A legfontosabb cikkeink péntek reggel: korlátozások vagy oltás – mit mutatnak a tények, uniós tervek a romák elleni rendőri erőszak megfékezésére, megalakult a román kormány, kiengedték a kórházból a cseh elnököt.
„Rosszul járna az ország, ha egészségügyi szakmai kérdésekben politikai döntések születnének a járvány időszakában” – mondta Gulyás Gergely miniszter tavaly áprilisban. Ha az ország nem is, a Pesti úti idősotthon valóban rosszul járt. A járvány tavaly tavaszi szakaszában ötvenöt lakó vesztette életét. Sorozatunk utolsó részében a felelősség kérdését járjuk körül.
Megbukni látszik a korlátozásokat elutasító járványkezelési stratégia, hiába van beoltva az ország fele, többen halnak meg, mint tavaly hasonló időszak alatt. Ráadásul még az általános korlátozásokat sem úszta meg senki, csak olyankor kell elszenvedni, amikor már sokkal kevesebb életet lehet velük megmenteni. Összevetettük a mostani tényeket a tavalyiakkal.
A korlátozásokkal kapcsolatban puhul a kormányzat álláspontja, hiszen a miniszterelnök úgy fogalmazott reggel az állami rádióban, hogy semmit sem zár ki, minden rosszat szeretne elkerülni. De Orbán Viktor fenntartotta, hogy szerinte a harmadik oltás életmentő. Azt is bejelentette, hogy egy héttel meghosszabbítják az oltási akcióhetet.
Kirakták őket, miután szóvá tették
Azonnal kidobták azt a két gyerekes családot egy mosonmagyaróvári családotthonból, akik videóra vették, hogy csótányok és egerek flangálnak a szobájukban. Az intézmény vezetője tagadta, hogy a közösségi médiába feltöltött videók miatt rakták ki a családot, mivel más gondok is voltak velük, de elismerte a felvételek valódiságát. Videónkban megszólalnak az érintettek.
Kutatás bizonyítja, hogy a romákkal szembeni erőszak létező és egész Európában elterjedt gyakorlat. Hiába tiltják azonban ezt a tagállami normák, az ezzel kapcsolatos nyomozások rendre azt hozzák ki, hogy a rendőrök nem követtek el szabálytalanságot. Az Európai Parlament már egy éve sürget közös, uniós jogalkotást ezen a téren – az illetékesek azonban széttárják a kezüket. Összefoglaló Brüsszelből.
Vélemények
„Nem szorulunk rá, hogy bárki bírálgasson” - ezt a magyar külügyminiszter szerb mondta, amikor arról kérdezték, hogy Magyarországot nem hívták meg az amerikai szervezésű demokrácia online csúcsra. Szijjártó Péter szerint az "belpolitikai típusú rendezvénynek" számít, és jól látható, hogy erre azok az országok nem kaptak meghívást, melyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal.
Veszélyben látja a szabad véleménynyilvánítást a Társaság a Szabadságjogokért, miután elolvasták a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására. Vagyis a kormány önkényesen válogathat, mely alapjogok gyakorlását korlátozza, és melyekét nem.
Vége a patthelyzetnek
Véget ért a romániai belpolitikai válság, a törvényhozók elsöprő többséggel támogatták Nicolae Ciucă miniszterelnök koalíciós kormányát. Az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamát a politikai bénultság állapota sújtotta, mióta szeptemberben felbomlott a PNL vezette centrista koalíciós kormány.
Másfél hónap után elhagyta a prágai központi katonai kórházat Miloš Zeman. A cseh elnök a hírek szerint hamarosan ki is nevezi az új kormányfőt. Petr Fiala a Polgári Demokratikus Párt elnöke az októberi választásokon győztes hárompárti Spolu koalíció és a harmadik helyen végzett PirSTAN koalíció közös miniszterelnök-jelöltje.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
