A januári 25,7 százalék után egy kicsit lassult az árak emelkedése Magyarországon, februárban 25,4 százalék volt. Besegített, hogy enyhe volt a tél, kevesebbet kellett fűtésre költeni tavalyhoz képest. Az élelmiszerek 43 százalék feletti drágulása viszont továbbra is kiugró.
Beigazolódni látszik a korábbi elemzői várakozás, január lehetett a csúcspontja a hazai infláció évek óta tartó folyamatos emelkedésének. Februárban ugyanis a KSH mérése alapján némileg mérséklődött az áremelkedés üteme, a januári 25,7 százalék után februárban 25,4 százalék volt az éves infláció.
Hónapról hónapra nézve viszont februárban 0,8 százalékkal kerülnek többe a dolgok Magyarországon, mint januárban.
Összehasonlításképp: az eurót bevezető országokban 8,5 százalék környékén volt az átlagos infláció februárban. Lettországban volt a legmagasabb, előzetes becslés alapján 20,1 százalék, a legalacsonyabb Luxemburgban, illetve Belgiumban, ahol öt százalék körül alakult.
Magyarországon főleg az élelmiszerek és a rezsicsökkentés kormányzati elengedése óta a háztartási energia drágult kifejezetten sokat.
Tej, túró, tűzifa
Az élelmiszereken belül leginkább a tojás, a tejtermékek és a kenyerek, péksütemények drágultak leginkább. A tojás majdnem átlagosan nyolcvan százalékkal került többe, mint tavaly ilyenkor, noha ezek egy részére hatósági árat vezetett be a kormány még tavaly ősszel.
Drágultak többek között a nem az élelmiszerek között mért szeszes italok is 25,6 százalékkal.
A rezsicsökkentés feladása folytán a háztartási energia februárban csaknem másfélszer annyiba kerül, mint a választások előtt: 49,0 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt átlagosan a magyaroknak.
A tartósan magas infláció veszélye
Virovácz Péter, az ING közgazdásza arra számít, hogy a közeljövőben, főleg áprilistól markánsabban fékeződik majd az infláció: döntően az üzemanyagok, az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek esetében. A szolgáltatásoknál viszont további áremelkedésre számítanak.
Ezzel együtt az idei év egészére az ING továbbra is 19 százalékos átlagos inflációt vár, bár év végére tarthatónak gondolják azt a tervet, hogy az év utolsó hónapjára tíz százalék alá kerüljön a hazai drágulási ütem.
A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el. Az úgynevezett ár-bér spirál kockázatától tartanak például, ahol leegyszerűsítve a jelentős állami és magánszektorbeli béremelések után a vállalatok újra megemelik a termékek és szolgáltatások árát.
Hozzátették, hogy az uniós támogatások megszerzése ügyében még mindig nagy a bizonytalanság, sőt már a piaci szereplők is kezdenek pesszimistábbak lenni, ami szerintük a forint árfolyamában is meglátszik. Emellett a globális monetáris politika is inkább a szigorúbb irányba, a magasabb kamatok irányába mozdult el, ami szintén nem kedvez a magyar jegybanknak. Az ING Bank várakozása szerint mindezek miatt az MNB május-júniusnál hamarabb nem fogja elkezdeni csökkenteni a kamatokat.
