Egyes orosz régiókban a férfiakat busszal viszik el, miközben a feleségek, anyák és nővérek zokognak és integetnek nekik. Más helyeken a férfiak azt mondják, hogy harcra készülnek. Hosszú kocsisorokról számolnak be a Kazahsztánnal, Grúziával és Mongóliával közös határról – az emberek megpróbálják gyorsan elhagyni az országot.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-i televíziós beszédében bejelentett „részleges mozgósítási parancsnak” az a célja, hogy új lendületet adjon Oroszország megingott ukrajnai háborújának, és újabb harcosokat vessen be az immár hét hónapja tartó konfliktusba.
A parancs, úgy tűnik, oly módon kezdte átformálni az orosz társadalmat, amire generációk óta nem volt példa. Az ország gyakorlatilag háborús állapotba kerelt, még úgy is, hogy a Kreml ellenáll a háború szó kimondásának.
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint a mozgósítás akár háromszázezer embert is a harctérre küldhet, hogy pótolja a hetven-nyolcvanezer áldozatot, amelyet nyugati tisztviselők szerint Oroszország a február 24-i invázió óta elszenvedett. (Ő maga jóval kevesebb áldozatot ismert el.)
A mozgósítási erőfeszítések mértékéből ítélve, amelyekre az országszerte készült híradások, videók és hangfelvételek alapján lehet következtetni, a háromszázezres számról kiderülhet, hogy sokkal nagyobb célszámot rejt.
A Novaja Gazeta Europe ellenzéki orosz újság, amely külföldön folytatja működését, miután otthon bezárták, szeptember 22-én arról számolt be, hogy Putyin mozgósítási parancsában volt egy titkosított bekezdés, amely akár egymillió ember besorozását is lehetővé teszi. A lap az elnöki adminisztráció egy meg nem nevezett tisztviselőjére hivatkozott.
A Meduza című, a Baltikumban szerkesztett orosz hírportál egy meg nem nevezett, „az egyik szövetségi minisztériumhoz közel álló” tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a titkos terv 1,2 millió ember besorozását írja elő.
Ha nem mi, akkor ki?
A Putyin rendeletének bejelentése óta eltelt két napban a mozgósítási törekvéseket dokumentáló jelentések elárasztották Oroszországot.
A csendes-óceáni Primorje régióban rendőrautókat videóztak le, amint hangosbeszélővel hajtottak végig az egyik távoli város utcáin, bemondva a toborzóirodák helyét és megemlítve a dokumentumokat, amelyeket a férfiaknak magukkal kell vinniük, amikor megjelennek.
Bolsoj Kamenyben, a kiterjedt tengeralattjáró- és hajóépítő komplexumáról ismert ipari kikötőben a deita.ru helyi hírportál egyik riportere interjút készített olyan férfiakkal, akik reggel 9 óra előtt sorban álltak egy toborzóállomásnál.
„Kit mást küldhetnek? – idézték az egyik férfit. – Öregeket? Gyerekeket? Nőket? Ha nem minket, akkor kit?”
A Jakutföld – hivatalos nevén Szaha – észak-szibériai régióból származó videókon férfiak nagy tömegeit látni a katonai toborzóállomásokon, akiket aztán buszra és repülőgépre ültetnek. Egy távoli, délkeleti jakut faluban egy hangszóró a híres szovjet háborús dalt, a Katyusát játszotta, miközben a férfiak megölelték rokonaikat, és búcsút vettek tőlük.
Az ország másik felén, az észak-kaukázusi Kabargyino-Balkáriában egy toborzótiszt dühös tömeggel találta szemben magát egy előadóteremben, amikor megpróbálta elmagyarázni a mozgósítás menetét. Amikor azt mondta, hogy a saját fia egy „szerencsés véletlen” miatt nem megy harcolni, a tömeget elöntötte a harag.
Egy Szimferopolban, azaz a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten készült YouTube-videón hosszú sorokban álló férfiakat lehet látni a főváros egyik toborzóállomása előtt, akik arra várnak, hogy felszállhassanak a buszokra. A jelentések szerint a férfiak többsége krími tatár, azaz annak az etnikai csoportnak a tagja, amely ellenezte az orosz hatalomátvételt, és amelyet az orosz hatóságok többször üldöztek.
A valódiságát nem sikerült egyből megerősíteni, de Tamila Taseva, a megszállt félszigetért az ukrán kormányban felelős illetékes Facebookon közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy legalább ezer behívóparancsot osztottak ki a krími tatár falvakban.
Azt is elmondta, hogy a tatár többségű régiók iskoláiban és piacain razziák zajlanak, a mozgósításra kiszemelt férfiakat „autóba rakják, és a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalba viszik”.
„Tegyetek meg mindent, használjatok minden legális és illegális módszert, hogy ne mozgósítsanak” – írta. Ukrán részről azt is tanácsolták a tatár férfiaknak, hogy utazzanak Oroszország más részeire, dobják el az okostelefonjukat, és ne jelenjenek meg a sorozáson.
„Szerintem az emberek nem is értik, mi folyik itt”
A közép-oroszországi Csuvasföld régióban titkosított chatcsatornák tucatjai jöttek létre – WhatsAppon, Viberen és Telegramon –, ahol az emberek aggódva vitatják meg, mit jelent a mozgósítás, és hogyan lehet elkerülni.
„Az egész helyzet furcsának tűnik. Oroszországban rengeteg ember van tartalékban. Hova kell ez a sok ember? Mit fognak csinálni Ukrajnában? ” – kérdezte egy 33 éves, kétgyermekes anya, Olga, aki csak a keresztnevét adta meg.
Elmondta, hogy férje tartalékos tizedes rangban van, így a mozgósítási parancs rá is vonatkozik.
„A baráti és ismeretségi körömben csak egy témáról beszélnek: hová rejtsem a férjemet? – mondta a Szabad Európa tatár–baskír szerkesztősége regionális műsorának. – Mi mást tehetünk? Vagy elrejtőzöl, és félsz, de hátha nem börtönöznek be, vagy elmész harcolni.”
Egy másik nő, aki azt kérte, hogy Inna néven említsük, azt mondta, hogy őt és férjét is mozgósítási parancs kötelezi. A férje tartalékos hadnagy – mondta.
„A behívóparancsok szeptember 21-én jöttek a kollégáknak a munkahelyükön – mondta. – A fiúk épp most szereltek le. Az anyák pánikba estek; azt mondják: Nem engedjük el őket. Mindenki sír.”
„Úgy döntöttem, hogy nincs értelme pánikolni – mondta. – Behívnak minket, mindannyian elmegyünk – mondja a férjem. Nem látom értelmét, hogy bárhová is meneküljek. Hogy őszinte legyek, nem értem azokat az embereket, akik futnak – a gravitáció elől úgysem lehet elmenekülni.”
Egy férfi, aki a Volga folyó menti Kazany városában él, a Szabad Európa tatár–baskír szolgálatának elmondta, hogy néhány éve az orosz katonai hírszerzésnél szolgált, és számított arra, hogy behívják, de Ukrajna lerohanása értelmetlen.
„Egyrészt nyugodt vagyok. De közben nem tudom elképzelni, hogy háborúba küldjenek – mondta. – Ez azonban a valóság. Nyáron, amikor a helyzet eszkalálódni kezdett, felmerült a gondolat, hogy elhagyom az országot, de a rokonaim és a barátaim itt vannak, a szülőföldem itt van, így végül maradtam.”
„Szerintem az emberek nem is értik, mi történik. Úgy tűnik, senki sem képes megállítani azt, ami történik, hacsak valami csoda folytán nem érkeznek földönkívüliek… Hogy őszinte legyek, azon gondolkodom, kire hagyjam a vagyonomat.”
Moszkva egyike azoknak a városoknak, ahol szórványos tüntetések törtek ki Putyin beszéde és a rendelet közzététele után. A helyi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a letartóztatott férfi tüntetőknek behívóparancsot adtak ki, miközben rendőrségi buszban várták az eljárást szabálysértési vádak alapján.
Az orosz társadalom egyes rétegeiben eluralkodott mély szorongást tükrözték az orosz férfiak és nők elvándorlásáról szóló jelentések is – az emberek nyilvánvalóan a mozgósítás elől menekülnek. Az országból már eddig is elvándoroltak a munkavállalók olyan helyekre, mint Jereván és Tbiliszi, ahol széles körben értik az orosz nyelvet, és ahol nem kell rövid lejáratú vízum.
Szeptember 22-én hat kilométeres kocsisor alakult ki Verhnyij Larsznál, a fő határátkelőnél, amely Georgiát az észak-kaukázusi orosz területtel összekötő főútvonal mentén fekszik.
A csapatok morálja
Putyin mozgósítási parancsa az orosz invázió szempontjából kritikus pillanatban érkezett, az orosz erők Ukrajna egyes részein tapasztalt, hónapok óta tartó kudarcai és egymást érő vereségei után. E hónap elején az ukrán erők sokkoló ellentámadást hajtottak végre az északkeleti Harkiv régióban.
Mivel egyre több jel utal arra, hogy a harctéri vereségek a teljes mozgósítás felé terelhetik a Kremlt, katonai elemzők arra figyelmeztettek, hogy az orosz katonai kiképzési és toborzási rendszer nem felel meg a hatalmas beáramló embertömeg kezelésének.
A szakértők szerint hónapokba telhet az új csapatok kiképzése, felszerelése és jelentős létszámú bevetése, ami további időt ad az ukrán erőknek, hogy újabb offenzívákat indítsanak például a luhanszki területre vagy a déli Herszon régióba.
Az új katonák egy része a már meglévő szerződéses katonák – a kötelező katonai szolgálatukat befejező sorkatonák vagy önként jelentkező és rövid távú szerződést aláíró férfiak – kényszerítéséből vagy a szerződésük és a szolgálatból való kilépési lehetőségük eltörléséből származik majd.
Ez azonban komoly morális és fegyelmi problémákat eredményezhet – írta kommentárjában Max Bergmann, a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies (Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Kutatóintézete) agytröszt Európa Programjának igazgatója.
„Putyin számára az jelenti az egzisztenciális veszélyt, hogy döntése – ha egyáltalán eléri a hatását – még több orosz családba hozza el a háborút – írta. – A háborúk addig népszerűek, amíg hirtelen népszerűtlenné nem válnak” – mondta.
