Lassan három éve vizsgálja a magyar hulladékkoncessziós rendszert az Európai Bizottság, de az biztosnak tűnik, hogy a következő fél évben nem lesz előrelépés. Egy birtokunkba került belső dokumentum szerint Brüsszelben megígérték, hogy ha a kormány együttműködő, a magyar EU-elnökség alatt jegelik a Magyarország ellen indított jogi eljárásokat.
„A magyar elnökség ideje alatt részünkről mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében” – mondta Valère Moutarlier, a Thierry Breton vezette belső piacokért felelős biztos kabinetfőnöke. Moutarlier idén április 30-án találkozott Brüsszelben a magyar kormányt képviselő Ódor Bálint uniós nagykövettel és helyettesével, Molnár Katalinnal. Az ülésről készült magyar jegyzőkönyv szerint a megbeszélés elején hangzott el az ügyek jegelésére vonatkozó ígéret.
Mint ismert, július 1-jétől december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. Moutarlier kabinetfőnök azt ígérte meg, hogy a belső piacokért felelős biztos hatáskörében lévő ügyek esetében aligha kell a magyar kormánynak a következő fél évben keménykedésre számítania az Európai Bizottság részéről.
Informális keretek
Bizonyos ügyekben eddig is kesztyűs kézzel bánt a bizottság a magyar kormánnyal. Ilyen például a hulladékkoncesszió, amelyet már évek óta vizsgál a brüsszeli testület. Moutarlier kabinetfőnök az április végi találkozón emlékeztette a magyar nagykövetet arra a tavaly született elvi megállapodásra, amely szerint Brüsszel mindaddig nem indít hivatalos eljárást a hulladékkoncesszió ügyében, amíg a bizottság „informális keretek között folytatja az egyeztetést” a magyar kormánnyal.
Moutarlier a hivatalos procedúra alatt nem kötelezettségszegési eljárást értett, hanem az annak az előszobájának tekinthető, úgynevezett EU Pilot eljárást. Ez az eszköz lehetővé teszi a bizottság számára, hogy az ügyet ebben a szakaszban oldja meg, anélkül hogy kötelezettségszegési eljáráshoz kellene folyamodnia. Ez például akkor fordulhat elő, ha a szóban forgó kérdések technikai jellegűek, vagy a bizottságnak az értékelés elvégzéséhez további ténybeli vagy jogi információkra van szüksége.
Az Európai Bizottság tehát az autópálya-koncesszióval ellentétben hulladékügyben nem indított kötelezettségszegési eljárást, de még az EU Pilot eljárást sem élesítette. Pedig a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet 2021 őszén tett panaszt a bizottságnál; úgy tűnik, azóta csak informális párbeszédig jutott a testület. Moutarlier az áprilisi találkozón kifogásolta, hogy a magyar kormány nem elég transzparens módon tájékoztatja a bizottságot a jogszabály-módosításokról.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába volt feltétel, a Mol nem vette meg a kukaholdingot
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a hulladékkoncessziós pályázat kiírása óta már kétszer módosult a hulladéktörvény, ami érintette a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol) kötött koncessziós szerződést is. Két olyan változtatásról van szó, amely pozitívan érintette a 35 éves koncessziót elnyerő Molt.
A kabinetfőnök szerint a két törvénymódosítás a koncessziós szerződésre is hatott. Bár a szerződést nem módosította a kormány, a törvény megváltoztatásával azonban előnyösebb helyzetbe került a Mol, mint a szerződés aláírásakor volt. A bizottság szerint felveti a kérdést, hogy ugyanarra az eredményre vezetett-e volna a koncessziós eljárás, ha eredetileg is az új feltételekkel írják ki.
Moutarlier kifogásolta, hogy a kormány nem tájékoztatta a bizottságot a törvénymódosításokról. Magyar részről Molnár Katalin nagykövet azt mondta, hogy készek tájékoztatást adni a fejleményekről, de ilyen jellegű kérdés nem érkezett hozzájuk a bizottság részéről.
Moutarlier szerint a bizottság által nyomon követett szabályozás esetén a „lojális együttműködés jegyében” nem neki kell figyelemmel kísérnie a változásokat, és utólag tájékoztatást kérnie, a magyar kormánytól várják ezek jelzését saját kezdeményezésre.
Nehézkes feladat
Arra hivatkozva, hogy a hulladékkoncesszió lassan egy éve, tavaly július óta működik, a kabinetfőnök tájékoztatást és pénzügyi elemzést kért az új modell működésének kiértékeléséről a bizottság részére. Egy listát is kért azon vállalkozásokról, amelyek megfeleltek volna a koncessziós eljárás feltételeinek, de nem választották ki őket. A tárgyaláson a magyar fél jelezte, hogy továbbra is nyitott az informális párbeszédre, azonban a potenciális versenytársakat tartalmazó lista összeállítását „némileg nehézkesnek” tartja.
Ebben igaza lehet a magyar kormánynak, mivel a koncessziós eljárás nyíltan zajlott, és – ahogy beszámoltunk róla – a Molnak lejtett a pálya. Olyan feltételeket szabott, amelyeknek szinte csak a magyar olajtársaság tudott megfelelni. Ilyen volt például az, hogy 15 millió tonna áruszállításról legyen referenciája a pályázónak. A Mol ezt tartályos üzemanyag-szállításról tudta kiállítani, amit a kormányzat elfogadott. Ez a kitétel azért furcsa, mert a pályázatban feltétel volt, hogy a nyertes cégnek meg kell vennie az állami és önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállító cégeket, vagyis át kell vennie a kukásautókat sofőrökkel együtt. Akkor miért kellett több millió tonnás szállítási kapacitást igazolni?
Mindenesetre a kormány megkérte a Rogán Antal miniszter alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda elnökét, Csekő Zsoltot, hogy mondjon cégneveket és küldjön információkat a koncessziós rendszer működéséről. Hasonló felkérés ment Gordos Péternek a Mol állami kapcsolatokért és szabályozásért felelős igazgatójának és Pethő Zsoltnak, a Mol hulladékos leányvállalata, a MOHU vezérigazgatójának, hogy küldjön információkat a rendszer működéséről, gyakorlati hatásairól.
„Felháborítónak tartom, hogy az Európai Bizottság újabb féléves haladékot ígért a magyar kormánynak a hulladékkoncesszió ügyében a kötelezettségszegési eljárás hivatalos megindítására” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A korrupcióellenes szervezet jogásza kiábrándítónak nevezte, hogy a bizottság közel háromévi halogatás után sem hajlandó érdemi lépéseket tenni az ügyben.
„A megmagyarázhatatlan késlekedés a Mol és a kormány hasznára válik, hiszen az idő előrehaladtával egyre csökken az uniós előírásokkal egyébként nyilvánvalóan ellentétes szemétszállítási üzlet okozta károk helyrehozásának esélye” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Koncesszió vagy közbeszerzés: az Európai Bizottság látókörében a 35 éves sztrádaszerződés
Célkeresztben a harckocsik
De nem csak a hulladékkoncesszió került napirendre a brüsszeli megbeszélésen. A tárgyalásról szóló magyar jegyzőkönyv szerint a bizottság kifogásolta, hogy nem volt verseny a harckocsibeszerzés ügyében. A kormány 44 Leopard 2 A7HU harckocsit rendelt a német Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall gyártól. A beszerzési ár nem ismert, sajtóhírek szerint az egyedi igények és a logisztikai csomag függvényében 15–20 millió euróra (5,7–7,6 milliárd forintra) tehető harckocsinként.
A kabinetfőnök felhívta a kormány figyelmét arra, hogy közbeszerzések esetén valamilyen mértékű versenyt mindenképp biztosítani kell a nemzetbiztonsági fenntartások figyelembevétele mellett is. Ebben az ügyben a bizottság elindította az EU Pilot eljárást, vagyis ha a kormány nem indokolja meg alaposabban az egyszereplős közbeszerzést, kötelezettségi eljárás indulhat.
Moutarlier szerint a félelem az információval való visszaéléstől nem indokolhatja a verseny teljes kizárását. Rámutatott arra is, hogy „egy svéd vagy francia cég nem tekinthető kevésbé képesnek a minősített és bizalmas információ megfelelő biztosítására, mint egy német”.
A kiskereskedelmet érintő ügyek esetében a kormány szerint okafogyottá vált a 2023 májusában indult EU Pilot eljárás, mert az ársapkákról szóló 2022-es kormányrendeletet tavaly augusztusban hatályon kívül helyezték. Moutarlier szerint ugyanakkor újabb szabály lépett életbe, az élelmiszerár-infláció csökkentését szabályozó kormányrendelet. A bizottság szerint a vállalatok (üzletláncok) kritizálják a kötelező akciózást, amelynek során akár beszerzési ár alatt, veszteségesen is kötelesek árusítani a termékeiket. Azt is kifogásolják az élelmiszerláncok, hogy ez a szabály csak az egymilliárd forintot meghaladó éves nettó árbevételt elérő vállalatokat sújtja.
A kabinetfőnök a megbeszélés végén általánosságban jelezte, hogy amennyiben a magyar fél kellően transzparens és proaktív az egyes eljárásokban hozott intézkedések kapcsán, úgy a bizottságnak van bizonyos mozgástere az eljárások továbbléptetése, illetve várakoztatása terén.
Kérdéseket küldtünk az Európai Bizottságnak, kerestük Thierry Breton és Valère Moutarlier titkárságát is. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Az árfigyelő által kikövetkeztethető élelmiszerár-csökkenés nincs köszönőviszonyban a valósággal
