Sorra zárnak be a magyar benzinkutak; a rezsiválság miatt egyre többen jelentkeznek a hajléktalanszállókon; drasztikusan megnőtt a bolti élelmiszerlopások száma. Háromezer milliárdos pofont kap a Brüsszellel hadakozó magyar kormány. Legfontosabb híreink.
Kiszáradó benzinkutak
Nemcsak a kis töltőállomások nem kapnak elegendő üzemanyagot a Moltól, hanem a nagy, nemzetközi cégek sem. Hatvanban mindkét Shell-kút bezárt. A kormány eközben arra tett utalást, hogy januártól megszűnhet a hatósági áras tankolás lehetősége.
„258 társaság már egyáltalán nem kap a Moltól üzemanyagot, de ennél sokkal több kút lehet bajban, hiszen egy társaság több töltőállomást is üzemeltet” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, aki szerint négy-ötszáz kút is kieshet az ellátásból. Egri Gábor szerint már 150 településen akadozik az üzemanyag-forgalom.
Egy név nélkül nyilatkozó polgármester szerint az emberek frusztráltak, de igazából nem okoz nagy változást az elmúlt hónapokhoz képest, mert már mindenki a közeli nagyvárosba jár tankolni. A polgármester szerint az önkormányzatnak több személyautója, haszongépjárműve és traktora is van. „Kész művészet ezeket megtankolni” – tette hozzá.
Egri Gábor szerint szinte teljesen kiszorult az import Magyarországról, mert a 480 forintos hatósági nagykereskedelmi áron egy cégnek sem éri meg behozni üzemanyagot Magyarországra.
A kormány január elsejétől csak akkor tudja fenntartani a benzinárstopot, ha az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan.
Beütött a rezsiválság
Az utóbbi hetekben nagyon sok új ember jelent meg a fővárosi átmeneti szállókon, akik az emelkedő rezsiárak és az infláció miatt elveszíthették albérletüket – mondta a Szabad Európának Köves Ferenc szociális szakember, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) munkatársa.
Az elmúlt hetekben nagyon sok új ügyfél jelent meg a szállókon – tette hozzá a szakember, aki szerint ennek oda egyértelműen a rezsiárak és az infláció. Akik eddig éppen meg tudtak élni bérelt lakásukban, azoknak egy része most nem tud. Kikerül az albérletéből, elveszti a lakhatását, mert nem tudja kifizetni a magasabb költségeket.
A hajléktalanokat ellátó intézményeknek is komoly gondot okoz a rezsiválság, emlékeztetett, hogy a kisebb szervezetek közül többen is bejelentették nyáron, hogy ha nem kapnak valamilyen támogatást, novemberben kénytelenek lesznek bezárni, mert nem tudják fizetni a megemelkedett rezsiszámlákat a normatív támogatásból, amely évek óta nem emelkedett.
Uniós pofon: nem erre számított a magyar kormány
Brüsszel politikai kockázatkerülése, az EP sikeres lobbizása, de a helyzet magyar félreértelmezése is kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság számos várakozással ellentétben negatívan nyilatkozzon a kormány korrekciós intézkedéseiről. Orbánnak a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülnie, de a forrásokhoz való hozzáférés nem elintézett dolog.
Információink szerint derült égből villámcsapásként érte a magyar kormányt a brüsszeli sajtón keresztül kiszivárgott hír, miszerint az Európai Bizottság elégtelennek találja a jogállami feltételrendszer keretében tett magyar vállalások teljesítését, és nem kíván változtatni a kohéziós politikai források nagyjából egyharmadának befagyasztását célzó szeptemberi javaslatán.
A testület összességében negatív véleményt formált a két hónappal korábban vállalt 17 magyar intézkedés teljesítéséről, és szerdán előreláthatóan hivatalosan is úgy dönt majd, hogy nem lát okot asztalon lévő javaslatának módosítására. Azaz az áprilisban megindított eljárás folytatódik, és a hét és fél milliárd euró támogatás felfüggesztését érintő javaslat is érvényben marad. Úgy tudjuk, hogy az Orbán-kormány ennél kedvezőbb opcióval számolt. A kormány botlásai közé tartozik például az Integritás Hatóság jogköreinek korlátozása és egyik alelnökének a kiválasztása, vagy a korrupciós ügyekben az intézkedést elhárító ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata, amelyre vonatkozó eljárás kialakítása során nem vették kellően figyelembe Brüsszel kéréseit.
Egy lapunknak nyilatkozó forrás szerint a magyar kormány Brüsszel-ellenes hevületében elfeledkezett arról, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor szüksége lesz az Európai Bizottság jóindulatára.
Veszélyhelyzet
Hosszabbított a kormány, júliusig biztosan marad a veszélyhelyzeti kormányzás. Alig tette le májusban a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, az egyik első intézkedése az volt, hogy háborús veszélyhelyzetre cserélte a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyit. Ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy eltérjen a törvényi rendelkezésektől, és rendkívüli intézkedéseket hozzon.
Most azt a paragrafust módosították, amely szerint a rendelet a hatálybalépését követő 30. napon hatályát veszti: az új kormányrendelet értelmében csak a hatálybalépését követő 210. napon veszti hatályát. Veszélyhelyzetben a kormány a biztonság és a stabilitás garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
A megugró inflációval párhuzamosan egész Nyugat-Európában tapasztalható jelenség, hogy több az élelmiszerlopás. Emiatt már egyes élelmiszerekre, például sajtokra is biztonsági matricát tesznek. A hvg.hu a rendőrségtől kért adatokat a magyarországi helyzetről, a számok a bolti lopások számának jelentős emelkedéséről tanúskodnak.
Az ORFK adatai szerint összesen 8396 esetben országosan az idei első tíz hónapban a hiper- és a szupermarketekből loptak, ami 22,52 százalékos emelkedést jelent éves összehasonlításban. Ételt 27 százalékkal többen, 994 esetben, szeszes italt ötödével többen, 1296-szor, míg egyéb élelmiszert 25 százalékkal többen, 5018-szor loptak.
Nyugodt napot kívánok!
Báthory Róbert
