Háború, háború, háború mindenekelőtt. Ezenkívül jogállamisági és büntetőjogi eljárások az unióban. Továbbra is kormánykövető üzemmódban a köztévé. A Fidesz által meghagyott homokozó-e a parlament az ellenzéki képviselőknek, vagy tudnak érdemi munkát is végezni? Heti cikkeinkből válogattunk.
Rejtélyes gyermekbetegség terjed Nyugat-Európában és Amerikában, írtuk meg a hét elején. Egészségügyi tisztviselők szerint több esetben észlelték gyerekeknél azt a májbetegséget, amelyet először Nagy-Britanniában azonosítottak. A fertőzés átterjedt Európára és az Egyesült Államokra is.
Már megint Magyarország volt a téma az unióban
Hiába nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez, a szálak mégis hozzánk vezetnek. A működését 2021. június 1-jén megkezdő új uniós szervezet első hónapjairól Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt számolt be.
A határon átnyúló áfacsalásos ügyek közül 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett. A szervezet büntetőeljárás alá is vonhatja az elkövetőket – nálunk persze nem, mert mi ügyelünk a szuverenitásunkra. Az Európai Ügyészség tavaly 515 vizsgálatot indított, és 5,5 milliárdos kárt tárt fel az EU-ban.
Máshol is szóba kerültünk az unióban.
Újból a magyar jogállamiság és a szexuális kisebbségek magyarországi helyzete volt a téma az Európai Parlamentben. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az igazságügyért felelős uniós biztost, Didier Reynderset hívta meg, hogy számoljon be a magyar jogállamisággal kapcsolatos fejleményekről, különös tekintettel az LMBTQI közösség helyzetéről.
A vita sok újat nem hozott, de kiderült, hogy a Fidesz tulajdonképpen támogatók nélkül maradt, az európai politikusoknak pedig elegük van az Orbán-kormányból és abból, hogy az Európai Bizottság folyamatosan elodázza a határozott fellépést, miközben folytatódik a magyar demokrácia leépítése és az uniós pénzek elherdálása. A vitatott témák végére azonban csak az Európai Bíróság tud pontot tenni – valamikor.
Mit lehet tenni a negyedik kétharmadban?
„Eszköz a polgári engedetlenség, én is szerveztem már több ilyet” – hangzott el a Díszellenzék? című, a TASZ által szervezett beszélgetésen, ahol ellenzéki parlamenti képviselők civilek felvetéseire válaszolva beszéltek arról, milyen lehetőségeik vannak a politikusoknak a következő négy évben.
Egy másik cikkünkből kiderült, hogy a parlamentek már rég nem jelentenek önálló hatalmi ágat, hanem a kormányzatok részei, és nem is csak Magyarországon. A parlamenti ellenzék lehetőségei szűkösek, de az Orbán-rezsimben még azokkal sem élhetnek. Pedig a Fidesznek csak az Országgyűlésben, nem a társadalomban van kétharmada. Cikkünkben a parlament és azon belül az ellenzék mozgásterét jártuk körbe.
A kormány szerint az orosz–ukrán háború hónapokig, akár évekig is eltarthat. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, az ukrajnai háború miatt azonban a kormány javaslatot tesz arra, hogy az Alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. 2016 óta Magyarországon különböző indokokkal, de állandó veszélyhelyzeti jogrend van.
Amit természetesen lekövet a köztévé. Kollégánk a választások előtti és utáni egy-egy hét esti Híradóinak háborús tudósításait nézte végig. A harctérről szóló riportok nagy külföldi hírügynökségek riportjain alapulnak, és kifejezetten tárgyilagosak – állítja. Háborús propagandát nem látott, belpolitikait annál inkább. Putyin mellett nem kampányolnak, de Zelenszkij ellen igen. „A világ szeretne tisztán látni a bucsai tömeggyilkossággal kapcsolatban” – sóhajtott fel – nem a világ, inkább – Orbán Viktor nevében a Híradó műsorvezetője. Emlékezetes Orbán Viktor hasonló kétértelmű megjegyzése Bucsa kapcsán, aminek nyomán még legfőbb uniós szövetségese, a lengyel Jarosław Kaczyński is szemorvoshoz küldte őt.
Az orosz agresszió járulékos veszteségei
Zajlik a leszűkített célú orosz háború: már csak a keleti megyékre összpontosítanak. Ukrajna hatékony fegyverekért könyörög. A Nyugat továbbra sem meri meglépni az orosz energiahordozók bojkottját. Ezek most a legfontosabb trendjei a háborúnak. Néhány cikkünk egyedi aspektusokkal járult hozzá az összképhez.
A kárpátaljai születésű Tompa Tibor Kijevben végezte az egyetemet, és negyven éve jórészt ott él. Menedzser, vállalkozóképzéssel foglalkozik. Kijevben lakása, a főváros melletti Makarivban háza van. Makarivban súlyos harcok voltak, ő március 5-én jött el Kijevről Kárpátaljára. Ott hívtuk fel, hogy beszéljen a tapasztalatairól, valamint a magyarok és a magyar kormány ukrajnai megítéléséről. A cikk címe egyben az ő politikai kommentárja is: „Oroszország kalapja alatt van a magyar kormány”.
Finnország és Svédország viszont kitartóan masírozik a NATO-tagság felé. A kérdés már nem az, hogy tagok lesznek-e, hanem hogy mikor, hogy együtt lépnek-e be, és ami talán a legfontosabb: kapnak-e biztonsági garanciákat a kérelmük benyújtása és a szövetség teljes jogú tagjává válásuk (valószínűsíthetően) hónapokig tartó időszakában. A NATO tárt karokkal fogadná a párost – áll cikkünkben.
A nyugati országok megsemmisítő szankciókat vetettek ki Oroszországra az indokolatlan támadás miatt, a külföldi vállalatok pedig elkezdtek kivonulni az országból. Ez visszavetette a gazdaságot és toxikussá tette a technológiai szektorba történő befektetéseket – szerepel egy másik cikkünkben. Menekülnek az orosz IT-sek, és ez évekre visszaveti az ágazatot.
