A járvány alatt is komolyan nőnek a világ hadászati kiadásai, tavaly reálértéken 0,7 százalékkal emelkedtek, átlépték a kétbillió dollárt. Az USA több mint kétszer annyit költ, mint az utána következő két ország együtt. Magyarország is egyre többet fordít erre a pár évvel korábbi mélyponthoz képest.
Míg a 2008-as gazdasági világválság meg tudta fékezni a világ hadügyi költéseinek emelkedését, a koronavírus-járvány nem, derült ki a SIPRI legfrissebb jelentéséből. A világ országai tavaly 2,1 billió dollár felett költöttek ilyen célokra, ami reálértéken 0,7 százalékos növekedés, 2012 óta pedig 12 százalékos.
A világ messze legtöbbet költő országa továbbra is az USA évi 801 milliárd dollárral (jelenlegi árfolyamon nagyjából 274 ezer milliárd forinttal). Így
az Egyesült Államok több mint kétszer annyit költött, mint az utána következő Kína és India együttvéve,
vagy tizenkétszer annyit, mint az ötödik helyezett orosz kormány.
Az USA mindezt úgy érte el, hogy a járvány alatt csökkentette a katonai kiadásait, a GDP-jük 3,5 százalékát költötték csak ilyen célokra a 2020-as 3,7 százalék helyett. Ezen belül újra növelték viszont a kutatásra és fejlesztésre szánt pénzek arányát, 2012 óta már 24 százalékkal. Cserébe többek között kevesebb új fegyvert rendel az ország.
„A 2012–2021-es évtized alatt a növekedés a K+F-költésekben azt jelzi, hogy az USA a következő generációs technológiákra fókuszál. Az amerikai kormány rendre hangsúlyozza, hogy fenn kell tartaniuk az USA katonai technológiai fölényét a stratégia versenytársakhoz képest” – mondta Alexandra Marksteiner, a SIPRI kutatója.
Az orosz kormány készülhetett a háborúra…
Az orosz kormány a járvány ellenére a harmadik egymást követő évben fokozta dollárban kifejezve a hadászati kiadásait 2021-ben. Utólag ez már kevésbé meglepő, tekintve hogy 2022 februárjában újra megtámadták Ukrajnát.
Főleg az emelkedő árú szénhidrogének, így az egyre jobban jövedelmező energiaexport segíthette őket ebben. Putyinék 2021-ben újabb 2,9 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, összesen 65,9 millió dollárra (ami mostani árfolyamon nagyjából 23 ezer milliárd forint lenne). Ez az ország GDP-jének 4,1 százalékát jelentette tavaly.
A hivatalos védelmi költségvetésükből ki is csúsztak, végül 14 százalékkal lett magasabb a költségvetésben szereplő hadászati kiadások összege az előző év végén tervezettnél.
…de Ukrajna is
Az ukrán kormányok is úgy érezhették, hogy szükség lehet a korábbinál erősebb hadseregre. A Krím orosz lerohanása, azaz 2014 óta ugyanis 72 százalékkal emelték az éves védelmi kiadásaikat. Bár pont 2021-ben jócskán visszaestek ezek, így is az ország GDP-jének 3,2 százaléka ment hadászati célokra.
Ehhez nem árt tudni, hogy az európai országok többsége – Magyarország is – jellemzően a GDP kevesebb mint két százalékát fordítja hadászati kiadásokra. Magyarország egyébként folyamatos kiadáscsökkentés után a 2010-es évek közepére érte el a mélypontot, ekkoriban már a GDP kevesebb mint egy százaléka ment már csak védelmi célokra. A kormány az elmúlt években gondolta újra, hogy költene a hadseregre, ami jelentős részben nagy összegű fegyvervásárlásokat jelentett eddig.
Ez a két százalék főképp a NATO-tagállamoknak szempont, hiszen a szövetségi rendszerben minden ország vállalta, hogy évente legalább ennyit költ hadászati képességei fejlesztésére. Viszont semmilyen érdemi szankciót nem rendeltek ahhoz, ha egyes országok mégsem tartanák be ezt. Tavaly nyolc európai NATO-tagállam érte el ezt a szintet, a régiónkból például Lengyelország vagy Románia.
Kína folytatja a fegyverkezést, emiatt a szomszédok is léptek
A kínai kormány reálértéken újabb 4,7 százalékkal többet költött hadászati kiadásokra, mint előző évben. 27 éve folyamatosan nő az ország védelmi költségvetése, így jelenleg is a világ második legtöbbet költő országának számít ezen a téren. A kínai katonai költségvetés ötéves tervekhez igazodik, a mostani 2025-ben ér majd véget.
A kínai fegyverkezés miatt a régió többi országa is erősebb fegyverkezés mellett döntött. Japán 1972 óta nem emelt ekkorát a védelmi kiadásain, a világ kilencedik legtöbbet költő országa így is csak a GDP 1,1 százalékát szánta hadászati célokra. Ausztrália és Dél-Korea is érdemben emelte a hasonló kiadásait, 2012 óta 42, illetve 43 százalékkal nőtt ezen országok tényleges hadászati költségvetése.
Négy év után újra nőtt Irán hadászati kiadásainak összege, de még mindig hatodával a 2012-es költési szintjük alatt vannak. Nigéria egy év alatt másfélszeresére emelte katonai kiadásait, a helyi terrorista- és szeparatistacsoportok működésére válaszul.
Európa harmadik legnagyobb hadászati büdzséjével rendelkező országa, Németország viszont reálértéken csökkentette az ilyen jellegű kiadásait 2021-ben. Ukrajna orosz megtámadása után viszont Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy komolyan meg fogják növelni a német védelmi költségvetést, erről azonban sokkal többet azóta sem lehet tudni.
