A testület elnöke, Jeroen Lenaers a Szabad Európának adott interjúban egyebek között arról beszélt, hogy nehéz magyarázatot találni arra, miért kellett nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva ilyen tolakodó eszközzel lehallgatni Magyarországon és más uniós tagállamokban sok személyt. A vizsgálóbizottság tényfeltáró missziója februárban látogat Magyarországra.
A tervek szerint februárban látogat Magyarországra a kémszoftverek EU-ban történő alkalmazását vizsgáló EP-különbizottság tényfeltáró missziója, mielőtt várhatóan márciusban a parlament plenáris ülése elé kerül szavazásra a végleges jelentés – mondta a Szabad Európának a grémium elnöke.
Jogilag szabályoznák a kémszoftverek használatát
Jeroen Lenaers szerint a vizsgálóbizottság a folyamat végén ajánlásokat készül tenni az uniós intézményeknek és a nemzeti kormányoknak annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló visszaélések. A holland néppárti politikus és kollégái azt szeretnék elérni, hogy EU-szinten határozzanak meg minimumsztenderdeket a kémprogramok használatáról és a fékek és ellensúlyok működéséről.
Lenaers azt szorgalmazza, hogy minél előbb levonják le a következtetéseket, és az esetleges jogszabályi javaslatokat még jóval a következő, 2024 tavaszán esedékes európai választások előtt terjesszék elő, majd fogadják el, különben attól lehet tartani, hogy az új képviselőtestület felállásával nagyon elhúzódik a folyamat.
Mint az interjúban rámutatott, a kémszoftver használata politikai és szabályozási területek széles körét érinti. Így az import-export rendelkezéseket, a kettős felhasználású termékekre vonatkozó szabályozást, az átláthatósági előírásokat, az áldozatok jogorvoslati lehetőségeit és harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokat.
Pegasus és Predator
Az izraeli biztonsági cég, az NSO által árult Pegasus kémszoftver széles körű használatára egy oknyomozó újságírókból álló nemzetközi konzorcium derített fényt. A Pegasus csúcstechnológiának számít a telefonokra telepített kémszoftverek között, mert nem kell egy linkre vagy más üzenetre klikkelnie az okostelefon tulajdonosának ahhoz, hogy a szoftver behatoljon a rendszerbe, és működni kezdjen.
„Ha ezzel az eszközzel valakit célba vesznek, az nem tud védekezni ellene” – hangsúlyozta a képviselő.
A Pegasus és egy másik kémszoftver, a Predator használatának ügyében vizsgálódó különleges bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az EU-tagállamok több mint fele, 14 ország vásárolt ilyen szoftvert, és közülük 12 feltehetően továbbra is aktívan használja.
A magyar licenc is felfüggesztve?
A képviselőknek a kémszoftvert kifejlesztő és áruló izraeli cégnél néhány hónappal ezelőtt elárulták, hogy két uniós tagállam licencét függesztették fel, miután a cég által indított vizsgálat kiderítette, hogy a szerződéssel nem mindenben összeegyeztethető célokra is felhasználták a technológiát. Bár az NSO-nál nem árulták el, melyik két országról van szó, a különbizottság feje szerint az kiderült, hogy sajtójelentések alapján három tagállam – Magyarország, Lengyelország és Spanyolország – esetében indított vizsgálatot a cég. Mivel a spanyolországi vizsgálat még nem zárult le, ezért Lenaers szerint kizárásos alapon hazánk és Lengyelország lehet a két szóban forgó tagország.
A vizsgálóbizottság munkáját nehezíti, hogy a képviselő elmondása szerint minimális fogadókészségre találtak eddig a tagállamok részéről. A lengyelországi tényfeltáró misszióval például szóba sem álltak a kormányzati körök és a hatóságok, amelyek a legtöbb országban a telefonok lehallgatása kapcsán nagy előszeretettel hivatkoznak nemzetbiztonsági érdekekre és arra, hogy az EU-nak az égvilágon semmilyen hatásköre sincs a kérdésben.
„Ugyanakkor erős uniós szerződéseink, alapjogi chartánk és az alapvető jogokat védő szabályaink vannak. Nehéz hitelt adni annak a magyarázatnak, hogy például Magyarországon azért kellett ilyen agresszív kémszoftverrel olyan sok embert célba venni, hogy a nemzetbiztonságot védjék. Ezért ez megítélésem szerint jogállamisággal összefüggő kérdés” – szögezte le a Pegasus-bizottság vezetője.
A holland néppárti képviselő azt is különösnek tartja, hogy miközben a hatóságok célszemélyek százait vették célba a kémprogrammal, egyetlen ízben sem került sor meggyanúsításra, vádemelésre és bírósági eljárásra. „Ilyen körülmények mellett nagyon nehéz amellett érvelni, hogy a lehallgatás szükséges és arányos lépés volt a nemzetbiztonság megvédése céljából” – jegyezte meg a politikus.
Sokkoló lengyelországi benyomások
A Pegasusszal és más kémszoftverekkel az eddigi ismeretek szerint legalább három katalán EP-képviselőt és Görögországban a baloldali ellenzék ugyancsak EP-képviselő vezetőjét is lehallgatták. Athénban, ahol hatalmas botránnyá dagadt a megfigyelés, a parlament vizsgálóbizottságot állított fel az ügy tisztázására. A „Pega-bizottság” kérésére az EP elnöke egy új szolgálat létrehozását rendelte el, amelynél bármelyik képviselő és munkatársaik biztonsági vizsgálatnak vethetik alá mobiltelefonjukat és számítógépeiket.
Jeroen Lenaers úgy véli, hogy mivel a célszemélyek összes telefonbeszélgetését és kommunikációját megfigyelhették, a kémkedés lényegében mindenkit érint, akikkel az illető személyek érintkeztek. Példaként említette egy korábbi lengyel oktatási miniszter, Roman Giertych esetét, aki – miközben lehallgatták – Donald Tusk korábbi kormányfő és az időtájt az Európai Tanács elnökének ügyvédje volt, ami azt jelenti, hogy közvetve Tuskot is célba vették a szoftverrel. „Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása nemcsak közvetlen, hanem közvetett kémkedésről is szól, különösen ha ügyvédeket és ügyészeket vettek célba” – vélekedett a képviselő.
A vizsgálóbizottság feje szerint küldöttségük tagjait valósággal sokkolták a Lengyelországban gyűjtött tapasztalatok. „A hallottak és látottak alapján olyan kép alakult ki az országról, ahol a kormány szisztematikusan és nagy alapossággal lebontja azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek egy demokratikus rendszer ismertetőjegyei. A Pegasust a lengyel hatóságok a választási kampány idején ellenzéki vezetők, ügyészek lehallgatására használták. Súlyos problémát látunk, a helyzet nagyon nyugtalanító” – mondta a Pegasus-botrányt vizsgáló EP-különbizottság elnöke.
