Az elmúlt öt évben globálisan visszaesett a fegyverkereskedelem, még úgy is, hogy Európában viszont igen jelentősen nőtt. Ennek az egyik legnagyobb nyertese Dél-Korea lehet, ahol kilőtt a hadiipari export. Már az ukrajnai inváziós kísérletük előtt jelentősen visszaesett az orosz állami fegyverexport, Kína pedig leginkább Pakisztánt fegyverezte fel. A nagy médiavisszhanggal futó hazai fegyverbeszerzések értéke a térségen belül is alacsony, az elmúlt öt évben Mali vagy Uganda beszerzési szintjét érte el.
Az ukrajnai orosz inváziós kísérletnek globális szinten csak mérsékelt hatása volt a fegyverkereskedelemre, az európai országok jelentős része viszont a romló biztonsági helyzet miatt komoly fegyverkezésbe kezdett – áll a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) legújabb, 2018–2022 közti adatbázisában.
Az öt legnagyobb fegyverexportőr maradt sorrendben az USA, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország. De közülük is kilóg az Egyesül Államok, amely a globális fegyverexport negyven százalékát adja.
Az amerikai fegyverek legnagyobb vevője Szaúd-Arábia, Japán és Ausztrália volt. Itt Japán feltűnése lehet szokatlanabb, de az ország a kínai és észak-koreai fenyegetéstől tartva haderőreformba kezdett, és csaknem háromszor annyi fegyvert vehetett, mint a megelőző öt évben.
Japánnak országon belül is komoly hadiipara van egyébként, csak nem mindenre. Egészen pontosan a távoli csapásmérő eszközeiket veszik döntően az USA-tól: rakétákat, harci repülőket és hasonlókat.
Az orosz fegyverexport harmadával visszaesett az előző öt évhez képest, döntően az elmúlt három évben. De még így is 47 országba adtak el fegyvert, a teljes piac 16 százalékát fedték le.
Legfőbb vevője India, Kína és Egyiptom. Emellett Afrika jelentős részét is Oroszország látta el importfegyverzettel, de ezek értékben alacsonyabbak.
Afrikában Marokkó és Algéria vásárolta a legtöbb külföldi fegyverzetet korábban. Az elmúlt öt évben viszont jelentősen visszaesett mindkét ország beszerzési üteme.
A francia vagy az olasz fegyverexport is érdemben nőtt, de a legnagyobb nyertes a dél-koreai hadiipar lehetett az elmúlt öt évben.
Dél-Korea ilyen jellegű exportja majdnem nyolcvan százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest.
Jelenleg több tankra van megrendelésük, mint az USA-nak és Németországnak együtt. Ez egyébként a K2 Fekete Párduc fantázianevű modern harckocsit jelenti, amelyből Lengyelország rendelt ezer darabot.
Mellesleg a kínai fegyverexport is ötödével visszaesett az időszak alatt. A kínai fegyverzet több mint fele Pakisztánnak ment, Banglades és Szerbia volt még a legfontosabb megrendelő.
A 2022-es ukrajnai orosz inváziós kísérlet jelentősen felpörgette az ukrán fegyvervásárlásokat, amit az ország döntően európai és amerikai segítséggel tudott finanszírozni.
A romló biztonsági helyzet azonban más országokat is komolyabb haderőfejlesztésre ösztönzött, például Lengyelországot, Svédországot vagy Romániát.
Magyarország már korábban haderőreformba kezdett, amelynek egy része volt csak a rettenetesen elavult korábbi eszközök beszerzése.
Azonban ez a beszerzési volumen még a régióban is alacsonynak volt mondható. Szerbia például az elmúlt öt év alatt nagyjából ötször ekkora értékben szerezhetett be fegyvereket.
Erős különbség viszont, hogy míg Magyarország fő beszállítói nyugati országok, azon belül is német gyártók voltak, addig Szerbia döntően Oroszországtól, Kínától és Belarusztól vette új eszközeit.
Magyarország az elmúlt öt évben nagyjából akkora értékben importálhatott, mint Mali vagy Uganda.
Ehhez azonban nem árt tudni, hogy a nagy fegyvergyártással bíró országok kevesebbet importálnak, illetve hogy a magyar haderőfejlesztés részben a külföldi eszközök gyártásának Magyarországra hívásával zajlott.
A pontos beszerzési értékek általában titkosak, ezért a SIPRI egyfajta becsült gyártási költséget (TVI) számolt az eszközökhöz, hogy összehasonlíthatók legyenek.
