Kilencven perccel azután, hogy csütörtökön lemondott a brit miniszterelnökségről, Boris Johnson felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Közölte vele, hogy népe élvezi az Egyesült Királyság rendíthetetlen támogatását az Oroszország elleni harcban, és kijelentette, hogy Nagy-Britannia továbbra is biztosítja a létfontosságú védelmi segélyt, amíg csak szükséges. "Ön egy hős, Volodimir" - mondta egy tanácsadója szerint, aki hallgatta a hívást. "Ebben az országban mindenki szereti önt".
Az Oroszország ukrajnai inváziója óta eltelt hónapokban Nagy-Britannia fontos közvetítője lett Zelenszkijnek - mondták brit és amerikai tisztviselők a Reutersnek. Illetve részben közvetítő, részben csomagküldő szolgálat. Ukrajna támogatása kulcsfontosságú része volt Johnson miniszterelnökségének. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minisztériuma által a Reutersnek küldött kommentárjában "Ukrajna igaz barátjának" nevezte.
Bárki is irányítsa Nagy-Britanniát az elkövetkező hónapokban, fontos döntések előtt áll majd a Johnson-féle politika folytatásának kérdésében. Johnson azt mondta Zelenszkijnek, hogy még "néhány hete" van arra, hogy fenntartsa a támogatást. De Nagy-Britannia vezetése átmeneti időszak előtt áll, miközben Oroszország egyre nagyobb eredményeket ér el az általa „különleges műveletnek” nevezett háborúban.
A legutóbbi hívással együtt Johnson a háború kezdete óta 22 alkalommal beszélt Zelenszkijjel - átlagosan hatnaponta. A beszélgetések gyakran azzal kezdődtek, hogy Zelenszkij felolvasott egy "bevásárlólistát" a fegyverekről - mondta a Reutersnek három, az ügyről tudó brit tisztviselő. A hívások kezdetben "nagyon is tranzakciós jellegűek" lehettek - mondta egyikük.
Az ezt követő alkuk példájaként London és Oslo megállapodott abban, hogy Nagy-Britannia többszöri felhasználású rakétaindító rakétarendszereket (MLRS) küld Ukrajnának és cserébe hasonló, régebbi felszerelést kap Norvégiától, amelyet modernizálhat - erősítette meg a norvég kormány. Májusban az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov megköszönte Nagy-Britanniának a dán hajóelhárító rakéták szállításában nyújtott segítségét.
Nagy-Britannia Bulgáriánál is kopogtatott: a közelmúltban 27 szovjet tervezésű nehéz géppuska iránt is érdeklődött, a TEREM állami fegyvergyártó cégnek a Reuters által látott dokumentuma szerint. A TEREM a Reutersnek elmondta, hogy ez az üzlet nem jött létre.
Nem csak közvetítettek, pénzt is adtak
Nagy-Britannia 2,3 milliárd font (2,74 milliárd dollár) katonai támogatást ígért Ukrajnának, ami az Egyesült Államok után a második legmagasabb összeg. A hivatalos végösszeg tartalmazza a fegyvervásárlásokat, de nem tartalmazza azt a logisztikai támogatást, amelyet Nagy-Britannia ezek mellé ajánlott fel - közölte a brit védelmi minisztérium.
Nagy-Britannia azért játszotta ezt a szerepet, mert egyes kormányok politikai ellenállásba ütköznek az Ukrajnának történő fegyverszállítás kérdésében, másoknak logisztikai segítségre van szükségük és egyes esetekben elöregedett rendszerekkel rendelkeznek, amelyek felújításában Nagy-Britannia segít - mondták a tisztviselők.
A Reuters nem tudta megállapítani, hogy Nagy-Britannia még hány ilyen megállapodásban segített; a védelmi minisztérium azt mondta, hogy rutinszerűen együttműködik a partnerekkel szerte a világon a felszerelések beszerzésében, de további kommentárt nem kívánt adni.
"Az Egyesült Királyság vezető szerepet tölt be a szövetségesek és partnerek között az Ukrajnának nyújtott segítségben" - mondta Anton Semelroth alezredes, az amerikai Pentagon szóvivője a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia egyre inkább bekapcsolódott az ukrajnai háború körüli diplomáciába, Kijev azt állítja, hogy a szovjet korszakból származó fegyverkészletei fogyóban vannak. Továbbá azt is, hogy naponta körülbelül 6000 tüzérségi lövedéket, míg egy brit védelmi forrás szerint Oroszország naponta körülbelül 20 000 lövedéket használ. Nagy-Britannia meglévő tüzérségi készlete napok alatt elfogyna, ha ugyanolyan ütemben használnák, mint Oroszország - mondta a forrás.
Elemzők szerint a nyugati országok hamarosan stratégiai fordulóponthoz érkeznek és el kell dönteniük, hogy megduplázzák-e Ukrajna felfegyverzését, vagy tárgyalásokat szorgalmaznak Moszkvával a háború befejezéséről.
Mivel Nagy-Britannia gazdasági és megélhetési válsággal néz szembe, kihívás lehet meggyőzni a közvéleményt arról, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát egy olyan háborúban, amely évekig is eltarthat - mondta James Rogers, a londoni székhelyű Geostrategy külpolitikai agytröszt társalapítója.
A közvélemény-kutatások szerint a lakosság kezdetben támogatta az olyan külföldi háborúkat, mint az iraki és az afganisztáni, de aztán kiábrándult.
"Kétségtelenül feszültség van minden alkalommal, amikor az adófizetők pénzét költjük" - mondta Rogers. "De a kormánynak meg kellene próbálnia meggyőzni az embereket, hogy vagy most költjük el a pénzt, hogy megállítsuk Oroszországot Ukrajnában, vagy máshol még nagyobb költségekkel kell szembenéznünk"."
"A Legdicsőbb Pillanat"
Johnson kormánya, amely otthon hónapok óta nyomás alatt állt, mielőtt a miniszterelnök kénytelen volt lemondani, merészen viselkedett külföldön. A még hivatali teendőit ellátó, leköszönt kormányfő modernkori Winston Churchillnek állította be magát és az ukrán parlamentben májusban elmondott beszédében azt mondta, hogy az Oroszországgal folytatott harc Ukrajna "Legdicsőbb Pillanata" lesz – ezzel Churchill nyilatkozatát idézte a második világháborús időkből, amikor Nagy-Britanniát a náci Németország általi megszállás és vereség veszélye fenyegette.
A múlt hónap végén a Reutersnek adott interjújában azt mondta: azt szeretné, ha Ukrajnát több nyugati fegyverrel árasztanák el, hogy ne fogyjanak el a szovjet korszakból származó tüzérségi eszközök.
"Tehát ellátjuk Ukrajnát anyaggal, felszereléssel, hírszerzéssel, hogy az ország a jövőben, ha nem is bevehetetlen, de mindenképpen olyan hely legyen, amelyet Oroszország nem akar megtámadni" - mondta a Nemzetközösség csúcstalálkozó idején, Ruandában.
London szerepe az Ukrajnának történő fegyverszállításban brit tisztviselők szerint fokozatosan lett egyre nagyobb.
Nagy-Britannia először tavaly áprilisban figyelt fel az orosz invázió veszélyére, amikor a műholdas felvételekből származó hírszerzési információk az ukrán határon lévő orosz csapatok felvonulására utaltak - mondta egy névtelenséget kérő nyugati tisztviselő.
Mint elmondta, brit tisztviselők egy kis csoportja már tavaly nyáron elkezdte a tervezést; az inváziót megelőző hetekben Nagy-Britannia a kormány szerint megindította az NLAW-k (Next Generation Light Antitank Weapons - új generációs könnyű páncéltörő fegyverek) szállítását. Ezek a rakéták alapvető fontosságúak voltak a korai ukrajnai orosz betörések kisiklatásában - mondták ukrán tisztviselők; a védelmi minisztérium a Twitteren közzétett videóban ünnepelte Nagy-Britannia szerepét a rakéták biztosításában: "Köszönjük, Egyesült Királyság!" – szólt a szöveg William Shakespeare és James Bond képei mellett.
"Friends will be friends - barátok mindvégig" - az ukrán védelmi minisztérium egy Queen-dal szövegével köszönte meg a brit támogatást.
Két, a miniszterelnökhöz közel álló brit forrás szerint Nagy-Britannia lassan elkezdett segíteni a szállítások koordinálásában és logisztikai segítséget nyújtani más országoknak. Április óta egy több mint 40 országból álló koalíció koordinálja a segélyeket egy stuttgarti amerikai bázison keresztül, de brit és amerikai kormányzati források szerint sok megbeszélés zajlott Zelenszkij és a világ vezetői, valamint ukrán védelmi és katonai tisztviselők között arról, hogy milyen típusú fegyverekre van szükség.
Miután Johnson összegyűjtötte Zelenszkij igényeit a hívások során, Nagy-Britannia katonai attasékat küldött, hogy nagyjából egy tucat országban keressék a fegyvereket, köztük az Oroszországhoz földrajzilag legközelebb eső országokban - mondta egy védelmi forrás.
Egy másik védelmi forrás hozzátette, hogy Nagy-Britannia tárgyalásokat folytat olyan országokkal, amelyek még mindig szovjet korabeli eszközöket használnak, a Smercs-rendszerhez tartozó 300 mm-es szovjet rakéták, légvédelmi rakéták, a BUK SA11 rendszerhez tartozó rakéták és a T72-es harckocsik pótalkatrészeinek vásárlásáról.
A verseny éles. A brit katonai attasék, akik országokat járnak be utánpótlásért, időnként összefutnak orosz kollégáikkal, akik ugyanezeket az árucikkeket vásárolják - mondta egy harmadik, az ügyet ismerő brit forrás. Távolabbi nemzetekkel is folytak tárgyalások fegyverek vásárlásáról.
A Cseh Köztársaságban egy magas rangú védelmi forrás elmondta, hogy amikor a csehek beszereznek valamit, amit logisztikailag nehéz szállítani, Nagy-Britannia segít és fordítva. "Sok mindent együtt csinálunk" - mondta a névtelenséget fenntartó illető. A leszállított fegyverekről nem kívántak részleteket közölni.
Bulgária közvetlenül nem exportál fegyvereket Ukrajnába, de megerősítette, hogy Nagy-Britannia ama országok közt van, amelyek tőle vesznek fegyverzetet.
"Bulgáriának elég komoly fegyveripara van ... Jelenleg Lengyelországból, Csehországból, Angliából és más európai uniós országokból jelentek meg megrendelők, akik nagyon jó áron vásárolnak" - mondta Kiril Petkov bolgár miniszterelnök júniusban a nemzeti rádióban.
"Az ipar jelenleg virágzik" - mondta, anélkül, hogy pontosította volna, hogy az export egy része végül Ukrajnába irányul-e.
Borisz Johnsonjuk
Johnson szerepe növelte személye és Nagy-Britannia népszerűségét külföldön. Egy múlt havi globális felmérés szerint a vezető nyugati országok közül Nagy-Britanniának az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszát tartják a legjobbnak. A felmérésben mintegy 7000 ember vett részt az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Kanadából és Japánból, az évente megrendezett müncheni biztonsági konferencia alkalmából.
Ukrajnában egy kijevi kávézó a Borisz Johnsonjuk nevű almás desszertet árulja, amely a miniszterelnök nevének ukránosított változata. A déli kikötővárosban, Odesszában egy utcát neveztek el a brit miniszterelnökről; egy Kijev központjában található múzeumban pedig az ukrán zászló színeibe burkolt harcosként ábrázolt Johnson portréit állítottak ki.
Brit források szerint a szállítások szorosabbá tették a kapcsolatot Johnson és Zelenszkij között. Bár telefonbeszélgetéseik többnyire a fegyverbeszerzésekről szóltak, egy brit forrás szerint amikor Johnson és Zelenszkij beszéltek, tréfásan "szerelmeseknek" is nevezték az NLAW-okat, és olyan dalokat énekeltek, amelyek szövegében a "szerelmes" szerepelt.
A brit tanácsadó szerint a legutóbbi beszélgetésükön nem volt tolmács: angolul beszéltek.
"Egyértelműen van ebben egy Johnson-stílus" - mondta az elemző Rogers. De szerinte Nagy-Britannia alapvető megközelítése valószínűleg nem sokat fog változni az új vezető alatt: "A strukturális megközelítés valószínűleg rögzült".
Bárki is veszi át Johnson helyét, a következő nagy kihívásuk az lesz, hogy a szovjet korszak anyagainak beszerzésén túlmenően új szinter lépjenek: Ukrajnának több nyugati fegyvert kell szállítaniuk és ki kell képezniük az erőit ezek használatára.
"Ha Nagy-Britannia és a Nyugat fenn akarja tartani ezt az Ukrajnának nyújtott támogatást, akkor át kell térnünk a haditermelési üzemmódba" - mondta az egyik védelmi forrás.
Liz Truss brit külügyminiszter június 28-án azt mondta, hogy a Nyugatnak "meg kell dupláznia" a fegyverszállításokat. Egy parlamenti bizottság előtt megjegyezte, hogy Nagy-Britanniának már sokkal korábban el kellett volna kezdenie a fegyverek szállítását, mert hónapokig tartó kiképzésre van szükség, mielőtt azokat használni lehet.
"A legjobb dolog, amit most tehetünk, hogy ... gyorsabban és több fegyvert szerzünk be, a magasabb felszereltségű fegyvereket, és erre ösztönözzük szövetségeseinket is" - mondta.
"Növelnünk kell az ipari kapacitásunkat" – tette hozzá.
