Takács Péter egy tavasszal tartott előadásában fakadt ki, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az egészségügyben. Több rendszert is kifejezetten használhatatlannak nevezett. Annak jártunk utána, mennyibe kerültek ezek, és kik szállították le a kifogásolható programokat.
A Szabad Európa tavasszal számolt be Takács Péter előadásáról. Ebben az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval őszintébben beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről. Elmondta, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitást. Arról is beszélt, hogy az ipari lobbi miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Minderről részletesen itt olvashat.
Az államtitkár beszélt a digitalizáció szükségességéről is, élesen kritizálva több fejlesztést. „Volt egy-két projekt, ami félrement – fogalmazott. Egyenesen tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját. Szerinte azóta már javult a program, de még mindig nem praktikus. Használhatatlannak nevezte az Ápolástámogató Rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNGYK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. – Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó.”
Az államtitkár kritikája után – mivel a közbeszerzési oldalakra feltöltött adatok átláthatatlanok és hiányosak voltak – közérdekű adatigényléssel fordultunk az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ), majd a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) és az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központhoz (ESZFK). Április 17-én elküldött kérelmünkre június 24-én érkeztek meg az utolsó válaszok. Az adatbázisok átláthatatlansága miatt csak korlátozottan tudtuk ellenőrizni, hogy a megküldött, tizenhat közbeszerzést tartalmazó listában minden vonatkozó adat benne van-e, de az összesítés így is sokatmondó.
A három, az államtitkár által is kifogásolt informatikai rendszer fejlesztésére eddig legalább 13,4 milliárd forint ment el, a legtöbb pénzt pedig egy olyan cég zsebelte be, amelyik rendszeresen dolgozik együtt Mészáros Lőrinccel, ráadásul kifogásolható minőségben.
A fejlesztésekben összesen 53 cég vett részt, leggyakrabban a kormányközeli 4iG nevével találkozni a nyertesek között. Az adatigényléseinkre megküldött válaszokat rendszerezve közöljük a cikk végén.
A „használhatatlan” Ápolástámogató Rendszer: 11,5 milliárd
Ha működne az európai uniós támogatásból fejlesztett Ápolástámogató Rendszer (ÁTR), valóban fontos lenne. Egy olyan rendszerről van szó, amely a kórházban fekvő betegek adatait tárolja, az ápolók is ezen keresztül végezhetnének minden adminisztrációt, akár közvetlenül a betegágyak mellől, mert mobileszközről is elérhető lenne. Mivel minden információt egységes formátumban rögzítenek, javul a betegbiztonság, az ellátási hatékonyság is. Ez egyelőre csak elmélet, az államtitkár tavasszal használhatatlannak nevezte az ÁTR-t. Pedig valóban nem volt olcsó: a Szabad Európának megküldött adatok szerint 11,5 milliárd forint ment el a fejlesztésére.
A rendszert az i-Cell Mobilsoft (és leányvállalata, az Intellflow) szállította, több mint tíz milliárd forintot kaptak a fejlesztéséért. Az i-Cell tulajdonosa Emőri Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, akinek cége szinte állandó beszállítója különböző állami szerveknek, például a rendőrségnek. Az általuk 25 milliárdért kiépített tengelysúlymérő rendszer hibásan működött a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint. A Szabad Európa olvasóinak egy Mészáros Lőrinccel közös bizniszből lehet ismerős a cég neve, az i-Cell ugyanis a Mészáros-féle R-Korddal fejlesztette ki azt a vasúti GSMR-rendszert, amelyet az állam a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő készre jelentési dokumentumok alapján vehetett át. Ebben az ügyben hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Emőri üzletelt Pintér Sándor belügyminiszter feleségével, és nagyot szakított a tömeges Covid-szűrési bizniszből is.
Tragikus volt, most már jobb, de még mindig nehezen használható: miniHIS, 1,6 milliárd
Az ÁTR-hez képest a miniHIS egyszerűbb. Ezzel kapcsolatban mindössze két közbeszerzés részleteit küldték el nekünk, ezek összértéke 1,58 milliárd forint. A miniHIS a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végzi, az ő rendszereiket köti össze az EESZT-vel, ezen keresztül tudnak elektronikus receptet és beutalót írni, kezelni a páciensek adatait; követhetővé teszi a betegéletutakat. Az első verzióját nevezte az államtitkár tragikusnak. Takács szerint most már nehezen, de használható. Ennek a kifejlesztésében is közreműködött az i-Cell, valamint a 4iG. Jászai Gellért informatikai cégének neve szerepel a legtöbbször a nekünk megküldött listában, összesen öt közbeszerzésben volt nyertes a 4iG – többvállalatos konzorciumok részeként.
Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó: ESZENY, legalább 320 millió
Amikor Takács Péter tavasszal azt mondta, hogy „az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó”, valójában az ÁNTSZ többedik jogutódjára gondolt. Aktuális neve Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az ő rendszerük az ESZENY (Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása), amely magában foglalja a működési engedélyekkel kapcsolatos nyilvántartást és ügyintézést és az egészségügy egészére kiterjedő személyzeti ügyek intézésére alkalmas rendszert. Mindenféle hatósági ügyeket is el lehet intézni ezen keresztül, tehát a népegészségügy átfogó informatikai rendszeréről van szó.
Ezzel kapcsolatban az NNKGY mindössze két közbeszerzés részleteit küldte el összesen 320 millió forint értékben (a nyertes egy, a 4iG vezette konzorcium), valószínűleg azonban jóval nagyobb összeget kapnánk, ha figyelembe vennénk minden kapcsolódó fejlesztést. Az államtitkár erre mondta, hogy sok pénzbe került. Megtaláltuk, hogy az ESZENY fejlesztése ennek a 4,9 milliárd forint összköltségű uniós pályázatnak volt a része, méghozzá a leírások alapján jelentős része. A vonatkozó megállapodások lényegét a szerződések mellékletei tartalmazzák, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra, az érintett szervezetek weboldalán nem lehet további adatokat találni. A közbeszerzési adatbázisok is hiányosak (volt olyan információ, amelyet csak az adatkérésünk nyomán töltöttek fel, pedig évekkel ezelőtt kellett volna) és átláthatatlanok, így a fentieknél pontosabb becslést nem tudunk adni.
Az adatigényléseinkre megküldött válaszokat, amelyek az érintett közbeszerzéseket tartalmazzák, innen lehet elérni.
