Azért jött Budapestre, hogy gyilkoljon. 2004 februárjában valósággal kivégzett egy örmény kollégistát Ramil Szafarov. A baltás gyilkosként elhíresült azeri katona ennek ellenére jelenleg szabadon van –köszönheti ezt annak, hogy a magyar kormány 2012-ben kiadta Azerbajdzsánnak.
Húsz évvel ezelőtt, 2004 februárjában Ramil Szafarov gyilkosságra szánta el magát. A Magyarországon tanuló azeri katona egy budapesti Tescóba indult, és vett egy baltát. A célja az volt, hogy meggyilkolja örmény kollégista társait. Február 19-én éjjel átment a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumának szomszédos szobájába. Huszonhatszor csapott le az ott alvó Gurgen Margarjánra, majd rágyújtott, és az égő csikket a halott örmény testére pöckölte.
Ramil Szafarov a kollégium másik örmény lakóját, Hajk Makucsjánt is ki akarta végezni. Az ő ajtaja zárva volt, de Szafarov nem illetődött meg, nekiesett a fejszéjével. A zajra felébredő kollégisták és a kiérkező rendőrök azonban időben lefegyverezték.
Ramil Szafarovot baltás gyilkosként ismerte meg a közvélemény.
Kaukázusi ellentétek
Az Azerbajdzsán és Örményország között fennálló évszázados ellentét legutolsó fordulatát múlt ősszel láthattuk, amikor szeptemberben az azeri hadsereg megtámadta a Hegyi-Karabahként elhíresült, vitatott területet. A Baku által terrorellenes akciónak nevezett művelet után lényegében az összes ott lakó örmény elmenekült. Jereván állítása szerint több mint százezer ember hagyta el pár nap leforgása alatt a régiót.
Bár a konfliktus évszázados, a tavalyi akciót az 1988 és 1994 közötti hegyi-karabahi háború előzte meg. A Szovjetunió felbomlása utáni időszak függetlenségi vágyai és mozgalmai között volt Hegyi-Karabah örmény lakosságának függetlenedési igénye is. Azt szerették volna, hogy az akkor még Azerbajdzsánhoz tartozó terület csatlakozzon Örményországhoz. A súlyos konfliktusban végül harmincezer ember vesztette életét, 230.000 örmény és nyolcszázezer azeri menekült el a területről. A budapesti gyilkosságot elkövető Szafarov ide vezette vissza tettét: azt állította, hogy a háború alatt örmény katonák több családtagját is kivégezték, ezt akarta megbosszulni a Hungária körúti kollégiumban.
Ehhez kapcsolódóan: A hegyi-karabahi győzelem után a médiát és Washingtont veszi célba az azeri kormány
Örményt ölni jött
Ramil Szafarov a NATO Partnerség a békéért programjának segítségével érkezett Magyarországra nyelvet tanulni 2004-ben. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre a térség minden részéből jöttek katonák: albán, litván, macedón, ukrán, üzbég, magyar, valamint azeri és örmény tisztek is részt vettek a nyelvi kurzuson.
Szafarov már azzal a konkrét céllal repült Budapestre, hogy gyilkolni fog. A nyomozóknak később sem tanúsított megbánást – előre eltervezte, hogy örményt fog ölni magyarországi tartózkodása alatt. A bíróságon azt állította, hogy a kurzus alatt az örmény diákok hat alkalommal provokálták, többek között azzal, hogy lepisilték az azeri nemzeti zászlót. A támadást túlélő örmény tiszt azonban cáfolta ezt. Szafarov a gyilkosság estéjére úgy emlékezett vissza, hogy egyre idegesebb lett, hajnalra sem tudott megnyugodni. Elmondása alapján ekkor már nem volt ura önmagának, szinte öntudatlanul cselekedett. A bíróság előtt a gyilkosság kapcsán azt mondta: „Ők is ezt csinálták nyolcezer emberrel a mieink közül.”
A gyilkosság után két évvel, 2006 áprilisában hoztak ítéletet az ügyben. „Ramil Szafarov Száhib bűnös előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és emberölés előkészítésének bűntettében. A bíróság halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz évig Magyarország területéről való kitiltásra ítéli” – hirdette ki az elsőfokú ítéletet Vaskuti András bíró, amit másodfokon is helybenhagytak.
Baltás nemzeti hős
„Nagyon komikusnak tartom, hogy nemzeti hősnek tartanak. Nem tettem semmi olyat. Egy katona a harcmezőn érdemelheti ezt ki, nem egy egyetemen – ezt a fogva tartása alatt nyilatkozta Szafarov az RTL-nek. Ebben az interjúban arról is beszélt: – Nem azért vettem baltát, és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, nem tudom, hogy történt, megbántam.”
Bár nem akart hős lenni, Azerbajdzsánban kultusz épült köré. Már az eljárás alatt több tízezer dollárt gyűjtöttek össze a hivatalos költségek fedezésére, és támogatói weboldal is indult.
Örményországban ugyanakkor Azerbajdzsán-ellenes tüntetések kezdődtek a gyilkosság után. Az örmény közvéleményben megjelent az a vélekedés, miszerint nem magányos gyilkosság volt, hanem az azeri állam megrendelése. Ezt Baku cáfolta.
Jereván akkor kifejezetten nagyra értékelte a magyar hatóságok eljárását, kiváló volt a viszony a két ország között egészen 2012-ig, amikortól egy évtizedre megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok.
Ehhez kapcsolódóan: Elsöprő győzelmet aratott Alijev a valós kihívók nélküli azeri elnökválasztáson
Politikai akarat
Ha nem is akarta, hogy hős legyen, 2012 augusztusának végén a bakui reptéren hősként fogadták Ramil Szafarovot. Sokadik kérvénye és öt évvel jogerős elítélése után Magyarország kiadta szülőhazájának.
Az akkori Origo írta meg, hogy Orbán Viktor először 2010-ben, majd 2012 júniusában is felvetette a kormány előtt azt a lehetőséget, hogy kiadják a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Az első két alkalommal lebeszélték erről, harmadjára viszont Orbán Viktor nem kérdezett: utasította Navracsics Tibor akkori igazságügyi minisztert, hogy adják ki Szafarovot Azerbajdzsánnak.
A magyar kormány arra hivatkozott, hogy azért engedték haza, mert biztosítékot kaptak arra, hogy Ramil Szafarov Azerbajdzsánban folytatni fogja életfogytiglani büntetését. Nem így lett. Ilham Aliyev azeri elnök egyből kegyelemben részesítette a baltás gyilkost.
Örményország a kiadatás után megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, a jereváni magyar nagykövetséget pedig tüntetők dobálták meg.
Az ekkor már évek óta a keleti nyitást presszionáló magyar kormány lépése sokakat meglepett. Az Átlátszó és egy nemzetközi újságíró-szervezet tényfeltáró anyagából derült ki, hogy pont Szafarov kiadatása idején egy cégháló segítségével kilencmillió dollár érkezett különböző magyar bankszámlákra. Ezt egyesek egyfajta váltságdíjként értelmezték, ennek ellenére nem indult nyomozás az ügyben.
Orbán Viktor és Ilham Aliyev azeri elnök kapcsolata azóta is bimbózó: legutóbb a miniszterelnök együtt nézte Aliyevvel az augusztus 20-i tűzijátékot a Karmelita kolostorból, novemberben pedig a türk tanács ülésén gratulált az azeri elnöknek Hegyi-Karabah elfoglalásához.
Mindeközben Örményországgal enyhült a viszony. Ősszel ismét diplomáciai kapcsolat alakult Budapest és Jereván között, sőt a magyar kormány öt örmény hadifogoly hazaengedését is letárgyalta Azerbajdzsánnal.
Húsz évvel a gyilkosság után nem sokat tudni Ramil Szafarovról. A most 46 éves baltás gyilkost őrnaggyá léptették elő, és még egy öröklakást is kapott az azeri kormánytól. A börtönben egyébként megtanult magyarul. Azerbajdzsánban az ő fordításában olvasható A Pál utcai fiúk és Szabó Magda Az ajtó című műve.
