Jászberény belvárosában több éve üresen áll a Fecske-Malom. Kihasználására a város előző, fideszes vezetése egy konferencia és rendezvényközpont kialakítására nyújtott be eu-s pályázatot még 2016-ban. Tavaly márciusban indult a nyílt közbeszerzés. A nyilvános dokumentáció szerint a lebonyolító az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Két ajánlat érkezett, és az önkormányzat nevében Dr. Szabó Tamás akkori polgármester 2019. július 2-án kötött vállalkozási szerződést a nyertes kivitelezővel, az EcoSaving Energetikai és Építőipari Szolgáltató Kft.-vel a nettó 1,15, áfával 1,4 milliárdos beruházásról.
A "Kultúrmalom" átadási határideje 2020. augusztus 31. volt. Már tavaly év végén kiderült azonban, hogy az EcoSaving jelentős csúszásban van. Végül az új városvezetés nevében Budai Lóránt (jobbikos, függetlenként indult) polgármester 2020. július 2-án fel is mondta a szerződést. A levél – a műszaki ellenőr nyilatkozatára hivatkozva – állítja: ekkor az építkezés 25%-os készültségi fokon állt.
Levélben kért kérdéseinkre a polgármester megerősítette, hogy feljelentést is tett. Ennek alapja a „Kultúrmalom” építésének megcsúszása; szabálytalanságok (pl. az elektronikus építési napló nem vezetése); egy, az előző önkormányzat által kiadott, az EcoSaving bankgaranciájához kért nyilatkozat és egy szakvélemény állítólagos hamisítása volt.
Megkérdőjelezett szakvélemények
A város egyik alpolgármestere, Gedei József szeptember 16-án posztolt az ügyről a Facebookon.
Írása szerint az EcoSaving és önkormányzat közötti június 25-i egyeztetésen a kivitelező főmérnöke különböző okokkal indokolta a kivitelezés leállását, és ezzel a határidőre történő teljesítés elmaradását. Az önkormányzat által megbízott generáltervező az okokat nem fogadta el, mondván, a kivitelezőnek a közbeszerzési eljárás során nem volt kérdése, vagyis a projektet minden lényeges részletre kiterjedően megismerte. Ezzel szemben a kivitelező - már jóval a kivitelezési munkák megkezdése után -azt állította, hogy a tervek nem jók. A tervező szerint viszont a vállalkozó által a csúszás indoklására felkért igazságügyi szakértő jelentése felületes, beazonosíthatatlan fotókkal. Elmondta, idézi Gedei, hogy a kivitelező őket nem tájékoztatta a kivitelezés során felmerült akadályokról, és hogy az épületnek tavaly novemberben kellett volna 25%-on állnia, akadályt azonban a kivitelező odáig nem jelzett.
Lapunknak a tervező, Turi Attila csak annyit mondott, hogy egyértelmű volt a csúszás, szerinte „nem lett odairányítva kellő erőforrás”.
Ezen a június 25-i megbeszélésen a műszaki ellenőrzésre az önkormányzat által felkért Utiber Közúti Beruházó Kft. ellenőre, László Csaba elmondta, hogy a talajcsere jóváhagyása miatt egy akkreditált laborban készült vizsgálati eredményre volt szükség, amit ő kért a vállalkozótól. A végül bemutatott vizsgálati eredmény szerinte hamis – írja le Gedei alpolgármester a műszaki ellenőr véleményét. Posztjának ezt a részét egyébként megerősíti Budai Lóránt polgármester lapunknak küldött, fentebb már idézett válasza is. A műszaki ellenőr tehát a szakvéleményt csalásnak minősítve visszaadta, és nem adott engedélyt a talajcserére.
Ezen az egyeztetésen a műszaki ellenőr megerősítette, hogy az augusztus 31-i teljesítés lehetetlen, maximum 50%-os készültségi fokot lehetne erre az időre teljesíteni.
Gedei József szerint „a fentiek miatt felmerül a Btk. 376. § (6) a) bekezdése szerinti „Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés”, valamint a Btk. 373. § (1) bekezdésében nevesített "csalás bűntettének alapos gyanúja”.
Lapunk próbálta elérni a műszaki ellenőrt, László Csabát, de az Utiber egyik vezetője határozottan megtagadott lapunktól bármiféle információt. Igyekeztünk a kivitelezővel folytatott egyeztetéseken résztvevők közül mást is megszólaltatni, de megkereséseinkre ő sem reagált. Összegezve tehát: az önkormányzat állítása szerint a kivitelező hamar megcsúszott a határidővel, és olyan szakvéleményekkel operált, melyek valódiságát a városvezetés megkérdőjelezi.
Leblokkolt önkormányzat
Ha az építkezés 25%-os készültségű volt nyár előtt, amit nagyjából lefed az előleg, akkor milyen kár érte Jászberényt? Mert a dolog mégis úgy áll, hogy a városnak közel 300 milliója bánja az EcoSaving-szerződést: az önkormányzati kifizetés kb. 50 %-os.
A szerződés 25%-os előleg kifizetését rögzítette, utólagos elszámolással, majd 25%-onkénti készültséghez kötötték a további 25%-ok kifizetését. „Egy 25%-os kifizetés történt, és az Önkormányzat a választások előtt aláírt kötelezettségvállalás okán nem volt abban a helyzetben, hogy az első 25% késedelmes elkészülte után, a nem vitatható kötbér igényét beszámítással érvényesíthesse. A készültségi fok súlyosan elmarad a kifizetett 50%-tól, a csúszás akkora, hogy a Vállalkozóval nincs értelme tovább folytatni. A készültség fokán (mennyivel haladja meg a 25%-ot) vitában állunk a Vállalkozóval, de nagy meglepetés lenne, ha a 35%-ot meghaladó teljesítést igazolni tudnának. Jelen pillanatban a teljesítésének a 100-hoz kellene közelítenie.” – írta kérdésünkre Budai Lóránt.
Mi is ez az önkormányzati kötelezettségvállalás, ami nem teszi lehetővé a kötbér kivetését?
Egy, az előző városvezetés által hátrahagyott mailből kiderül, hogy pár nappal a tavalyi önkormányzati választások előtt az EcoSaving tulajdonos-ügyvezetője, Kardos Dániel megkereste az akkori városvezetést, hogy az önkormányzat gyorsan adjon a cégnek egy kötelezettségvállalást bankhitelhez. A mindössze 5 millió forintos törzstőkéjű cég ugyanis nem sokkal az építkezés megkezdése után hitelt kért, aminek fedezetéül érdekes módon az önkormányzattól várható, a munkák teljesítése nyomán neki járó 25%-os kifizetéseket ajánlotta föl. A bank ehhez kért az önkormányzattól egy papírt, miszerint a város nem érvényesít majd semmilyen igényt a kifizetések során: vagyis, ha akarnának, sem tudnának élni az esetleges kötbérrel, illetve az esedékes részletfizetés megtagadásával. Az előző városvezetés ugyanis kiadta ezt az igazolást.
Budai Lóránt polgármesterlapunknak ezt így értelmezte: „Önmagában nem törvénytelen, ha egy kötelezettségvállalás (önkormányzati) választás előtt kerül kiadásra. Meglepő azonban, ha a belső levelezésben azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy "a kivitelező cég kérte segítségemet ebben az ügyben, nézzétek meg, és ha lehet intézzük még a választás előtt". Kiben nem merül fel kérdés ezek után?…„A kötbér perrel történő érvényesítése azért célszerűtlen, mert a Vállalkozó (cégadatokból kinyerhető) likviditási helyzete és a csúszás mértéke ezt teljesen irreálissá tette. Ezért a további veszteségek generálása és görgetése helyett az Önkormányzat a szerződéstől elállt, a vállalkozót elszámolásra szólította fel. A büntetőeljárások folyamatban vannak.”
Vagyis egy gyenge likviditású, 5 milliós törzstőkéjű, cég elnyeri Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legnagyobb nem állami beruházását, és előlegként megkapja a teljes vállalkozói díj negyedét. Majd bankhitelt is fölvesz, amihez kér az önkormányzattól egy követeléslemondásról szóló papírt.
Próbáltuk elérni Kardos Dánielt, az EcoSaving tulajdonos-ügyvezetőjét is, hogy megkérdezzük a cégével kapcsolatban tett súlyos állításokról. Üzenetet hagytunk neki megkeresésünk okáról, de nem hívott vissza. A nyilvános cégjegyzék alapján egyébként az ügyvezető vagyoni részesedését 2020. júniusában lefoglalták.
Egy meglepő kifizetés
Tehát az új városvezetés a már látható csúszás és egyéb problémák, a 25%-os készültség dacára kifizette a 2020. április 29-én kiállított első részszámlát, 287 millió forintot. Annak ellenére, hogy helyi forrásaink szerint tisztában volt azzal, hogy a kivitelezés, az EcoSaving Kft. teljesítése csak 25 % körül áll.
„Az önkormányzat törvényes érdekének képviselete elnehezült” – írja Gedei József alpolgármester, melyből az is következhet, hogy a fejlesztés meghiúsul, és vissza kell fizetni a támogatási összegeket. „Szabó Tamás polgármester a … tudomásulvételi nyilatkozatnak az Ecosaving Kft. részére történő kiadásával megakadályozta, hogy az önkormányzat a vállalkozási szerződés szerint őt megillető jogait, így a kötbér iránti igényét beszámítás útján érvényesíthesse, ezzel megsértette Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 115. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.”
De az „elnehezülést” nemcsak az előző ciklusban kereshetjük, hanem a jelenlegiben is: a 287 millió forint kifizetésére akkor került sor, amikor már nyilvánvaló volt az EcoSaving Kft. késedelme (az év eleji egyeztetéseken már többször jelezte, hogy halasztást fog kérni) és hibás teljesítése (például nem vezette az építési naplót).
Az első részszámla elutasítására a Ptk. lehetőséget biztosított volna, állítja helyi forrásunk. Szerinte az önkormányzat a díjat jogszerűen tarthatta volna vissza, illetve megfelelő biztosítékot követelhetett volna. A hibás teljesítésnél (az is szerződésszegés, amikor a vállalkozó a minőségi követelményeknek nem felel meg, pl. ha az EcoSaving az építési naplót nem jogszerűen vezette, vagy a bontott építési törmeléket illegálisan helyezte ki, amely tevékenység befejezésére az önkormányzat eljárást is indított) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelhette volna az önkormányzat, illetve a vállalkozónak a szerződésből eredő követelésével (1. részszámla) szemben kifogásként érvényesíthette volna.
Magyarán a kivitelező első részszámlájának kifizetése jogszerűen elkerülhető lett volna, az önkormányzat visszaküldhette volna a számlát hibás teljesítésre történő hivatkozással, árleszállítási és kártérítési igénye közlésével. Sanszos, hogy az önkormányzat futhat a pénze után.
Próbáltuk megtudni Budai Lóránt polgármestertől a részszámla kifizetésének okát, de újbóli írásos megkeresésünkre már nem válaszolt, és telefonját sem vette föl.
Mitől van az EcoSaving olyan pozícióban, hogy az önkormányzat, félretéve megalapozott kételyeit, kifizetett neki még közel 300 milliót? A folytatásban erről írunk majd.
