A magyar kormány előtt nyitva áll a lehetőség, hogy cseppfolyósított izraeli gázt vásároljon – mondta a Szabad Európának Jákov Hadasz-Handelszman. Izrael budapesti nagykövetével a közel-keleti helyzetről beszélgettünk, de a diplomata véleményt mondott a hazai zsidó felekezetek belháborújáról is.
Gulyás Gergely az izraeli biztonsági helyzet miatt nemrég elhalasztotta látogatását és találkozását Benjámín Netanjáhú miniszterelnökkel. Most mit tanácsolna azoknak a magyaroknak, akik Izraelbe készülnek? (Az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet több száz rakétát lőtt ki Izraelre a Gázai övezetből, amire az izraeli hadsereg is válaszolt, mindkét oldalon voltak halálos áldozatok – a szerk.).
Azóta már tűzszünet van, a mi üzenetünk pedig rendkívül egyszerű: ne lőjetek, és nem fogunk visszalőni. Az élet, mondhatni, visszatért a normális kerékvágásba, de mivel terroristákkal van dolgunk, sosem bízhatunk bennük. Az a lényeg, hogy egyelőre rendeződtek a dolgok, még ha éppen ma (az interjú május 18-án készült), Jeruzsálem egyesítésének napján történtek is provokációk.
Hogy zajlik a megemlékezés?
Az emberek ünnepelnek, egy nagy izraeli zászlót visznek körbe a városon az óvárosból indulva. Ezzel senki nem akarja provokálni a muszlimokat vagy ünnepelni a háborút. Előre szóltunk: semmi bajunk palesztin polgártársainkkal, de ha egyetlen rakétát is kilő valaki Izraelre, válaszolni fogunk.
Röviden össze tudná foglalni a mostani konfliktus lényegét annak, aki nem követi napi szinten az Izraellel kapcsolatos híreket?
Ez mindig ugyanúgy kezdődik: valaki szeretne valamilyen jelzést küldeni valakinek. Konkrétan ha a Hamász nem elégedett a Katartól kapott pénz összegével (pedig dollártízmilliókról beszélünk havonta, amit nem a gázai emberek életének javítására fordítanak, hanem egy terroristaipar fenntartására), akkor elkezdik kilőni a rakétákat. „Adjatok több pénzt, és nyugton maradunk” – ez az üzenet. Szimpla zsarolás.
Ebben az esetben mondjuk épp nem a Hamász, hanem az Iszlám Dzsihád az elkövető. Egy tagjukat ugyanis korábban letartóztatták terrorizmus gyanújával, éhségsztrájkot kezdett a börtönben, és sajnálatos módon belehalt. De azt is tudni kell, hogy a hatóságok bírósághoz fordultak, és a bíróság mondta ki, hogy senkit nem lehet erőszakkal táplálni. Erre reagált az Iszlám Dzsihád több mint száz rakéta elindításával. Mi nem válaszoltunk egyből, beazonosítottuk a felelős vezetőket, és likvidáltuk őket. Most úgy tűnik, mindenkinek az az érdeke, hogy nyugalom legyen. Nekünk nyilvánvalóan mindig az, de most még a Hamásznak is.
Nekik miért?
Mert még a sebeiket nyalogatják a legutóbbi konfliktus miatt. Az Iszlám Dzsihád más, mint a Hamász: őket teljes mértékben Irán irányítja a háttérből. Hezbollah, Iszlám Dzsihád, Hamász, a húszik Jemenben – az Irán által pénzelt és irányított terrorszervezetek mindenhova elérnek a térségben, akár egy polip karjai. Húsvétkor Szíria, Libanon és Gáza felől is ért minket támadás. Ez olyan, mint egy nemzetközi terrorista-kft.
Nyilván titkosított információkról beszélünk, de mégis hogy zajlik a kommunikáció az izraeli hadsereg és az Iszlám Dzsihád között? Hogy tudnak letárgyalni egy tűzszünetet?
Nem annyira bonyolult vagy misztikus: általában az egyiptomi titkosszolgálat jelenti a kommunikációs csatornát. Ne feledje, hogy Gázából nemcsak Izrael felé vezet kijárat, hanem Egyiptom felé is. Sőt az áru- és utasforgalom nagy része ezen zajlik. Nyilván Kairónak sem mindegy, mi történik az övezetben. Az Iszlám Dzsihád és a Hamász szerencsére a jelek szerint odafigyel arra, amit az egyiptomiak mondanak. De érdemes azt is megjegyezni, hogy ez már a harmadik olyan konfliktus, amit az Iszlám Dzsihád kirobbant, a Hamász pedig csak csendben ül. Semmilyen módon nem avatkozik közbe. Egyiptomnak pedig most elemi érdeke, hogy ne legyen a térségben konfliktus.
Miért?
Mert el kell látniuk a lakosságot elérhető árú gabonával, és ez az Ukrajnában zajló háború miatt most nyilván sokkal nehezebb. Ráadásul az Európai Unióból komoly igény van a térségbeli gázra, és ennek a szállításában is szerepe van Egyiptomnak.
Mit gondol Irán és Szaúd-Arábia közeledéséről? Mennyire változhat meg a geopolitikai helyzet a térségben?
Meglátjuk. Most csak egy dolgot mondanék: én nem fektetném a pénzem Iránba, és nem hiszem, hogy ezzel egyedül vagyok a Közel-Keleten.
Több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy Gázában vagy akár máshol a térségben már kialakult egy új, fiatal generációja az iszlám militánsoknak, amelyik szélsőségesebb akár a Hamásznál, akár az Iszlám Dzsihádnál is. Hogy lesz így béke valaha?
A térségben általában megfigyelhető a vallási radikalizálódás. Mindenhol sajnos. Például egyre többen öltöznek vallásos szabályok szerint. Izraelben is világos tendencia ez az utóbbi húsz évben. Ezt azonban nem lehet még önmagában a militáns eszmék terjedésével azonosítani.
De tény, hogy több esetben kiderült például, hogy izraeli arabok jutottak el Törökországon keresztül Szíriába, és lettek az Iszlám Állam tagjai. Volt, akit megöltek közülük, volt, akit az izraeli hatóságok beazonosítottak, elfogtak, és most börtönben ül Izraelben. De ezzel együtt is azt gondolom, hogy összességében az emberek többsége nem vevő a szélsőséges eszmékre, és ennek nagyon egyszerű oka van.
Mi az ön szerint?
Mert az emberek összességében általában egy nagyon egyszerű dolgot szeretnének: jó életet. Ezt szeretnék Iránban, Gázában, Izraelben, a világon mindenhol. És ma – hála a telekommunikációnak, az okostelefonoknak – nagyjából mindenki ugyanazt érti jó élet alatt. Gázában is szépen lassan kezdenek megváltozni a dolgok a felszín alatt. Egyre többen járnak át például Izraelbe dolgozni. Naponta húszezren jönnek legálisan.
A helyzet tragikus iróniája, hogy múlt szombaton egy Gázából indított rakéta egy olyan izraeli gazdaságban, egy üvegházban robbant fel, ahol éppen ilyen emberek dolgoztak. Egy hatgyermekes édesapa meghalt, a bátyja, akinek kilenc gyermeke van, megsebesült. Ártatlan emberek, akik a törvényeket betartva dolgoztak Izraelben. Megjegyzem: izraeli fizetésért, ami tízszer annyi, mint Gázában.
Gáza lakói azonban – próbáljanak bármilyen normális életet élni – több mint tíz éve a Hamász és az Iszlám Dzsihád túszaiként élnek.
Ez valóban így van. De ebben is van változás. Hosszú idő óta először érezhető az elégedetlenség a Hamásszal szemben, még tiltakozó demonstrációkra is sor került, és a Hamász hozzáállása is megváltozott. Korábban ha elvétve előfordult is hasonló, keményen léptek fel, letartóztattak, bebörtönöztek tüntetőket, ahogy Iránban látjuk. Ma már nem teszik.
Még egyszer hangsúlyozom: tudjuk, hogy a palesztinok is normális életet szeretnének élni; iskolába járatni a gyerekeiket, átjönni Izraelbe dolgozni, szabadon halászni a tengeren. Természetesen meg is érdemlik. Ők is tudják, hogy ha a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád rakétákat lő ki Izraelre, akkor mi visszalövünk, és nem fognak tudni normálisan élni.
Ha már demonstrációk: a kormányváltás után Izraelben is hatalmas tüntetések voltak, főleg a kormány tervezett igazságügyi reformjával szemben, de mellette is. Úgy tűnik, nagyon megosztott az izraeli társadalom. Mi lehet a helyzet megoldása?
Biztos vagyok benne, hogy végül megtaláljuk a megoldást. Azt még a kormánnyal szemben demonstrálók is elismerik, hogy változásokra van szükség Izraelben. Persze a fő kérdés így is: hogyan, miben és mikor. Nagyon érdekes, hogy ha megnézzük, kik vannak az utcán, akkor azt látjuk: nem lehet kormány-ellenzék, bal-jobb, vallásos-szekuláris törésvénalakról beszélni, még ha a demonstrálók többségét valóban a jelenlegi ellenzéki pártok világi szavazói alkotják is.
De ettől függetlenül minden tüntetés résztvevői nagyon színes csoportot alkotnak. Izraelben most többen vallják magukat jobboldalinak, mint baloldali ideológiákat követőnek, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan támogatják a kormányt. Éppen emiatt a változatosság miatt vagyok biztos benne, hogy végül találunk olyan kompromisszumot, amivel a legtöbben együtt tudnak majd élni.
Amikor Benjámín Netanjáhú még februárban Párizsban járt Emmanuel Macron elnökkel találkozni, a sajtótájékoztatón feltették neki a kérdést, hogy Izrael szállít-e Ukrajnának a Vaskupola nevű légvédelmi rendszerből. Azt mondta, meg fogja vizsgálni a kérdést. Azóta született ebben döntés?
Ukrajnát légvédelmi előrejelző rendszerrel támogatjuk. Ez figyelmeztet, ha rakétatámadás készül, és azt is megmondja, mennyi időd van rá, hogy fedezékbe vonulj. Megjegyzem, Ukrajnában a nagyobb távolságok miatt ez sokkal hosszabb idő, mint amikor Gázából lőnek ki rakétát a közeli településekre, és előfordul, hogy öt másodperced marad, hogy elbújj valahova. Ezenfelül semmilyen fegyverrendszert tudomásom szerint nem szállítottunk Ukrajnába.
A koronavírus-járvány miatt értelemszerűen a magyar–izraeli kapcsolatok is takaréklángra kerültek. Hogy látja az azóta eltelt időszakot és a mát ?
A kapcsolatok egyik legfontosabb része a turizmus, az, hogy izraeliek látogatnak Magyarországra és magyarok utaznak Izraelbe. Erre csak egy mutató: napi átlagban hét repülő érkezik Budapestre vagy Debrecenbe Izraelből, és mind tele van. Azt nem tudom, hogy éves szinten elértük-e már a Covid előtti számokat, de az biztos, hogy egy erős felfutásnak vagyunk tanúi.
Budapest kevesebb mint három óra repülőút, akár egy hétvégére is megéri átruccanni, és mindent kínál, amit egy izraeli turista szeret: jó ételek, kellemes terek, színvonalas üzletek. A politikai kapcsolatok hagyományosan nagyon jók, a gazdasági kapcsolatok erősödnek, 2021 és 2022 között 19 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom. De még így is rengeteg a kihasználatlan lehetőség – azon dolgozunk, hogy ezeket is megtaláljuk a közeljövőben.
Mondana egy példát?
Magyarországnak is fel kell készülnie a klímaváltozás következményeire, például a vízhiányra. Hangozzon ez akármennyire is nevetségesnek egy magyar számára, aki mondhatja, hogy itt van nekünk a Duna és a Tisza, rengeteg vizünk van. De így is vannak vízhiányos területek, ahová el kell juttatni a vizet. Nekünk pedig világszínvonalú technológiáink vannak erre. Az energetika terén szintén remek együttműködési lehetőségek vannak. Végül, de nem utolsósorban említsük meg a kultúrát. Két hete járt Budapesten a Vertigo tánccsoport, amelyik az egyik legjobb a világon, és most várunk Izraelbe magyar művészeket.
Lassan egy éve, hogy Izrael, Egyiptom és az Európai Bizottság képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Egyiptomon keresztül juthat izraeli gáz csepfolyósított formában az EU országainak. Történik már szállítás?
Valóban, ez már realitás: bármikor érkezhet izraeli gáz az Európai Unióba. Akár Magyarország is vásárolhat izraeli gázt, megvan rá a lehetősége. Szijjártó Péter miniszter úr is nagy érdeklődést mutatott ezen a területen, konkrét eredményről azonban még nem tudok.
Mi a véleménye arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a szélsőjobboldali, antiszemita politikai aktivistának, Budaházy Györgynek, akit terrorvádakkal ítéltek börtönbüntetésre? Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) leköszönő elnöke úgy kommentálta a köztársasági elnök döntését, hogy ezzel vége az Orbán-kormány sokat hangoztatott zéró toleranciájának az antiszemitizmussal szemben.
A sajtóból követtem a történéseket, nem ismerem a részleteket pontosan. Azt tudom mondani, hogy a magyar kormány részéről eddig valóban zéró toleranciát tapasztaltunk bármiféle antiszemita megnyilvánulással szemben, amit nagyra értékelünk, és azt várjuk, ez a jövőben is így marad. Nemrég ünnepeltük Izrael álam megalakulásának 75. évfordulóját, Varga Judit igazságügyi miniszter volt a díszvendég a budapesti fogadáson, aki beszédében is megerősítette ezt a narratívát, szerintem ez nem igényel több kommentárt.
Nagyon komoly ellentétek alakultak ki több hazai zsidó felekezet, például az ortodox Egységes Magyar Izraelita Hitközség és a MAZSIHISZ között. Fordult valamelyik fél esetleg önhöz? Van információja a helyzetről?
Erről csak egyet tudok mondani: nagyon sajnálatos az egész. Ha egymással marakodó zsidó szervezeteket látok, mindig az jut eszembe: nyolcvan évvel ezelőtt a náciknak vagy bárki másnak, akik az életünkre törtek, teljesen mindegy volt, hogy valaki ortodox, neológ, ilyen vagy olyan irányzatot követ, még az sem számított, ha egy zsidó már átkeresztelkedett. Nekik csak zsidók voltak egységesen, és közösen hajtották őket a marhavagonokra, amik ugyanoda vitték mindannyiukat. Az egyetlen tanácsom mindig, ha zsidókat látok harcolni egymással: ezt az egyet soha ne feledjétek.
