Fokozhatja a nemzetközi feszültséget Iránnal kapcsolatban, hogy az AP nyilvánosságra hozott egy olyan műholdképet, amelyen az látszik, hogy az iráni Fordóban, a hegy belsejében titokban megépített telepen újabb építési munkálatok folynak.
Irán ENSZ-missziója még nem válaszolt, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amelynek ellenőrei jelenleg is az országban tartózkodnak, nem kívánta kommentálni azt, hogy az AP által publikált műholdkép szerint a Fordói urándúsító telephelyen építési munkálatokat folytathatnak. Ennek célja nem ismert, de Iránnak minél előbb magyarázatot kell adnia a fotók tartalmára.
Pengeélen táncolnak
Irán bármely nukleáris létesítményében végzett munkálat tovább fokozhatja a nemzetközi feszültséget, tekintve, hogy a Trump-adminisztráció még végnapjaiban is nyomást gyakorol Teheránra annak nukleáris- és fegyverprogramja miatt.
Irán még december elején jelentette be, hogy korlátozná a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megfigyelési hozzáférését, az erről szóló döntést pedig már el is fogadta az iráni parlament. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is aggodalmát fejezte ki az ügyben, de azt sem hagyták szó nélkül, hogy Irán további három centrifugát telepítene a natanzi dúsító telepére. Ez egyértelműen szembe menne a 2015-ben elfogadott, az atomprogram visszafogása érdekében kötött egyezséggel.
A 2015-ös iráni atomalku szerint az országnak csak legfeljebb mintegy 200 kilogram készlete lehetne, ezzel szemben november 2-án már a megengedett mennyiség mintegy 12-szerese, csaknem 2,5 tonna alacsonyan dúsított urán állt rendelkezésére a nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint.
Amerikai szigor
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már augusztusban figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nem kíván egyhíteni az iráni korlátozásokon, szeptemberben pedig már arról is döntöttek, hogy a NATO-szövetségesek tiltakozása ellenére az amerikai kormány egyoldalúan visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben.
Az Egyesült Államok további, több mint két tucat emberrel és szervezettel szemben vezetett be korlátozásokat, amelynek értelmében “mindazon személyeknek befagyasztják az Egyesült Államokban lévő javait és érdekeltségeit, akik hozzájárulnak hagyományos fegyverek szállításához, eladásához vagy továbbadásához az Irán részére”.
Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök a végrehajtási parancs aláírását követően úgy nyilatkozott, hogy "Ez egyértelmű üzenet az iráni rezsimnek és a nemzetközi közösség azon tagjainak, akik nem hajlandók szembe szállni Iránnal".
Mint ahogy azt a Szabad Európa is megírta, novemberben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésének elolvasása után Donald Trumpban felvetődött, hogy az Egyesült Államok megtámadja-e Irán nukleáris létesítményeit. Erre vonatkozóan több forgatókönyvet is kapott, de végül elállt az ötlettől.
Papíron korlátozó egyezmény
A 2015-ben tető alá hozott iráni atomalkut régóta összeomlás fenyegeti. A világhatalmakkal kötött egyezmény lényege, hogy Irán gazdasági előnyért cserébe korlátozott és felügyelt nukleáris tevékenységet végezhet, ezt azonban több ponton is megsértette.
Összefoglaló cikkünkben pontokba szedve írtuk le, hogy Irán hogyan szegte meg az atomegyezményt, így kiderült az is, hogy Teherán sem a mennyiségi, sem pedig a minőségi korlátozásokat nem tartja be, és több ponton is megszegi a megállapodást. 5 ezer centrifuga helyett mintegy 19 ezerrel rendelkezik, az urán dúsítási szintjének korlátozását is átlépi, és mintegy 12-szer nagyobb mennyiségű urán áll rendelkezésére.
