Korrupciós vádak miatt két év letöltendő börtönre ítélték Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Az ítélet jogerős, de több színtéren folytatódni fognak a jogi csatározások. Ettől függetlenül Hernádi Zsolt csak akkor kerülhet ténylegesen börtönbe, ha Horvátországba utazik. A Mol ismét alaptalannak nevezte a az ítéletet, amit a horvát Alkotmánybíróságon is megtámadnak.
Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját kétéves börtönbüntetésre ítélték Horvátországban vesztegetés miatt, az ítéletet pedig a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta. A vád szerint a megvesztegetett fél, az egy másik ügy miatt már börtönben lévő Ivo Sanader egykori miniszterelnök hat év letöltendőt kapott.
Korrupcióval vádolták
A helyi igazságszolgáltatás szerint Hernádi Zsolt és Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök megállapodtak, hogy előbbi tízmillió eurót fizet utóbbinak strómancégeken keresztül a horvát olajtársaság, az INA feletti irányítás megszerzése érdekében.
Idetartozott még, hogy a Mol úgy vegye át a céget, hogy a horvát állam leválasztja és megtartja az INA veszteséges gázüzletágát. A vád szerint végül a korrupciós pénz első fele, ötmillió euró érkezett csak meg Sanader akkori bizalmasához, Robert Ježić svájci horvát oligarchához.
Robert Ježićet már korábban letartóztatták, a börtönben Sanader ellen fordult, és ő lett a vád koronatanúja. Viszont meglehetősen sokféle verziót adott elő a történtekről. Állítása szerint Sanader 2008-ban jelezte neki, hogy a Moltól érkezni fog tízmillió euró. A pénzt ciprusi offshore-cégek fizették több részletben 2009 júniusában, Robert Ježić pedig csak feltételezte, hogy a Mol küldte.
Ježić szerint Hernádi Zsolt és Ivo Sanader 2009 során kétszer is találkoztak nem hivatalosan. Egyszer a miniszterelnöki irodában 2009 májusában, másodjára pedig néhány hónappal a miniszterelnök lemondása után egy zágrábi étteremben, írta még a Népszabadság. Ez utóbbiról videofelvétel is készült, amelyen Sanader „papírt húz elő a zsebéből, és odaadja a Mol vezetőjének (...) ő ránéz, számol, hozzáír és visszaadja”, ezután koccintanak.
Az ügy Horvátországban szorosan kötődött a belpolitikai küzdelmekhez is. A Mol és Hernádi Zsolt végig alaptalannak és politikai motivációjúnak nevezte a vádakat. A vállalat szerint az INA politikai kifizetőhelyként működött Horvátországban, így sokaknak járt komoly anyagi veszteséggel, amikor valódi menedzsment kezdte el a piaci működés irányába terelni a céget.
Az éttermes jelenetet tiszta spekulációnak és teljesen törvényes megbeszélésnek minősítette a cég. A ciprusi offshore-cégekhez pedig a Molnak semmi köze nem volt a vállalat szerint.
Magyar felmentősereg
A több mint egy évtizede húzódó, kacskaringós horvát eljárás mellett legalább két másik eljárás is idetartozik. Egyrészt egy amerikai választottbíróságon egyszer már Hernádi Zsoltnak és a Molnak adtak igazat.
Másrészt lezajlott egy nem hétköznapi magyarországi eljárás is ugyanebben az ügyben, ahol gyorsan felmentették Hernádi Zsoltot minden vádpont alól. A vádló a Mol volt jogi igazgatója, Bánhegyi Ilona volt. A vádló férje Galácz Ábel, a Mol vezetőségi tagja.
A magyar perről rögtön azt írta a hazai sajtó, hogy Hernádi felmentésére irányulhat. Hernádi Zsolt szerint viszont ez abszolút nem megrendezett per volt, és nagyon izgult az ítélethirdetés előtt.
Erről is beszéltek a lehallgatott lengyelek
„Figyeljetek, elmondok egy esetet, hogy mennyire más a mi helyzetünk, mint a magyaroké. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatja el Budapestet. Kérdem: hány évet fogsz kapni? Ő meg laza, mosolygós, azt mondja: figyuzz, a jogászaim találtak valamit, hogy ha engem ebben az ügyben bíróság elé állítanak bármely EU-országban, és az ítélet felmentő lesz, akkor ezt el kell hogy ismerjék valamennyi EU-államban, és utazhatok Európában. Kérdezem: Magyarországon lesz ez az ügy? Azt mondja, hogy igen. Erre azt mondom, de hát ez eltarthat két-három évet is. Erre ő: már áprilisban ítélet lesz.”
Ezt Jacek Krawiec, a lengyel kőolajipari vállalat, a PKN Orlen elnöke magyarázta egy lehallgatott és nyilvánosságra került beszélgetésben a Népszabadság fordításában.
„Ül mellette egy pofa, a jogi igazgató, egy felfuvalkodott alak, Ábel (Galácz Ábelre utal, aki nem jogi, hanem csoportszintű értékesítési igazgató volt – a szerk.). Ő (Hernádi – a szerk.) odafordul hozzá: Ábel, mondd meg Jaceknak, ki lesz a vádló ebben a magyarországi perben. Erre az: a feleségem. Értitek? Képzeljetek el egy ilyen helyzetet! A feleség a vádló, felmentő ítélet, minden el van intézve. El tudjátok képzelni, hogy ez nálunk megtörténhet?” – érvelt a PKN Orlen vezetője a felvételen.
„Lehet, hogy van ilyen, csak nem tudunk róla” – válaszolta erre Zdzisław Gawlik akkori lengyel helyettes kincstárügyi miniszter.
„Erről álmodik Kaczyński, ilyen belpolitikai viszonyokat szeretne” – tette hozzá Włodzimierz Karpiński akkori lengyel kincstárügyi miniszter.
A Mol ekkor közölte, hogy nem kommentál ilyen pletykákat.
Hernádi Zsolt várhatóan nem vonul börtönbe
Hernádi Zsolt így most olyan speciális helyzetben van, hogy Horvátországban börtönbe kéne mennie, Magyarországon viszont felmentették. A horvátok kérhetik újra a kiadatását, de ezt a magyar állam már korábban is megtagadta. Ha nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene, jó eséllyel nem utazhat majd a Mol vezetője, mert különmegállapodások nélkül a rendőröknek le kéne tartóztatniuk.
„Hernádi Zsolt kiadatását a magyar állam valószínűleg meg fogja tagadni arra hivatkozva, hogy ez egy jogerős felmentő ítélettel lezárt büntetőügy. Addig állhat fenn ez a helyzet, amíg el nem évül az ügy a horvát törvények szerint” – mondta el a Szabad Európának Fazekas Tamás ügyvéd.
Horvátországban az elévülési idő ilyen súlyú bűncselekménynél egyébként tíz év. Utána már Horvátországba is mehet Hernádi Zsolt, nem hajthatják végre rajta a korábbi ítéletet.
„A horvát bíróság újra kiadhat nemzetközi elfogatóparancsot, és megfelelő feltételek mentén a Mol vezetője felkerülhet az Interpol nemzetközi körözési listájára, úgynevezett red alert lesz a neve mellett. Innen Hernádi védői megpróbálhatják levetetni, lesznek hozzá eszközeik, de az Interpol magától nem vesz le embereket” – magyarázta a jogász.
Például ha Hernádi Zsolt Kuala Lumpurba szeretne hajózni, a jogászai előtte megkereshetik az Interpolt, hogy van egy magyar felmentő ítélet ugyanebben az ügyben. Ezért legalább ideiglenesen vegyék le őt a körözési listáról, függesszék fel egy darabig. De ha nemzetközi elfogatóparancs lesz ellene, az tényleg meg fogja nehezíteni számára Magyarország elhagyását.
„Ha bármelyik országban – amely részese az Interpol-egyezménynek – intézkedés alá vonja egy rendőr, ellenőrzi az adatbázisban, eljárási kötelezettsége lesz a hazai jogszabályok alapján. Földön, vízen, levegőben – ebből a szempontból mindegy” – mondta el Fazekas Tamás.
A Mol ismét alaptalannak nevezte a az ítéletet, és újra bejelentette, hogy „az elnök-vezérigazgató továbbra is élvezi a Mol Nyrt. igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását”. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiáját pedig nem érinti a döntés a vállalat szerint. Emellett a horvát alkotmánybíróságon is megtámadják az eljárást.
Mindezeken túl még az USA-ban is fut ebben az ügyben a Világbank befektetésvédelmi bírósága előtt egy eljárás.
