1945 óta mindössze harmadik alkalommal rendeznek előrehozott választást Németországban. Olaf Scholz elvesztette a bizalmatlansági indítványt a Bundestagban, így februárban új szövetségi választásokat tartanak Németországban. Prőhle Gergellyel beszélgettünk a voksolásról.
Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, 2010-től két cikluson át helyettes államtitkár volt. Huszonkét hónapon át ő vezette a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.
Ha meg szeretné nézni a videó, megteheti itt:
Ha pedig meghallgatná, idekattintson:
Az adás legfontosabb állításai:
(1) A második világháború traumája után úgy hozták létre a német alkotmányos rendszert, hogy kifejezetten nehezen lehessen megbuktatni egy kormányt. Ezért kellett maga ellen bizalmi szavazást kérnie Olaf Scholznak, nem volt elég simán lemondania.
(2) Prőhle Gergely szerint megalakulásától kezdve bukásra volt ítélve a szocdem–zöld–liberális koalíció. A szakítás oka végül az úgy nevezett adósságfék lett, amit a zöldek és a Scholz vezette SPD lazítani akart, a liberális FDP viszont nem.
(3) Scholz bizonyos szempontból rosszkor volt rossz helyen: az elmúlt évtizedekben romlani kezdett az infrastruktúra állapota, elhanyagolták a hadsereg fejlesztését, ráadásul Németország túlságosan függött az olcsó orosz energiától és a kínai felvevőpiactól. Ezek most négy év alatt rászakadtak a kormányra.
(4) Ugyanakkor Prőhle Gergely szerint a Scholz-kormány nem kezelte megfelelően a kialakult helyzetet; míg a gazdaság állapotával alig tudtak bármit kezdeni, a könnyűdrogok legalizációját el tudta érni a koalíció.
(5) A kampány egyik fontos fejleménye, hogy Olaf Scholz békepárti narratívát kezdett használni, miközben ellenfele, a CDU-s Friedrich Merz kifejezetten Ukrajna-párti. Prőhle Gergely szerint ezzel a fordulattal megragadhat egy momentumot a kampányban a kancellár.
(6) A kampány legfontosabb témája így is inkább a gazdaság és a migráció lesz. Ezekben a kérdésekben erősebb állításai vannak a jobbközép kihívónak.
(7) A várakozások szerint a CDU megnyeri a februári választást, Friedrich Merz lesz Németország következő kancellárja. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy összeáll a nagykoalíció, tehát a CDU–CSU az SPD-vel fog kormányt alakítani.
