Egy friss döntés értelmében egy közös, azeri területen felállítandó megfigyelőközpontba küldhetnek török katonákat. Az Anadolu hivatalos török hírügynökség szerint a török-orosz centrum létrehozását az azeri oldal kérte. A javaslatot Recep Tayyip Erdogan török elnök nyújtotta be, és kedden bólintott rá az ankarai parlament, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.
A központ létrehozásáról szóló megállapodást a múlt héten írta alá Oroszország és a hathetes örmény-azeri háborúban Azerbajdzsánt támogató Törökország. A törökök egy évre szóló mandátumot kaptak és a parlamenti döntés értelmében Erdogan elnök dönthet arról, mikor és hány katonát delegáljon a misszióba.
Csak orosz békefenntartók lesznek Karabahban
Orosz illetékesek azt mondták, hogy Ankara részvételét az azeri területen lévő központra korlátozzák, és a török katonák nem lépnek be az örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy a központ “távmunkában” dolgozik majd, drónokkal és más technikai eszközökkel követik nyomon a lehetséges tűzszünet-sértéseket.
Egyelőre nem világos, hogy Erdogan mekkora kontingenst kíván átküldeni a szomszédos országba. A határozat értelmében török polgári személyzetet is delegálhatnak a békefenntartó misszióba.
A Törökországgal nyelvi és kulturális rokonsága miatt szoros kapcsolatot fenntartó Azerbajdzsán katonai támogatást kapott Ankarától, de Baku azt is el akarta érni, hogy a törökök vállaljanak nagyobb szerepet a béketárgyalásokon.
Képeken a Hegyi-Karabahba visszatérő emberek
Az azeri szerepvállalás csak egy a számos török katonai misszió közül
Az azeri vezényléssel tovább bővül a török katonai missziók száma, mivel Ankara csapatai a Közel-Keleten és Afrikában is jelen vannak. A regionális hatalmi szerepre törő Törökország Irakban és Szíriában a kurd militánsok ellen lépett fel, míg Líbiában a Tripoliban székelő kormány javára billentette el a katonai egyensúlyt az ország másik, külföldön el nem ismert kormányával szemben.
Ezenkívül török katonák szolgálnak Katarban, Szomáliában és Cipruson, valamint békefenntartó feladatokat látnak el Afganisztánban, Libanonban, Afrikában és a Balkánon.
Az azeri vezénylést az öt török parlamenti párt közül négy támogatta és a kormány szerint katonáik jelenléte döntő fontosságú a regionális béke, jólét és a török nemzeti érdekek szempontjából.
“Törökország és Azerbajdzsán úgy tekint magára, mint egy államra, két néppel, melyek közösen folytatják a harcot a függetlenségükért és jövőjükért” - fogalmazott Ismet Yilmaz, a török parlamenti Védelmi Bizottságának elnöke. “Történelmi és stratégiai felelősségünk, hogy csapataink elkezdjenek dolgozni a közös megfigyelőközpontban, hogy fenntartsák a tűzszünetet és megakadályozzák annak megsértését” - mondta.
Putyin is jelezte: a törökök tisztán azeri területen maradnak
Megszólalt a témában Vlagyimir Putyin orosz elnök is: “Együtt tesszük ezt meg Törökországgal, hiszen nagyon jó tapasztalatunk van a Közel-Keleten, például Szíriában folytatott együttműködésről, ahol közösen járőrözünk Idlib tartományban és szíriai-török határ közelében” - mondta Putyin a Rosszija 24 állami televízónak.
“Ebben az esetben nincs szükség ilyen együttműködésre (közös járőrözésre), mivel közös központ felállításáról állapodtunk meg. Pilóta nélküli gépekkel fogjuk együtt nyomon követni a helyzet alakulását a demarkációs vonalon” - tette hozzá. Putyin nem tért ki arra a tényre, hogy az azeriek új fegyverei a karabahi háborúban és Líbiában is sikeresen semmisítettek meg orosz gyártmányú fegyverzet-rendszereket.
Oroszország, amely közvetítőként működött közre az örmény-azeri tűzszüneti egyezmény megkötésében, kétezer békefenntartó katonát küld egy öt éves misszóra Hegyi-Karabahba.
