Iránnak egyre nagyobb gondot okoz, hogy külföldre távoznak az egészségügyi szakemberek. Jelentések szerint az elmúlt években orvosok ezrei hagyták el az iszlám köztársaságot az ország egyre mélyülő gazdasági problémái és a rossz munkakörülmények miatt. Erre már az illetékesek is felfigyeltek, akik szerint az ország akut szakember- és általános orvoshiánnyal küzd.
Szepideh, egy középkorú orvos azért hagyta el Iránt, hogy kihasználja a külföldön kínált magasabb bért és a jobb életkörülményeket.
Miután az egyedülálló anya először az öböl menti Ománba költözött, nemrégiben Finnországba vándorolt át, ahol gyermekével él.
„Iránban nehezek voltak a munkakörülmények” – mondta Szepideh, aki nem árulta el teljes nevét a Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak, mert félti családja biztonságát.
„Nem volt meg a pénzügyi biztonságom ahhoz, hogy jó iskolába küldjem a gyerekemet. Olyan dolgokat mondtak neki, amit én anyaként nem akartam, hogy halljon” – tette hozzá, utalva az állami iskolákra, amelyeket azzal vádolnak, hogy vallási és ideológiai propagandát terjesztenek.
Szepideh azon iráni egészségügyi szakemberek ezrei közé tartozik, akik az elmúlt években elhagyták hazájukat, főként az ország mélyülő gazdasági válsága, a nehéz munkakörülmények, valamint a társadalmi és politikai szabadságjogok hiánya miatt.
Az iráni média becslései szerint 2020 óta mintegy 16.000 orvos, köztük szakorvosok hagyták el az iszlám köztársaságot, ami miatt egyesek már elkezdték kongatni a vészharangot, hogy közegészségügyi válság alakulhat ki.
Az elvándorlás felgyorsult a koronavírus-járványt követően, amely súlyos áldozatokat követelt az egészségügyi dolgozóktól. Irán volt az egyik legsúlyosabban érintett ország a világon; több mint 146.000 halálesetet regisztrált.
Az orvosok azért is a hatóságok célkeresztjébe kerültek, mert tüntetőket kezeltek az országszerte zajló rendszerellenes megmozdulások után (amelyek azt követően robbantak ki, hogy 2022-ben rendőrségi őrizetben meghalt egy fiatal lány, aki állítólag megsértette a hidzsábviselési törvényt).
Szepideh elsősorban anyagi okokból hozta meg a nehéz döntést, hogy elhagyja hazáját és családját.
„A fizetésünket nem folyósították időben, és nem volt lehetőségünk panaszt tenni a munkakörülményeink miatt – mondta. – Nem volt munkahelyi biztonság, és az adók túl magasak voltak.”
Szepideh elmondta, hogy az orvosok életszínvonala az elmúlt években romlani kezdett a megugró infláció és az iráni nemzeti valuta, a riál értékének csökkenése miatt. A nemzetközi szankciók és a kormány rossz gazdálkodása bénítja az iráni gazdaságot, ami növekvő szegénységhez és munkanélküliséghez vezetett.
„Az Európában megkeresett fizetés elég a megélhetéshez – mondta. – Itt társadalmi szabadságjogok is vannak.”
Szepideh azt is elmondta, hogy a hatóságok egyre keményebb fellépése az ország drákói hidzsábtörvényét megszegő nőkkel szemben néhány orvosnőt arra késztet, hogy elhagyja hazáját.
„Sok kolléganőmet letartóztatták a hidzsáb miatt – mondta. – Az egyikük nőgyógyász volt. Minden páciense nő volt, de letartóztatta és kihallgatta a hírszerzési minisztérium.”
Több nő szembeszállt a kötelező hidzsáb viselésével – a fejkendő az iszlám köztársaság egyik legfontosabb szimbóluma –, amióta országos tüntetések törtek ki a hidzsábtörvény erőszakos végrehajtása és a szabadságjogok hiánya miatt. Az állam brutális fellépése a tüntetésekkel szemben legalább ötszáz tüntető halálát okozta.
Akut szakemberhiány
A hatóságok szerint tavaly mintegy háromezer orvos, köztük 160 kardiológus és mintegy nyolcszáz ápoló keresett munkát külföldön.
„Az ország kifogy az orvosokból – mondta Mohamad Raiszadeh, az Iráni Iszlám Köztársaság Orvosi Kamarájának vezetője hónap elején egy sebészekből álló összejövetelen.
Elmondta, hogy az alacsony bérek arra késztették az iráni orvosokat, hogy külföldön keressenek magasabb fizetést, különösen az olajban gazdag Öböl-államokban.
A tisztviselők akut orvoshiányra figyelmeztettek, bár nem világos, hogy a kormány tett-e lépéseket az elvándorlás megfékezésére. Egyes illetékesek azt javasolták, hogy az ország külföldről próbáljon orvosokat bevonzani.
Irán az 1979-es iszlám forradalom óta – amely hatalomra juttatta a jelenlegi klerikális intézményrendszert – súlyos agyelszívással néz szembe. Becslések szerint az elmúlt négy évtizedben közel kétszázezer képzett szakember hagyta el az országot, sokan közülük Nyugaton telepedtek le.
Sahram szakorvos. Tavaly Kanadába költözött, miután csökkent a jövedelme. Elmondása szerint Iránban évente körülbelül húszezer dollárt keresett, bár az infláció és a növekvő költségek miatt az utóbbi években drámaian zuhant az életszínvonala.
„Aggódtam a szakmai jövőm miatt – mondta a Farda Rádiónak. – Az orvosoknak szükségük van a kormány támogatására. A támogatás hiánya elkeseríti őket.”
Szepideh szerint a szakorvosok elvándorlása különösen aggasztó. „Minden évben sok szakembert veszítünk el – mondta. – Ők nemzetünk igazi kincsei.”
