Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában: egészségügyi reformra készül az örökös belügyminiszter; újabb negatív árfolyamcsúcs; új európai csúcstalálkozó lesz Prágában.
Ismét nagyot zuhant a forint árfolyama, miután átlépte a 426-os szintet az euróval szemben. Kolba Miklós devizapiaci szakértő szerint a piac még a rossz hírt is jobban tolerálja, mint a bizonytalanságot. „Most büntiben vagyunk” – mondta lapunknak, mert még mindig nem sikerült megállapodni az EU-val a pénzügyi támogatásról.
„Mindenki beszéljen mindenkivel”
Október 6-án az összes európai ország vezetője (Fehéroroszország és Oroszország, valamint az európai mikroállamok kivételével) a prágai várban találkozik, hogy megvitasson egy sor, a kontinens biztonsági helyzetével kapcsolatos kérdést, amelyek hátterében világosan az ukrajnai háború áll.
44 európai ország vezetőinek küldtek meghívót. Egy, a hivatalos kommunikációra nem jogosult uniós diplomata azt mondta lapunknak, hogy „mindegyikük részéről pozitív visszajelzés érkezett”.
A találkozó az Európai Politikai Közösség (EPC) startja lesz. Az ötletet először Emmanuel Macron francia elnök terjesztette elő májusban. Ez az európai vezetők új platformja lenne, ahol évente egyszer vagy kétszer találkoznak, hogy megvitassák a napirenden lévő sürgető kérdéseket.
Az eredmény várhatóan maga a találkozó lesz, nem lesz közös nyilatkozat (annyi vitatott álláspont van, hogy az csak nagyon semmitmondó lehetne), talán még záró sajtótájékoztató sem.
Viszont az európai csúcsvezetők megvitathatják a békével, biztonsággal és stabilitással, valamint az energiával, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos kérdéseket. Különös jelentősége lehet a különböző nyugat-balkáni országok vezetői, valamint Azerbajdzsán és Örményország közötti megbeszéléseknek.
Másnap informális EU-csúcstalálkozó lesz ugyanitt, Prágában. A 27 tagállam vezetői az orosz szankciókról, az energiaválságról és a várhatóan kemény télről fognak tárgyalni. Az uniós olajárplafonról várhatóan nem, mert például Magyarország már jelezte, hogy megvétózza a Moszkvával szembeni új energetikai szankciókat.
Harcászat videón
Nagykövet kiutasítása, diplomáciai tiltakozások: újabb intézkedésekről döntött több európai ország a részleges orosz megszállás alatt álló ukrajnai régiókban előző héten lebonyolított, törvénytelen népszavazások miatt.
A prágai külügyminisztérium hétfőn felszólította a cseh állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb hagyják el Oroszországot a nyugati látogatók számára romló biztonsági körülmények miatt. Jelezték azt is, hogy a részleges oroszországi mozgósítás miatt a cseh–orosz kettős állampolgárok is veszélybe kerültek.
A részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta számos kettős állampolgárt besoroztak, főleg közép-ázsiai országok állampolgárait.
Harcászat videón. Az ukrán csapatok a szeptemberi ellentámadásban mintegy négyszáz települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól a harkivi területen. A Szabad Európának egy harckocsi legénysége beszélt arról, hogyan indítottak meglepetésszerű támadást egy Moszkva nevű megerősített orosz állás ellen. A felderítőjük egy drón volt.
A belügyminiszter egészségügyi reformja
A mozgósíthatóság és az a centralizálás (büntetés és jutalmazás) a lényege a belügyminiszter felügyelete alatt készülő új egészségügyi reformnak.
Államosítanák jövő nyártól a rendelőintézeteket, a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztés szerint. A kórházi orvosok munkaszerződése változó telephelyre szól majd, az állami egészségügyben csak szolgálati jogviszonnyal lehet dolgozni, közreműködői szerződésekkel nem.
2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelés lenne az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. A bérarány az A–E kategóriába sorolt ápolók esetében átlagosan 30,73 százalékra, míg az F–I kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne a mostani 27 százalékról.
Államosítanák az önálló, önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátókat, így a kórházi dolgozók könnyebben átvezényelhetők lennének a szakrendelői ellátásba.
Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, kivéve a testvéreket és az egyenes ági rokonokat. Közismert, hogy a roma családok szokták nagyobb létszámban meglátogatni kórházban fekvő hozzátartozóikat.
A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.
A területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter szerint nincs szükség társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításának terveiről, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával (például az orvosok alapilletményét a minősítésük alapján húsz százalékkal nemcsak emelhetik, hanem csökkenthetik is), és a szakmai egyeztetés is elmaradt.
Hétfő délután a Kölcsey Ferenc Gimnázium tiltakozó tanárai, diákjai és szülői az iskola épületétől a Belügyminisztériumhoz vonultak, hogy átadjanak két dokumentumot – írtuk meg mi is.
Ebben antidemokratikus, rendőrállami intézkedésnek nevezték a tanárok tiltakozó kollégáik kirúgását a Belügyminisztérium illetékesének átadott nyilatkozatukban. A szülői munkaközösség egy petíciót adott át a minisztériumnak, amelyben a felmentett tanárok visszahelyezését követelték.
Máshol olvastuk
Putyin atomfenyegetőzése felbátorította szövetségesét, Észak-Koreát is. Japán kedden kora reggel arra szólította fel lakossága egy részét, hogy vonuljon óvóhelyre, miután Észak-Korea legalább egy ballisztikus rakétát lőtt át az ország északi része fölött – írta a CNN nyomán a Telex.
Leszavazta a kormánypárti többség azt az MSZP-s indítványt, amely október 4-e, keddre tűzte volna ki a parlamenti szavazást Finnország és Svédország NATO-tagságáról – derül ki a javaslatot benyújtó Tóth Bertalan Facebook-posztjából. Magyarországon kívül Törökország az egyetlen NATO-tag, amely még nem ratifikálta a két ország csatlakozását a katonai szövetséghez.
A kormány már júliusban benyújtotta a parlament elé Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, Kövér László azonban egészen mostanáig nem vette napirendre.
A házelnök egy interjúban elismerte, hogy keveset keresnek a tanárok, de szerinte a tisztességes pedagógusok nem a fizetésüktől teszik függővé a teljesítményüket.
Azt is elmondta, hogy ez nem egy orosz–ukrán, hanem egy orosz–amerikai háború, bevezetője annak a konfliktusnak, amely majd Kína és az Egyesült Államok által vezetett Nyugat között fog kirobbanni.
A távhődíjról szóló kormányzati döntés összesen 750 önkormányzati, állami vagy civil-karitatív fenntartású intézményt érint Budapesten az óvodáktól kezdve az idősotthonokig – idézi a Telex a főpolgármestert.
Karácsony Gergely levélben fordult Palkovics László ipari miniszterhez, hogy vonják vissza a péntek esti Magyar Közlönyben megjelent határozatot, amely szerint átlagban 13 és félszeresére drágul a fővárosi oktatási, szociális intézmények távhődíja – jelentette be sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester.
Ezek az intézmények péntekig nagyjából négymilliárd forintnyi távhőszámlát fizettek ki egy fűtési évben, a rendelet szerint viszont szombattól mintegy 64 milliárd forintosra nő a távhőköltségük.
