Hiába a határozott miniszteri kiállás, a gazdasági válság elsodorhatja a Fudan magyarországi beruházását. A kínai kormány is visszafogja a költekezést, és helyi népszavazás is jöhet az ügyben.
Május közepén derült ki, hogy az Alkotmánybíróság (AB) elkaszálta az ellenzék népszavazási kezdeményezését a Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyében. A népszavazási kérdéseket korábban jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria, és átment az Országgyűlés illetékes bizottságán is. Az AB azonban úgy találta, a népszavazásra feltett kérdés a Fudan Egyetem ügyében nemzetközi szerződést érint, ilyen ügyben pedig nem lehet népszavazást kiírni.
A népszavazást kezdeményező Karácsony Gergely főpolgármester szerint az AB „döntésével nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette”.
A Fudan magyarországi beruházása ellen tüntetést szervező, a Szikrában politizáló Jámbor András is politikai okokról beszélt a Szabad Európának az AB döntése kapcsán. „A népszavazás elkaszálásnak politikai okai voltak, az Alkotmánybíróság döntése teljesen független attól, hogy a kormánynak mi a terve ezzel a beruházással. A Fidesz esélyt sem akar adni annak, hogy az ellenzék felülethez jusson a nyilvánosságban, és tematizálni tudja a közbeszédet” – mondta a Párbeszéd-frakció parlamenti képviselője.
Az alkotmánybírósági döntés napján derült ki az is, hogy a Fudan ügyét elveszik Palkovics Lászlótól, és az újonnan létrehozandó Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz kerül, amelynek élén Csák János áll. Miniszteri meghallgatásán Csákot kérdezték a Fudanról is, és a miniszter határozottan kiállt a kínai egyetem mellett. „Ha ezt a tudást nem hoznánk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat” – fogalmazott. Csák ugyanakkor azt is elmondta: a Fudan nem veszélyezteti a Diákváros létrehozását.
A miniszter a Mandinernek adott interjújában szintén kiállt a kínai egyetem mellett, mondván, „a Fudan a világ egyik legjobb egyeteme, s ha itt is minőségi képzést kínál a hallgatóknak, azzal tovább növelheti Magyarország vonzerejét a felsőoktatási piacon, ezért érdemes idehozni”. Csák Orbán Viktor gyakran hangoztatott gondolatait a Keletről megismételve azt is hozzátette, hogy „Nekünk az a feladatunk, hogy annyira értsük Kínát, amennyire a nyugati civilizációt. (…) Mi a Nyugat részei vagyunk, de lehet közvetítő szerepünk.”
A beruházással kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek is (cikkünk írásakor még nem volt nyilvános elérhetősége az új minisztériumnak), de semmilyen reakciót nem kaptunk a kormánytól.
Bizonytalanság a Fideszben
Jámbor András, a Szikra politikusa, a Párbeszéd-frakció tagja ugyanakkor azt mondta a Szabad Európának, hogy „a Fudan ügyére rálátó kormányzati illetékesek” neki arra utaltak, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul a kínai egyetemet is magában foglaló Déli Városkapu-fejlesztés. Ennek oka szerinte részben a gazdasági visszaesés miatt várható költségvetési kiigazítás, a kormány valószínűleg kénytelen lesz csökkenteni az állami kiadásokat. A Fudan budapesti campusának felépítéséhez 450-580 milliárd forint értékű hitelt kellene felvennie Kínától a magyar államnak, de a Fudan campusa nem önmagában épülne meg. Az egész környék fejlesztési tervének része egyebek mellett a Galvani híd felépítése, a ferencvárosi pályaudvar rendezése, a déli körvasút fejlesztése – sorolja Jámbor. „Bármennyire is próbálja a kormány ezeket a beruházásokat külön kezelni, ez egy nagy fejlesztési csomag. Ráadásul a Diákvárosról sem tudni semmi konkrétumot, néha megígérik, hogy felépül, van, amikor hallgatnak róla. De ha meg is épül a beígért négyezer férőhelyes kollégium, kérdés, abból mennyit vehetnek igénybe a magyar diákok.”
Jámbor szerint ugyanakkor az is kérdés, hogy Csák Jánosnak mekkora befolyása lesz a kormányon belül. Igaz ugyan, hogy a Fudan az új Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz került, de a budapesti fejlesztésekért Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma felel, így előfordulhat hogy a Fudan körüli fejlesztéseknek egyszerre két gazdája lesz.
Kína is nehézségekkel küzd
Nemcsak a magyar, de a kínai gazdasági válság is befolyásolhatja a magyarországi Fudan sorsát. Az Európába irányuló masszív kínai tőkebeáramlás korának jó időre vége lehet, írja a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies friss tanulmánya. Kína külföldi befektetései már tavaly sem nőttek, és az elemzők szerint a csökkenő tendencia idén is folytatódik. Kína és az Európai Unió közötti viszony feszültebbé vált az utóbbi években. Az EU szeretné kordában tartani a kontinensre irányuló kínai befektetéseket, egyre inkább előtérbe kerülnek a nemzetbiztonsági kérdések a kínai techcégekkel kapcsolatban, és az emberi jogi problémák (elsősorban a kínai ujgur kisebbséggel szembeni jogsértések) miatt is egyre több a vita az unió és Kína között. Az EU aktuális Kína-stratégiája úgy fogalmaz, az ázsiai ország „gazdasági versenytárs is és rendszerszintű rivális”.
Ráadásul már magas rangú kínai hivatalnokok is arról beszélnek, hogy folytatódhat a kínai gazdasági válság, a kormány nem tud hatékony tervet kidolgozni a visszaesés kezelésére – számolt be róla a Financial Times. A kínai központi bank egyik vezetője arról beszélt, hogy a gazdasági kihívások „bizonyos mértékig nagyobbak, mint a 2020-ban tapasztaltak”. A Covid-járvány elején, 2020 első negyedévében Kína gazdasága 6,9 százalékkal esett vissza – ez volt negyven év után az első negyedév, amikor a hivatalos adatok szerint sem nőtt a gazdaság. Hszi Csin-ping elnök továbbra is ragaszkodik az egyre többet kritizált zéró Covid politikájához, a szigorú lezárások pedig a gazdasági visszaesés mellett élelmiszerhiánnyal is fenyegetnek. Ilyen körülmények között a kínai kormány még szorosabb ellenőrzés alá vonta az országból kiáramló tőkét.
Az ellenzéknek is maradt még eszköze
Ha a hazai és kínai gazdasági nehézségek elsodornák a Fudan-projektet, a kormány még akár előnyére is használhatja. „Ha az EU-ban téma lesz a kínai beruházás, akkor ez egy kiváló projekt arra, amit a kormány beáldozna az uniós forrásokért folytatott jogállami vitában” – véli Jámbor.
Az országos népszavazás alkotmánybírósági elkaszálása után nem sok lehetősége maradt az ellenzéknek, ha tenni szeretne a talán mégis megvalósuló kínai beruházás ellen.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt mondta az ATV-nek, hogy most már csak a ferencvárosi és a fővárosi helyi népszavazás kezdeményezésére van lehetőség, és hogy már elkezdték szervezni a helyi referendumot. A polgármester szerint a kérdések adott esetben nemcsak a Fudanról, hanem más fontos budapesti ügyekről is szólhatnak majd.
„Most azt nézem, hogy ha mégis elindulna a beruházás, akkor a kormánynak pontosan milyen jogi eljárásrendet kell végigvinnie, és mikor és hogyan lehet beavatkozni. Akár jogi eszközökkel, akár tüntetéssel” – mondta Jámbor.
„De az az igazság, hogy jelen pillanatban az ellenzék nincs abban az állapotban, hogy meg tudjon szervezni egy hatékony fellépést, még a népszavazás elkaszálására sem voltunk felkészülve. Ez akár már őszre is megváltozhat, de most még a választások utáni építkezés zajlik az ellenzéki pártoknál, a következő időszak stratégiájának tervezése.”
„Még sok nyitott kérdés van a Fudannal kapcsolatban. Most nem látom a kormányban a határozott szándékot arra, hogy ezt mindenképp meg akarnák építeni. De azt sem lehet kijelenteni, hogy lekerült volna a napirendről.”
