A magyar kormány által a közelmúltban aláírt “Genfi megegyezés” kimondja, hogy a nőknek nem nemzetközileg elismert alapjoga az abortusz, és a kormányoknak nem kötelessége segíteni annak elvégzését. A 32 aláíró között csak három európai kormány van: Belarusz, Lengyel- és Magyarország.
Az egyezmény és az abortusz elvégzésének további szigorítása elleni lengyel tüntetések kapcsán kerestük meg a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettesét, Harrach Pétert és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztályát. Azt kérdeztük tőlük, hogy látnak-e esélyt Magyarországon az abortusz-szabályozás módosítására, és hogy terveznek-e ezért fellépni.
Harrach Péter leszögezte, hogy az emberi méltóság és az élet tisztelete elvi kérdés számára, ezért “az abortusz és az eutanázia ellen a magánéletben határozottan tiltakozom”.
A politikai döntések viszont “a lehetőségek keretein belül” hozhatók meg, folytatta a képviselő. “Ma Magyarországon a társadalom és az azt leképező parlament nem alkalmas az életvédelem határozottabb képviseletére”.
“Azt viszont meg kell tennünk, hogy a nő, az anya túlhangsúlyozott döntési jogához megfelelő információt adjunk a magzatról” – indokolta azt, hogy két éve miért támogatta Dúró Dóra javaslatát arról, hogy az abortusz elvégzése előtt az anyának kötelező legyen meghallgatnia magzata szívhangját. “Ez szerény és békés kezdeményezés volt” – mondja.
Kérdésünkre, miszerint a Genfi megegyezés nyomán lehetséges-e valamilyen jogszabálymódosítás, a KDNP frakcióvezető-helyettese így válaszolt: “nincs ilyen döntés, pillanatnyilag nincs napirenden”.
Amint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia válaszol kérdésünkre, cikkünket frissítjük.
