Eddig már több mint nyolcszáz ember ellen emeltek vádat az Egyesült Államokban a tavaly január 6-án történt, Capitolium elleni támadás miatt, amelyben összesen öten meghaltak, több rendőr megsebesült, a törvényhozók pedig bujkálni kényszerültek.
A Trump-párti tüntetők ellen felhozott vádak az enyhébb szabálysértésektől a lázadó összeesküvésig terjednek. Ez a legnagyobb vádemelési ügy az amerikai igazságügyi minisztérium történetében, amelynek vezetője, Merrick Garland azt ígérte, hogy felelősségre vonja az összes elkövetőt, bármilyen szinten.
Miközben a támadást vizsgáló képviselőházi bizottság nyilvános meghallgatásokra készül, hogy pontosítsa a megállapításait, a büntetőügyek már javában zajlanak, sok már le is zárult.
Kik ellen emeltek vádat?
A hatóságok gyakorlatilag mind az ötven államban tartóztattak le gyanúsítottakat a zavargással kapcsolatban. Vannak köztük volt rendőrök, veterán katonák, egy ötszörös olimpiai érmes úszó és egy New York-i bíró fia is.
Több száz olyan tüntető van, aki csak bement, de nem vett részt rongálásban vagy erőszakos cselekményekben, őket szabálysértéssel vádolják.
Több mint 250 embert vádoltak meg azzal, hogy megtámadták vagy akadályozták a Capitoliumot védő rendőröket, több mint 85 tüntetőt pedig halálos vagy veszélyes fegyver használatával, illetve súlyos testi sértéssel. Másokat azzal vádoltak, hogy bántalmazták a sajtó képviselőit – köztük az Associated Press fotósát –, vagy megrongálták a felszerelésüket.
A legsúlyosabb ügyeket két szélsőjobboldali szélsőséges csoport, az Oath Keepers és a Proud Boys tagjai ellen indították.
Mindkét csoport vezetőit letartóztatták, és azóta is fogva tartják őket, várhatóan még idén bíróság elé állnak lázadó összeesküvés vádjával, amely szerint összeesküvést szőttek az elnöki hatalom törvényes átadásának erőszakos megakadályozására. A ritkán alkalmazott, polgárháborús korszakra visszanyúló bűncselekményt húsz évig terjedő börtönnel büntetik.
Kiket ítéltek el?
Eddig több mint háromszáz ember vallotta magát bűnösnek többféle bűncselekményben, például összeesküvésben és testi sértésben. Köztük van az Oath Keepers három tagja, akik beismerték a lázító összeesküvést, együttműködnek a nyomozókkal, és a tárgyaláson tanúskodhatnak szélsőséges társaik ellen.
A Columbia körzet kerületi szövetségi bíróságán eddig hét tárgyalást tartottak. Az első öt esetben az esküdtszék minden vádpontban bűnösnek találta a vádlottat.
Az elítéltek között van a rendőrre támadó Thomas Webster, aki maga is húsz évig volt rendőr New Yorkban. Webster azt állította, hogy magát védte, amikor megragadta a rendőrt, és leszedte a maszkját.
Az esküdtek elutasították egy ohiói férfi védekezését is, aki azt állította, hogy csak Donald Trump „elnöki utasítását” követte, amikor megrohamozta a Capitoliumot. Dustin Byron Thompsont az elektori szavazatok hitelesítésén dolgozó kongresszus akadályozásáért és más vádak miatt ítélték el.
Két másik ügyben, ahol esküdtszék nélkül döntött bíró, az egyik vádlottat felmentette, egy másikat pedig részben felmentette.
A Trump által kinevezett Trevor McFadden amerikai kerületi bírósági bíró elítélte az új-mexikói Otero megyei Couy Griffint, mert illegálisan behatolt a Capitolium elzárt területére, de felmentette a rendbontás vádja alól.
A másik szabálysértési ügyben McFadden az új-mexikói Matthew Martint mentette fel abban a vádpontban, hogy illegálisan lépett be a Capitoliumba, és részt vett a rendbontásban, mondván, Martin számára hihető volt, hogy a túlerőben lévő rendőrök megengedték neki és másoknak, hogy a kupolacsarnok ajtaján keresztül belépjenek.
Mekkora büntetésre számíthatnak?
Eddig csaknem kétszáz embert ítéltek el. A büntetések a felfüggesztett börtöntől az öt év letöltendőig terjednek. Körülbelül százan, akiket enyhébb bűncselekményekkel vádoltak, megúszták a börtönt, bár néhányan közülük házi őrizetet kaptak.
A leghosszabb büntetést – több mint öt évet – a floridai Largo városában élő Robert Palmer kapta, aki egy deszkát dobott a rendőröknek, majd egy tűzoltó készülékkel fújta le őket, és amikor kiürült, azt is hozzájuk vágta.
Hosszú büntetést kapott még többek között Jacob Chansley, a félmeztelen, fején szarvakkal díszített prémsapkában, kezében lándzsás amerikai zászlóval tüntető férfi, akinek a fotója bejárta a világsajtót, ezzel a Capitolium ostromának egyik legismertebb figurája lett. Chansley, aki magát QAnon sámánnak nevezi, három és fél év börtönt kapott, miután beismerte, hogy bement a szenátus üléstermébe, és írt egy üzenetet Mike Pence alelnöknek, amelyben az állt: „Csak idő kérdése, eljön az igazságszolgáltatás.”
Mi várható még?
A két legjelentősebb per – az Oath Keepers és a Proud Boys ügyében – várhatóan még idén nyáron és ősszel megkezdődik.
Henry „Enrique” Tarrio, aki egykor a Proud Boys első számú vezetője volt, és négy másik, a csoporthoz köthető ember ellen hétfőn emeltek vádat lázadó összeesküvés miatt. Az ő tárgyalásuk augusztus 9-én kezdődik.
Tarrio, aki azóta lemondott a csoport elnöki tisztségéről, nem volt jelent a Capitolium ostrománál, mert két nappal a zavargás előtt egy másik ügyben letartóztatták. Ennek ellenére azzal vádolják, hogy segített elindítani az erőszakos támadást.
Az Oath Keepers vezetője, Stewart Rhodes, valamint a csoport négy másik tagja és társaik ellen a tervek szerint szeptember 26-án kezdődik a tárgyalás. Az ügyészség szerint a szélsőséges szervezet hetek óta tervezte, hogy megpróbálja megsemmisíteni a választás eredményét, és fegyverek beszerzésével, haditervek kidolgozásával készült az ostromra.
A hatóságok még mindig több gyanúsítottat keresnek, köztük azt az embert, aki a zavargás előtti éjszakán két csőbombát helyezett el a republikánus és a demokrata párt irodája előtt.
