A legfrissebb inflációs adatok szerint négy százalék közelébe ugrott az éves alapú index; a tavalyi alacsony bázis miatt ez várható volt. Kedvezőtlen trend ugyanakkor, hogy szeptember óta minden hónapban emelkedett az élelmiszerek ára. Egy év alatt közel negyven százalékot drágult a liszt, a tej tizenhatot.
Előre látható volt, hogy év végén meglódul az infláció, az elemzők megbecsülték, aminek elsősorban bázisokai vannak: tavaly ilyenkor stagnáltak az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, októberhez képest 0,5 százalékkal emelkedtek.
A részletes adatokkal kapcsolatban Virovácz Péter, az ING vezető elemzője megjegyezte: az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt. Novemberben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos volt az árindex, vagyis folytatódott a szeptember óta tapasztalható élénk áremelkedés. Szerinte némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek átlagára csökkent a tizenegyedik hónapban, elsősorban a televízió-, audio- és videókészülékek esetében. „Úgy tűnik, hogy ebben a termékkörben a szokásosnál erősebb lehetett a black friday hatása. A műszaki cikkeket árusító áruházak vélhetően nagyobb kedvezményekkel próbálták élénkíteni az egyébként lanyha keresletet” – tette hozzá.
Drágultak az élelmiszerek
A háztartási energia esetében a várakozásoknak megfelelően némi áremelkedés volt tapasztalható havi alapon a hidegebb időjárás beköszöntével. Az elemző szerint az üzemanyagok biztosították a másik fontos felhajtóerőt az inflációs ráta gyorsulása mögött, ugyanis havi alapon 2,4 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. A termékek körében tehát az élelmiszerek és az üzemanyagok októberről novemberre történő drágulása szinte teljes egészében megmagyarázza a 0,5 százalékos havi inflációs rátát.
Virovácz Péter szerint két tényező mozgatta az éves bázisú index gyorsulását: az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása, vagyis a havi mutatókhoz hasonló történet körvonalazódik itt is. „Ez a két tétel ugyanis önmagában már kiadja az inflációs ráta gyorsulását, és nem meglepő módon ez a két tétel a legfontosabb az érzékelt infláció szempontjából is.” A 3,7 százalékos inflációból 3,3 százalékpontot az élelmiszerek és az üzemanyagok éves drágulása magyaráz.
Bár szerinte összességében közel sem tragikus az inflációs kép, a háztartások megélése teljesen más lehet. Az érzékelt infláció egyértelmű erősödése tovább erodálhatja a fogyasztói bizalmat, ami az elmúlt hónapokban ismét negatív fordulatot vett. Az élelmiszer-infláció egyébként éves bázison már megközelítette az öt százalékot novemberre. „Ezzel szemben az eddig leginkább problémásnak tartott terület, a szolgáltatások inflációja további moderációt mutatott novemberben, ugyanakkor továbbra is hétszázalékos a drágulás éves üteme ebben a szegmensben.”
Előre tekintve az év utolsó hónapjára, vélhetően tovább gyorsul majd az inflációs ráta. A november végén tapasztalt üzemanyagár-emelkedés – hacsak nem lesz markáns változás a folyamatokban a következő tíz napban – inkább felfelé mozgatja majd az inflációs rátát. Az elemző szerint az élelmiszerek esetében a globális folyamatok további drágulást vetítenek előre, továbbá a szezonális hatásokat figyelve is jellemzően erősebb szokott lenni a december havi átárazás. „Összességében érdemben négy százalék fölé kúszó áremelkedési ütemre számítunk. Ezzel az éves átlagos infláció 3,7 százalék lehet az idei év egészében.”
Ehhez kapcsolódóan: Négy százalék közelébe gyorsult az infláció
Jövőre még nagyobb lehet az infláció, mint idén. Hogy pontosan mennyivel, az az elemző szerint nagyban múlik majd a forint árfolyamán, a béremelkedésen és a vállalatok költségáthárítási képességén. Ez utóbbi a következő évet érintő adóemelések kapcsán is fontos momentum lesz. Virovácz Péter jelenlegi prognózisa 4,2 százalékos átlagos inflációval számol jövőre.
Gyenge a forint
A magyar monetáris politika szempontjából összességében kedvező adatközlésről beszélhetünk, főként a maginfláció vártnál gyengébb elmozdulása miatt. Az elemző szerint a gyenge kereslet inflációs alapfolyamatot fékező hatása tehát továbbra is jelen van a magyar gazdaságban. Ugyanakkor az érzékelt infláció emelkedése és ezzel összefüggésben az inflációs várakozások várható felfelé mozdulása továbbra is óvatosságra intheti a Magyar Nemzeti Bankot. „A monetáris lazítás kérdésével azonban manapság aligha kell foglalkoznia a jegybanknak, látva a forint szenvedését. Bár a Fitch pozitív döntése hozott némi fellélegzést, az árfolyam az euróval szemben továbbra sem hagyta el a 410–415-ös sávot.”
Az MBH két elemzője, Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán arról számolt be, hogy a 3,7 százalékos novemberi ráta egy árnyalattal magasabb annál, mint amit vártak, de megegyezik a piaci konszenzussal. Az elemzők 0,7 százalékos drágulást becsültek a havi adatok esetében a fogyasztói kosárban harminc százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál, miközben a KSH 0,9 százalékos áremelkedést mért. Az üzemanyagárak 2,4 százalékkal emelkedtek novemberben, ami magasabb az általuk vártnál. „A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál az októberi 0,2 százalékos emelkedés után 0,8 százalékos áremelkedést láthattunk.”
Lassult ugyanakkor a ruházkodási cikkek áremelkedése, három százalékról 0,9 százalékra esett, a tartós fogyasztási cikkek esetében pedig 0,3 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH. A szolgáltatások díja átlagosan 0,2 százalékkal nőtt a vizsgált hónapban. „A legutóbb 6,8 százalékkal csökkenő telefon- és internetszolgáltatások ára nem változott novemberben, ami megfelelt a várakozásunknak, mivel a nagy csökkenést okozó szolgáltatáscsomag továbbra is a korábbi feltételek mellett érhető el. Ezúttal még a jegybanki toleranciasávban maradt az infláció éves alapú rátája, de idén decemberben a bázishatások miatt 4,3 százalékra várjuk az éves drágulási ütemet. A jövő évre várt átlagos inflációs várakozásunk szerint 3,8 százalék, amiben szerepet játszik a forint közelmúltban látott gyengülése is” – fogalmaztak. Az elemzők szerint a gazdaság gyenge teljesítménye hűti az inflációt, ugyanakkor az érdemben négyszáz forint fölé kerülő euróárfolyam egyre markánsabb inflációs kockázatokat jelent, igaz, hogy az év eleje óta számolt átlagos árfolyam még mindig csak 394 forint körül jár.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a novemberi árakat közli, saját listánkkal már a decemberi árváltozásokat láthatjuk.
Húsz forinttal kellett kevesebbet fizetni a kristálycukorért az év utolsó hónapjában; ezenkívül viszont drágulást hozott a december. Az általunk figyelt tej ára hatvan forinttal 499 forintra, a vaj 819-ről 999 forintra, a tojás 799-ről 1049-re, egy kilogramm csirkemellfilé ára pedig 1895-ről 1999 forintra emelkedett. A koktélparadicsom is nagyot drágult, ennek azonban szezonális okai vannak: egy kilogrammért novemberben még 1399, decemberben már 2396 forintot kellett fizetni.
Valami nincs rendben
Hónapok óta jelzi a Privátbankár Árkosár-felmérés, hogy valami nem stimmel az élelmiszerárakkal: miközben az átlagos inflációról kiadott KSH-jelentés az elmúlt hónapokban három százalék körüli értékeket tartalmazott, az élelmiszerek inflációja messze az átlag fölött volt. A portál mérései szerint az elmúlt négy hónapból háromban hét százalékot meghaladó éves áremelkedés volt, decemberben pedig bekövetkezett az, amire már másfél éve nem volt példa: újra két számjegyű, tíz százalékot meghaladó éves drágulást mértek a hazai hipermarketekben az élelmiszerek körében.
