Feltűnően gyorsan lezárta a cikkünk nyomán indult nyomozást a rendőrség a problémás egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban. A bizonyíték egy államtitkári és egy OKFŐ-nyilatkozat, amelyek szerint minden rendben van. Ez utóbbi ráadásul egy rövid Magyar Nemzet-írásra utal, amely egy nappal a feljelentést elutasító határozat előtt jelent meg.
Július végén számoltunk be arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdését a 13,4 milliárdért fejlesztett egészségügyi szoftverekről. Ezek azok a rendszerek, amelyeket Takács Péter államtitkár használhatatlannak nevezett, és amelyek hátterét a Szabad Európa tárta fel. (Az előzményeket A használhatatlan rendszerek 13,4 milliárdért című keretes írásunkban foglaltuk össze.)
Most kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megkapta a feljelentést, és szokatlanul gyorsan le is zárta a nyomozást. A rendőrség szerint nem történt sem csalás, sem hűtlen kezelés, ám az elutasító határozat indoklásában több furcsaság is van. Ez alapján meglehetősen felületesnek tűnik a rendőrség nyomozása.
Hadházy Ákos július 15-én küldte el kérdéseit Polt Péternek. A legfőbb ügyész július 30-án közölte, hogy feljelentésként továbbította a kérdést a rendőrségnek, és augusztus 5-én már meg is született a rendőrség feljelentést elutasító válasza. Ha tehát Polt egyből továbbította is Hadházy kérdéseit, akkor is legfeljebb 14 napot dolgozott a rendőrség a legalább 53 céget és 16 közbeszerzést érintő üggyel – amelyekhez egyenként is több szerződés és dokumentáció tartozik.
Az elutasítás indoklása azonban még érdekesebb. A két fő bizonyíték két állami nyilatkozat, valamint az, hogy ha probléma lenne a közbeszerzésekkel, lehet perelni a bíróságon.
A használhatatlan rendszerek 13,4 milliárdért
A Szabad Európa számolt be Takács Péter egy tavaszi előadásáról, ahol az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval kritikusabban beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről, egyebek mellett a kórházbezárások szükségességéről, hogy számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitást. Kifakadt bizonyos informatikai fejlesztések kapcsán, több rendszert kifejezetten használhatatlannak nevezett. Az államtitkár kijelentései nyomán megpróbáltuk kideríteni, mennyibe kerültek a kritizált programok, és mely cégek fejlesztették. Noha a vonatkozó adatbázisok hiányosak, közérdekű adatigénylések segítségével annyit megtudtunk: legalább 13,4 milliárd forint ment el a három rendszerre.
Az államtitkár által használhatatlannak nevezett Ápolástámogató Rendszer 11,5 milliárdba került, és az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Takács egyenesen tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját, erre 1,6 milliárd ment el. Élesen kritizálta az NNGYK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is, amely 320 millióba került a nekünk megküldött adatok szerint.
A fejlesztésekből a legtöbb pénz, több mint tízmillió az i-Cell Mobilsoft Zrt.-hez került. Ennek tulajdonosa Emőri Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, akinek a cége szinte állandó beszállítója különböző állami szerveknek, és üzletel Mészáros Lőrinccel is. A legtöbb közbeszerzésben Jászai Gellért cége, az állami megrendelésekkel nagyra fújt 4iG volt a nyertes.
A rendőrség határozatában hivatkozik Rétvári Bence parlamenti államtitkár július 31-én tett nyilatkozatára – az államtitkár Pintér Sándor belügyminiszter helyett válaszolt Hadházy Ákosnak a Szabad Európa cikke nyomán feltett kérdéseire. A rendőrség annyit idéz Rétváritól, hogy az államtitkár „a kérdéses informatikai rendszerek vonatkozásában az elégedettségét fejezte ki, illetve kiemelte, hogy az egészségügyben lévő rendszerek fejlesztésére, korszerűsítésére kiemelt figyelmet fordítanak”. Azt is idézik, hogy az államtitkár szerint a közbeszerzések megfeleltek a szabályoknak, és az „elmúlt időszakban mindegyik rendszer olyan irányba fejlődött, amely a felhasználók megelégedettségét szolgálja”.
Rétvári ugyanakkor válaszában elismerte, hogy a miniHIS nevű rendszer fejlesztését a kezdeti problémák miatt teljesen át kellett alakítani: „2023-ban átalakítottuk a miniHIS fejlesztési folyamatát, aminek keretében az alvállalkozók helyett az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ munkatársai vették át a fejlesztéseket, és elkezdődött a rendszer alapos átszabása”, a rendőrség azonban már nem idézi az államtitkár e kijelentését. Érdemes megemlíteni, hogy a Rétvári nyilatkozata utáni harmadik munkanapon született meg a rendőrségi elutasító határozat.
A rendőrség szerint a másik bizonyíték arra, hogy nem történt bűncselekmény, egy, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) médiában tett nyilatkozata, amely szerint az ápolástámogatási rendszer (ÁTR) 2024 végére „az eredeti célkitűzésnek megfelelő valamennyi szervezeti egységben” elérhető lesz.
Ez azért érdekes, mert ez egy mindössze négy bekezdésből álló Magyar Nemzet-írásból származik, amelyben az OKFŐ a lap megkeresésére nyilatkozott. A Magyar Nemzet se előtte, se utána nem írt az ápolástámogatási rendszerről, és az írásból az sem derül ki, miért merült fel, hogy probléma lenne vele. Viszont ők is idézik az előbb már említett Rétvári-nyilatkozatot. Itt is érdemes kitérni az időzítésre: az OKFŐ-nyilatkozat augusztus 2-án, pénteken 14:10-kor jelent meg, kevesebb mint egy munkanappal a rendőrségi határozat megszületése előtt.
A rendőrség azt is írja, hogy Hadházy „hírportálon megjelent információkon túl nem szolgáltatott olyan adatot, amely a nevesített bűncselekmények szándékos elkövetését alátámasztaná vagy ilyen körülményre utalna”, miközben a politikus arról tájékoztatta lapunkat, hogy küldtek egy külön összefoglaló táblázatot is az érintett cégek nevével és a közbeszerzések egyéb részleteivel.
A rendőrség tehát arra jutott, hogy nem igaz, hogy használhatatlan rendszerek készültek volna, így nem történt sem károkozás, sem hűtlen kezelés. A bűncselekményt a rendőrség szerint az is kizárja, hogy ha hibás teljesítés történne, akkor a megrendelő beperelheti a fejlesztőket.
