Magyarország visszakozásával elhárult az akadály a szankciók kiterjesztése elől. EP-bizottság: a magyar kormány minden jel szerint visszaélt a Pegasusszal. Egy éve kezdődött az ukrajnai invázió. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Lélegeztetőgép-beszerzés: az állami nyilvántartás szerint sem volt elég személyzet
A Szabad Európa által kiperelt adatok alapján a magyar egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése, miután a koronavírus-járvány alatt inkább a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet, kevés volt az intenzíves orvos és szakápoló. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, azonban intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevés volt. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.
Magyarországon van valami a levegőben – és sajnos be is lélegezzük
Több millió magyar egészségét károsíthatja a hazai szállópor-szennyezés attól függően, hol él. Ez főleg télen okoz súlyosabb helyzeteket, döntően ott, ahol fával vagy szeméttel tudnak csak fűteni a helyiek. Ábrázoltuk a szórványosan működő állami mérőműszerek elérhető adatait a téli szezonból, a Sajó völgyében például tartósan rossznak tűnik a helyzet. Az embereknek maguknak kéne kiharcolniuk az elviselhető levegőt a környékükön.
Sok hűhó semmiért az EU-s feketelista meghosszabbításánál
Noha diplomáciai források szerint a magyar kormány ismét belengette az Oroszország elleni szankciók megvétózását arra az esetre, ha partnerei nem teljesítik a feltételeit, szerdán elhárult az akadály az elől, hogy az EU március 15-én újabb fél évvel meghosszabbítsa a büntetőintézkedéseket több mint 1400, az ukrajnai háborúban játszott szerepe miatt listázott személlyel szemben.
A kormány többhetes vonakodás után mondott le arról a szándékáról, hogy több nevet is töröljenek a feketelistáról. Névtelenséget kérő tisztségviselők szerint Budapest több, az orosz elnökhöz közel álló oligarcha és hozzátartozóik levételét kérte.
EP-vizsgálóbizottság: A magyar kormány minden jel szerint visszaélt a Pegasusszal
Kedden tartotta budapesti sajtótájékoztatóját a Pegasus-botránnyal kapcsolatos európai parlamenti vizsgálóbizottság. A delegáció két napot töltött Magyarországon, a kormány részéről senki nem állt szóba velük.
Jeroen Lenaers kijelentette, hogy szinte csak rossz tapasztalatuk volt Magyarországon a visszaélésekkel kapcsolatban, Varga Judit igazságügyi miniszter például nem is indokolta meg, miért nem volt hajlandó találkozni velük, csak összeesküvés-elméletekkel támadta a bizottságot – emelte ki, hozzátéve, hogy Európában nem így szokás bánni egymással.
Majd rámutatott: „erős bizonyítékok” alapján egyértelműen megbizonyosodtak arról, hogy a kormány visszaélt a kémszoftverrel. A testület egy másik tagja, Sophia in ’t Veld úgy vélte, hogy extra kockázatot jelent, hogy a megfigyeléseket korábban engedélyező Völner Pál ma korrupciós ügy vádlottja.
Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
A svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációjának késlekedése miatt diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot próbált átadni személyesen Szijjártó Péternek a francia, a német és a brit nagykövet tavaly év végén és a napokban is, de a külügyminiszter nem fogadta őket – értesült a Szabad Európa.
Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, hogy jövő héten a parlament elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése. Közölte azt is, hogy a frakció megosztott az ügyben, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából, de ez nem jelenti a döntés elhalasztását.
Második külügyminiszterré vált Novák Katalin
Csak Szijjártó Péter külügyminiszter végez komolyabb nemzetközi diplomáciai tevékenységet Novák Katalinnál – derül ki összesítésünkből. Áder János hasonló aktivitása a töredéke volt utódjáénak, de Orbán Viktoré sem mérhető a köztársasági elnökéhez.
Novák Katalin elnöki tevékenységének nagyon hangsúlyos része a nemzetközi diplomácia, ráadásul a jelek szerint kialakult egyfajta jó rendőr-rossz rendőr felállás: míg Szijjártó Péter külügyminiszter nyíltan kritizál egyes szövetséges államokat, és utazik el az Ukrajna elleni újabb orosz offenzíva kezdetekor a Putyin-szövetséges Belaruszba, addig Novák Katalin megpróbálja szelídebb arcát mutatni.
Orbán Viktor helyett Novák Katalin találkozott az amerikai elnökkel Varsóban
Joe Biden európai látogatása utolsó napján a bukaresti kilenceknek nevezett országcsoport vezetőivel is összeült a lengyel fővárosban. A találkozón hazánkat a jórészt jelképes hatalommal bíró Novák Katalin köztársasági elnök képviselte Orbán Viktor kormányfő helyett.
A plenáris ülésen Novák mindenekelőtt a béke fontosságáról beszélt, illetve alapvető érdeknek nevezte a NATO keleti szárnyának megerősítését. Kiemelte: bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan tagjává válik az észak-atlanti szövetségnek.
Az amerikai elnök hétfőn váratlan látogatásra érkezett Kijevbe, ahol ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt, miközben az ország egész területén légiriadó volt érvényben. A szimbolikus üzenetet is hordozó szolidaritási gesztusra néhány nappal a háború tavaly február 24-i megindításának első évfordulója előtt került sor.
Az amerikai elnök további félmilliárd dollárnyi támogatást jelentett be, és biztosított afelől, hogy az Egyesült Államok nem fogja cserben hagyni Ukrajnát, egészen addig fenntartják a támogatást, amíg tart a konfliktus. „Kijev egy év elteltével is kitart. Ukrajna kitart. A demokrácia kitart. Az amerikaiak önök mellett állnak, a világ önök mellett áll” – szögezte le.
Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború
A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően megváltozott a világ? Cikkünkben ezeket vettük sorra.
A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az EU-s elvárásokkal
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt
Az EU csalás elleni hivatala 3,6 millió eurónyi közösségi támogatás visszafizettetését javasolja, miután szabálytalanságokat talált egy, magyar iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. A vizsgálat a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.
Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.
Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Hozzátette: a vádirat nagy része valótlan és alaptalan. Védője pedig Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli Jánost is beidéztetné.
Az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
