén. A republikánusoknak lényeges követelései vannak egy újabb, Ukrajnát támogató csomag elfogadásáért cserébe.
A politikai vita Kijev más nyugati támogatóinál is megakasztotta a további segítséget. Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnök megakadályozta, hogy az Európai Unió ötvenmilliárd eurós (19 ezer milliárd forintos) új támogatást nyújtson Ukrajnának.
A Financial Times brit gazdasági lap szerint a tagállamok egy legfeljebb húszmilliárd euró (7600 milliárd forint) értékű B tervet készítenek elő Ukrajnának. Ez egy olyan hitelkonstrukciót alkalmaz, amely megkerüli Orbán Viktort, ha a magyar kormányfő nem hajlandó lemondani vétójáról a február 1-jére tervezett uniós csúcstalálkozóig.
Az újabb katonai támogatás biztosítása létfontosságú Ukrajna számára, ha előrelépést akar elérni az orosz erők visszaszorításában. Egy december végi sajtótájékoztatón Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a katonai vezetés olyan tervet nyújtott be neki, amely szerint akár ötszázezer katonát is mozgósítanának az Oroszország elleni harcra. Ez a becslések szerint mintegy 13 milliárd dollárba kerülne. „Szeretném tudni, honnan lesz erre pénz” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Más nyugati tisztviselők több katonai támogatást sürgetnek Ukrajnának, és figyelmeztetnek a következményekre, ha elapad a Kijevnek nyújtott segítség.
„A háborúk szakaszosan haladnak előre – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ARD német csatornának december 3-án. – Támogatnunk kell Ukrajnát a jó és a rossz időkben egyaránt.”
„Fel kell készülnünk a rossz hírekre is” – tette hozzá, anélkül hogy konkrétumokat mondott volna.
