Iránban pénteken tartják az első parlamenti választást azóta, hogy 2022-ben tömegtüntetések voltak a kötelező hidzsábviselet miatt, miután egy fiatal nő meghalt a rendőrség őrizetében. Fontos kérdésnek tartják, hogyan alakul a részvétel.
Iráni tisztviselők mellett maga a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah buzdította voksolásra a lakosságot, ám az ország fővárosában, Teheránban csak kevesen jelentek meg a szavazóhelyiségekben.
A hatóságok jórészt megtiltották, hogy változást sürgető reformisták is induljanak a választásokon – így a listákon többnyire csak konzervatív vagy keményvonalas jelöltek maradtak.
Irán gazdasága továbbra is stagnál, miután változatlanul érvényben vannak a nyugati szankciók Teherán gyors léptekkel haladó nukleáris programja, közel-keleti szövetségeseinek felfegyverzése, valamint Oroszország katonai támogatása miatt az Ukrajna elleni háborúban.
A szavazók egy része tisztában van az Iszlám Köztársaság előtt álló kihívásokkal.
„Sok itt a probléma; túl sok – mondta egy szavazó, aki csak a vezetéknevét, a Szajjadot árulta el. – Szomorúak vagyunk, bánatosak, és amennyire csak tudunk, hangot adunk a kritikánknak. Ha Isten úgy akarja, azok, akiknek ez a dolguk, elkezdenek gondolni ránk, és valószínűleg sokan törődni is fognak velünk.”
A 84 éves Hámenei adta le az egyik első szavazatot azon a választáson, amelyen új tagokat választanak a Szakértők Tanácsába is. A hittudósokból álló testület tagjait nyolc évre választják meg, és Hámenei lemondása vagy halála esetén ők döntenek Irán új legfelsőbb vezetőjéről. A testületnek Hámenei előrehaladott kora miatt most különösen nagy a jelentősége.
Hámenei újságírók tömege előtt adta le a voksát Teheránban, bal keze enyhén remegett, miközben áttette a szavazólapját a jobb kezéből, amely egy 1981-es robbantás óta béna. Az állami televízióban látni lehetett egy nőt, aki a közelben zokogott, miközben Hámeneit filmezte mobiltelefonjával.
Hámenei arra buzdította az embereket, hogy a lehető legkorábban szavazzanak a választásokon, mert Irán barátai és ellenségei egyaránt figyelik a részvételt.
„Figyeljetek erre, örvendeztessétek meg a barátokat, és okozzatok csalódást a gonoszkodóknak” – mondta röviden az urna mellett állva.
Hámenei pártfogoltja, a keményvonalas elnök, Ebrahim Raiszi megismételte a felhívást. Arra buzdította a közvéleményt, hogy tegyék „dicsőségessé ezt a napot az iráni nemzet számára”.
Mintegy tizenötezer jelölt verseng a 290 helyért a parlamentben, hivatalos nevén az Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésben. Közülük mindössze 116-ot tekintenek viszonylag mérsékeltnek vagy reformpártinak. A radikális változtatásokat követelőket eltiltották, vagy nem bajlódtak azzal, hogy regisztráljanak, mert a hatóságok sorra zárták ki őket.
A parlamenti ciklus négy évre szól. A törvényhozásban öt helyet az iráni vallási kisebbségeknek tartanak fenn.
A törvény értelmében a parlament felügyeli a végrehajtó hatalmat, szavaz a szerződésekről, és más kérdéseket kezel. A gyakorlatban Iránban az abszolút hatalom a legfelsőbb vezetőé.
Az elmúlt két évtizedben a keményvonalasok irányították a parlamentet – gyakran hangzott fel az épületben a „Halál Amerikára!” kiáltás.
Mohammad Bager Kalibaf házelnöknek, a Forradalmi Gárda volt tábornokának, az 1999-es egyetemistatüntetések elleni erőszakos fellépés támogatójának vezetésével a törvényhozás 2020-ban törvénytervezetet terjesztett elő, amely jelentősen megnyirbálta Teherán együttműködését az ENSZ nukleáris felügyeletével, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Nem olyan rég a parlament az iráni nők számára kötelező fejkendőre, a hidzsábra összpontosított, miután 2022-ben a rendőrség őrizetében meghalt a 22 éves Mahsza Amini, akinek halála országos tiltakozásokat váltott ki.
Ehhez kapcsolódóan: Hamarosan politikai elítélteket végezhetnek ki Iránban
A tiltakozások gyorsan az Iránt irányító klérus megdöntésére irányuló felhívásokká változtak. Leverésük során több mint ötszázan haltak meg, és mintegy 22 ezer embert vettek őrizetbe.
Az elmúlt hetekben egyre többen szólítottak fel a választások bojkottjára, többek között a bebörtönzött, Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadi nőjogi aktivista, aki csalásról beszélt.
Az iráni állami televízió zsúfolásig megtelt szavazóhelyiségeket mutatott, de másutt kevés szavazót lehetett látni a fagyos teheráni időben.
Az egyik helyen egy hidzsáb nélküli fiatal nő és fejkendőt viselő édesanyja együtt lépett be a szavazókörbe. A tisztviselők és a rendőrség egyelőre nem reagált rá.
„Elkísértem az édesanyámat, aki csak azért akart szavazni, hogy emlékeztesse a hatóságokat a tavalyi megtorló akcióikra” – mondta a Zohreh néven bemutatkozó lány. Édesanyja egy viszonylag mérsékelt jelöltre szavazott, Zohreh azonban nem volt hajlandó voksolni.
