A tizenhat nő közös levélben figyelmeztetett egy újabb kivégzéshullám veszélyeire, szégyentelennek és gyalázatosnak minősítve a Sarifeh Mohammadi szakszervezeti aktivistára kiszabott halálos ítéletet.
Az aláírók közleményükben rámutattak, hogy az iráni hatóságok a múlt heti elnökválasztás előtt a lehető legnagyobb mértékben lassították a kivégzések ütemét.
„Most viszont fel fogják gyorsítani a halálos ítéletek kiszabását és végrehajtását, a korábbinál jobban el fogják nyomni az áldozatok rokonait” – hangsúlyozták.
A csoport felszólított Sarifeh Mohammadi aktivista felmentésére is, akit júniusban ítélt halálra a bíróság államellenes fegyveres felkelés vádjával. Bizonyítékként egyebek mellett azt hozták fel, hogy a nő tagja egy független szakszervezetnek.
A vádirat szerint Mohammadi részt vett a betiltott Komala szeparatista kurd párt munkájában is, amit az érintett családja határozottan tagadott.
„A hatóságok el akarják nyomni a nők tiltakozásának hangját és a követeléseiket” – áll a levélben.
Mohammadi unokatestvére arról számolt be, hogy decemberi letartóztatását követően unokahúgát megkínozták a börtönben, ahol több hónapot töltött magánzárkában, illetve közölte, hogy az aktivistának nem volt köze semmilyen hazai vagy külföldi politikai szervezethez.
Egy jogvédő csoport szerint Mohammadi „mentális és fizikai kínzásnak is ki volt téve” a kihallgatásakor, amelynek során vallomást próbáltak kikényszeríteni belőle.
Az amerikai székhelyű Abdorrahman Boroumand Központ szerint a halálos ítélet kiszabása azzal állhat összefüggésben, hogy a nő tagja volt egy független szakszervezetnek.
„Ez a szélsőséges ítélet rávilágít a kemény iráni fellépésre a másként gondolkodókkal, különösképpen a szakszervezeti aktivistákkal szemben a gazdasági problémák közepette” – hangsúlyozta a szervezet.
Az iszlám köztársaságban 2022-ben tömegtüntetések kezdődtek, miután a hírhedt erkölcsrendészet halálra vert egy fiatal nőt, mert rosszul volt megkötve a hidzsábja.
A demonstrációkat végül vérbe fojtották, több mint ötszáz tiltakozó vesztette életét, és ezrek kerültek börtönbe.
Hazai és nemzetközi jogvédők azzal vádolják a teheráni rezsimet, hogy azért pörgette fel a kivégzéseket az utóbbi időben, hogy elrettentse a tiltakozástól a másként gondolkodókat.
