Teherán úgy döntött, hogy támadást indít Izrael ellen, és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel üzenték meg – mondta Jiszrael Kac izraeli külügyminiszter. Szijjártó Péter azt írta: egyeztetett mindkét ország külügyminiszterével, és attól tart, hogy egy regionális háború 24. órájában vannak. Washington szerint 48 órán belül támadhat Irán.
Irán üzenetét Szijjártó Péter magyar külügyminiszter juttatta el Izraelhez. Felhívta Jiszrael Kacot, miután beszélt Ali Bageri megbízott iráni külügyminiszterrel, aki tájékoztatta a támadás szándékáról – írja a The Jerusalem Post.
„Irán arról tájékoztatott bennünket, hogy megtámadja Izraelt. A világnak meg kell fizettetnie Iránnal minden agresszív akciójának árát, amit végrehajt” – mondta Jiszrael Kac.
„Ma telefonon egyeztettem Jiszrael Kac izraeli és Ali Bageri Kani iráni kollégámmal, amely megbeszélések sajnos ismételten azt bizonyították, hogy a 24. órában vagyunk. Magyarország álláspontja egyértelmű: nem engedhetjük meg, hogy Izraelt még egyszer ilyen terrortámadás érje, mint tavaly októberben, ugyanakkor amíg lehet, mindent el kell követni egy nagy regionális háború kitörésének megelőzése érdekében” – írta Szijjártó Péter a Facebookon.
Ali Bageri iráni külügyminiszter bahreini kollégájával, Abdullatif bin Rasid al-Zajanival is közölte: országa eltökélt abban, hogy válaszoljon a Hamász politikai vezetője, Iszmáíl Hanije múlt heti teheráni meggyilkolására.
Izrael hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért, de sokan úgy vélik, hogy ő követte el.
„A hallgatás a cionista rezsim gonosz cselekedeteivel szemben árt a regionális stabilitásnak – írta Bageri az X-en, hozzátéve, hogy – a közömbösség a közelmúltban elkövetett tetteivel szemben egyenlő azzal, hogy ösztönzést adunk a rezsimnek.”
Az Egyesült Államok közölte: feltételezések szerint Irán a következő 48 órában támadhat, várhatóan összehangoltan proxycsoportjaival, köztük a libanoni Hezbollahhal, a jemeni húszikkal és másokkal Szíriából és Irakból.
Izrael múlt héten megölte Fuad Sukrt, a Hezbollah egyik parancsnokát Bejrútban.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan hétfő délután egyeztet nemzetbiztonsági tanácsadóival, hogy megvitassák a helyzetet. Michael Erik Kurilla tábornok, az amerikai Centcom parancsnoka hétfőn Izraelbe utazott és találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel és az IDF vezérkari főnökével, Herci Halevivel.
Galant szerint a látogatás „az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás közvetlen átültetése a gyakorlatba”. Mint mondta, egyeztették a védelmi tevékenységek összehangolását, valamint a nemzetközi koalíció bővítésének módjait, akik segítenek fellépni Teherán és szövetségesei támadása ellen.
Izrael és szövetségesei április 14-én megsemmisítették az Iránból kilőtt több száz drón és rakéta túlnyomó többségét a példátlan támadás során. Akkor az Egyesült Államok, Jordánia, Nagy Britannia és Franciaország nyújtott segítséget Izraelnek, Szaúd-Arábia pedig hallgatólagosan támogatta a koalíciót.
Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ugyanezeket az országokat próbálja összefogni ismét. Szaúd-Arábia közölte, hogy nem engedi iráni rakéták vagy drónok áthaladását a légterén.
Jordánia lapinformációk szerint azt szeretné, hogy légtere semleges maradjon. Biden és Abdullah király hétfőn egyeztetett a regionális feszültségekről.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn tárgyalt a katari miniszterelnökkel, Mohammed al-Táni katari és Badr Abdelatti egyiptomi külügyminiszterrel a regionális helyzetről. Ez azután történt, hogy vasárnap megbeszéléseket folytatott a G7-es országok külügyminisztereivel és Mohammed Sia’ al-Szudani iraki miniszterelnökkel.
„A külügyminiszter következetes üzenetet közvetített e megbeszéléseken. A régió számára kritikus pillanatban vagyunk. Fontos, hogy a következő napokban minden fél lépéseket tegyen az eszkaláció csökkentése és a feszültségek csillapítása érdekében” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium tisztviselője hétfőn Washingtonban.
Az eszkaláció senkinek sem áll érdekében, egyetlen országnak sem érdeke; nem érdeke a régiónak, és biztosan nem érdeke a több millió civilnek sem, akik erőszak- és konfliktusmentes életet szeretnének élni – közölte Miller.
A történtekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Amint válaszolnak, közzétesszük.
