Névtelen politikai propagandista mémoldalakkal uralja a Facebookot a Fidesz. Háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, ami azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban, mégsem kormányoztak rendeletekkel. Kötelezi a kormány a nagyvállalatok többségét, hogy az extraprofitjuk egy részét a rezsivédelmi alapba fizessék be.
Propaganda
A Fidesz mára névtelen politikai mémoldalakkal leuralta a Facebook kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben felhangosította a kormánypárti üzeneteket. A háború nagy hatással volt ezeknek az oldalaknak az üzeneteire is. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és az MSZP van jelen ebben a szegmensben, de sokkal kisebb eléréssel működnek a hozzájuk köthető oldalak – a többi között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját vizsgálta.
A teljes magyar szürke zóna középpontjában anonim vagy félig anonim kormánypárti oldalak állnak. Hálózatelemzés alapján ugyanis azt találta a PC, hogy a szürke zóna legfontosabb csomópontja a Számok nevű Facebook-oldal, amelyet a Vadhajtások és a Kurucinfó követ. Ezekhez kapcsolódik sok hasonló web- és Facebook-oldal, amelyek egymás tartalmait (mémstílusú képek, rövid videók) osztják tovább.
A „kormánypárti szürke zónás média egyértelműen a kormány legújabb, háborúval kapcsolatos kampányüzeneteinek másodlagos terjesztőjeként szolgált” – írja a kutatás.
Ezek az oldalak nagyban segítették Orbán Viktort abban, hogy a háború indulása után visszaszerezze a kampány feletti irányítást, valamint lehetővé tette a kormánynak, hogy folytassa az Oroszországgal kapcsolatos kettős beszédet.
Teljhatalom
Hiába van szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapnak, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Az új szabály azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban. Korábban viszont fel sem merült – sokkal gyengébb jogkörökkel bíró kormányoknál sem –, hogy ezt a körülményt csak az ideiglenes alkotmányos diktatúra bevezetésével lennének képesek megfelelően kezelni.
Ilyen elv alapján rögtön a rendszerváltás után félre lehetett volna állítani az Országgyűlést, hiszen 1990 tavaszán történt az első szabad választás, 1990 nyarán viszont már kitört a délszláv háború. Ennek több mint négyéves első szakasza során több százezer embert is meggyilkolhattak, és durván négymillió ember menekült az otthonából, jelentős részük egyébként éppen Magyarországra.
Az elnémított tanárok ősszel sztrájkra készülnek
Öt napot adtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a pedagógus-szakszervezetek, hogy jelölje ki a tárgyalópartnert a sztrájktárgyalások folytatásához. Ha őszig nem sikerül megállapodni a kormánnyal a béremelésről és az óraszámokról, akár egyből sztrájkkal is indulhat az új tanév szeptemberben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint legalább négyszázezer forintos bruttó bér lenne ideális kezdőfizetés a tanároknak.
A pedagógus-szakszervezetek már akkor az Alkotmánybírósághoz fordultak, amikor a kormány februárban lényegében elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő, hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell tartani.
A két szakszervezet nyílt levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra kérik, öt napon belül jelölje ki azt a személyt, akivel az új kormány megalakulása után folytathatják a tavaly októberben megkezdett sztrájkbizottsági egyeztetéseket a követeléseikről. Eddig Kisfaludy László helyettes államtitkárral tárgyaltak, akinek semmire sem volt felhatalmazása. Nem biztosak benne, hogy ő marad a kormány képviselője, hivatalosan még nem lehet tudni – mondta a Szabad Európának a PDSZ országos választmányának elnöke.
Hadisarc
Kötelezi a kormány a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét az újonnan létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
Orbán Viktor szerint az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. Ezért a kormány úgy döntött, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre.
A kormány az alapokba befizetett pénzből tervezi fizetni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Orbán Viktor bejelentése szerint ezek az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.
Szép napot!
Báthory Róbert
