Csak augusztusban 31 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, miközben az infláció ennek csak a fele volt. Vagy eszel, vagy fűtesz – az energiaválság sokkoló üzenete az európaiaknak. A klímaváltozást nagyobb gondnak tartjuk, mint a járványt vagy a hírek hamisítását. Elhunyt Wittner Mária. Legfontosabb híreink.
Egyre drágább az életed
Már tavaly elindult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, ami szépen lassan begyűrűzött az élelmiszerárakba. Az energia, az alapanyagok, a bérköltségek emelkedése mellett azért is drágulnak jelentősen az élelmiszerek Magyarországon, mert az áremelkedéseket a vállalatok át tudták hárítani a fogyasztókra. Ez részben a választások előtti kormányzati pénzosztásnak volt köszönhető. A vásárlók eközben elkezdték az olcsóbb termékeket venni.
Augusztusban közel 31 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, miközben az infláció 15,6 százalék volt. A tej ára augusztusban 415 forint volt, szeptemberben már 439. Tíz tojást 649 forintért adtak még a nyár utolsó hónapjában, szeptemberben viszont már 799 forintot kell érte fizetni. A vaj 699 forintról 799-re, egy kilogramm fehér kenyér pedig 669-ről 799 forintra drágult egy hónap alatt. De többet kell fizetni a banánért és az olívaolajért is. Úgy tűnik, nincs megállás, egyre többe kerül a nagybevásárlás.
„Az elmúlt bő fél évben az energiaárak megduplázódtak, az idei nyár rekordszárazságot hozott Európában, súlyos munkaerőhiány alakult ki a mezőgazdaságban, részben a koronavírus-járvány utóhatásaként, ami miatt emelkedtek a bérköltségek” – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Cikkünkből az is kiderül, hogy a vásárlók alkalmazkodtak az áremelkedéshez, és az olcsóbb termékeket kezdték vásárolni.
Vagy eszel, vagy fűtesz
Nemcsak a magyarok, hanem a nyugat-európaiak is spórolnak. Nincs többé vasalás, a sütőt ritkán lehet használni, és a munkahelyen kell zuhanyozni – az európaiak igyekeznek visszafogni az energiafelhasználásukat, de a számlák egyre csak emelkednek.
Miközben megugrottak a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árak, európaiak milliói költik jövedelmük rekordhányadát energiára – derül ki az adatokból.
A nem épp jómódjáról híres, a Borat-filmek alkotója, Sacha Baron Cohen által kifigurázott kelet-angliai Grimsby városában Philip Keetley még akkor sem kapcsolta be otthonában a ventilátort, amikor Nagy-Britannia nyáron rekordhőhullámmal küzdött. Elég volt egy pillantást vetnie a bankszámlájára, és látta, hogy nem engedheti meg magának.
„A megélhetési költségek megemelkedtek, és mégis azt várják el, hogy a válság előtti pénzből éljünk meg (…) Vagy fűtök, vagy eszem” – mondta Keetley.
Más európai országok polgárai is áldozatokat hoznak, hogy mérsékeljék a fogyasztásukat, mivel a gáz-, az áram- és az üzemanyagárak az ukrajnai háborút megelőző klímapolitikai döntések, az Ukrajnát lerohanó Oroszországgal szembeni szankciók és a koronavírus-járvány utóhatásai miatt az egekbe szöktek.
Klíma, háború
Sok helyen másként aggódnak az emberek a gazdasági vagy az információs nehézségek miatt, a klímaváltozást azonban jellemzően az egész világon komolyan veszi a lakosság egy friss felmérés szerint. Magyarországon valamiért kevésbé hisznek az emberek a közös értékek mentén történő, országok közötti együttműködésben, a világ többi részén sokkal inkább.
A járvány és a háború előtt sok helyen az elszabaduló inflációs gondoknál is nagyobb problémának tartják az emberek a Földön mindenkire ható klímaváltozást, derül ki a Pew Research tavaszi felméréséből.
A 19 országra kiterjedő felmérésben a válaszadók mediánja szerint háromnegyedük tartotta súlyos veszélynek a például a klímaváltozást.
Szerelem
A háború minden része embert próbáló, de a legnehezebb talán a családok szétszakadását megélni. A Reuters fotósai ilyen pillanatokat örökítettek meg. Szerencsére még a gondterhes időkben is vannak szép momentumok, például egy friss házaspár meghitt első tánca.
Szerelem háború idején
A Magyar Hang információi szerint egyetlen magyar kormánytag, így Orbán Viktor miniszterelnök sem utazik el Brüsszelbe, ahol a magyar jogállamiságról készült jelentés vitája zajlik majd az Európai Parlamentben, csütörtökön pedig már szavaznak is róla. Lesz viszont magyar felszólaló, a lap szerint Cseh Katalin (Momentum) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) részt vesz a vitában.
Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlönyből, amit a Telex szúrt ki. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország kormányának kormányzati ellenőrzési intézménye, az a feladata, hogy a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja.
Meghalt Wittner Mária. Az ’56-os szabadságharcos, egykori fideszes képviselő 85 éves korában hunyt el. Wittner Mária az 1956-os forradalomban a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. 1957 nyarán letartóztatták, 1958. július 23-án első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. 1970 márciusában szabadult, de amnesztiát nem kapott. A rendszerváltozás után aktív politikai szerepet is vállalt, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Orbán Viktor egy közös fotóval és néhány sorral búcsúzott Wittner Máriától.
Nyugodt napot kívánok!
Báthory Róbert
