Most minden szem Kamala Harrisre szegeződik, miután Joe Biden hosszas hezitálás után bejelentette visszalépését az elnökválasztástól. Bár a jelenlegi alelnök a fő esélyes a Demokrata Párt jelöltségének megszerzésére, egyelőre közel sem biztos, hogy más nem fog versenybe szállni.
Biden vasárnap támogatásáról biztosította Harrist, de ez nem vetett véget a találgatásoknak arról, hogy hivatalosan is ő lesz-e az elnökjelölt.
A visszalépésről szóló bejelentést követően többek között Bill Clinton volt amerikai elnök és felesége, Hillary Clinton korábbi külügyminiszter rögtön beállt az alelnök mögé.
Más prominens demokrata párti személyiségek viszont egyelőre tartózkodtak ettől, így például Barack Obama egykori elnök és Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke, Hakeem Jeffries, a képviselőházi kisebbségi frakció jelenlegi vezetője, valamint Chuck Schumer, a párt szenátusi többségének vezetője. Sokan úgy látják, hogy lehetne olyan elnökjelöltet állítani, akinek nagyobb esélye lenne Donald Trump legyőzésére november 5-én.
Maga Harris úgy nyilatkozott, hogy noha nagy megtiszteltetést jelent Biden támogatása, „ki akarja érdemelni és el kívánja nyerni a jelöltséget”. Ez arra utal, hogy ő sem zárja ki, hogy másokkal kell megmérkőznie azért, hogy végül a Demokrata Párt hivatalosan is őt indítsa az augusztus 19–22. között zajló chicagói jelölőgyűlésén.
Felhívások „nyílt eljárásra”
Egyes elemzők azt javasolták, hogy rendezzenek mini-előválasztást Harris és a többi esetleges induló között annak eldöntésére, hogy ki lesz a jelölt, de nem világos, hogyan. A Demokrata Párt országos bizottságának (DNC) illetékes testülete fogja meghatározni a további lépéseket, amelynek a szabályok értelmében az előválasztáson győztes jelölt visszalépését követő két napon belül össze kell ülnie.
Obama reményének adott hangot, hogy a párt vezetői képesek lesznek olyan eljárásról dönteni, amelynek végén egy kiváló jelölt szállhat versenybe novemberben.
Ha mini-előválasztást tartanának, az valószínűleg már jóval a demokrata konvenció előtt meghatározná a győztest, a végső választást hivatalosan Chicagóban jelentenék be. Mások szerint ugyanakkor Harris és a többi jelölt között már a napokban elkezdődhet a verseny, és a döntés majd csak a jelölőgyűlésen születik meg, ahol több ezer küldött fog szavazni.
David Axelrod, az Obama-kormányzat volt tisztségviselője, a CNN munkatársa szerint a Demokrata Párt főbb vezetői nem sietnek beállni Harris mögé, ugyanis mindenekelőtt arra a kérdésre keresik a választ, hogy „ki és hogyan tudja legyőzni Donald Trumpot novemberben”.
A CBS legfrissebb felmérésében Trump 52 százalékkal vezet a 47 százalékon álló Biden előtt, illetve 51 százalékkal a 48 százalékos támogatottságú Harris előtt. E szerint a republikánus elnökjelölt áll az élen jelenleg az ingaállamok többségében is.
Ugyan sokan nyílt versenyt szorgalmaznak a Demokrata Párton belül is, egyelőre senki nem jelentette be, hogy ringbe szállna.
„Árulkodó, hogy legalábbis azonnal senki sem jelentkezett be kihívóként, így most Harris a fő esélyes” – mondta Matthew Dallek, a George Washington Egyetem politológusprofesszora.
Harris lehetséges kihívói
Gretchen Whitmer (52), Michigan állam kormányzója: Viszonylag fiatal, rendelkezik némi országos ismertséggel, mivel gyakran emlegették Biden lehetséges utódjaként a visszalépése esetére. Trump jelenleg vezet a közvélemény-kutatásokban Michiganben, és Whitmer növelhetné a demokraták helyi esélyeit.
Joe Manchin (76) nyugat-virginiai szenátor: Törvényhozóként a maga útját járja. Sokakat feldühített azzal, hogy nem mindig a pártjával szavazott. Év elején függetlenként regisztráltatta magát, azonban július 21-én közölte: fontolgatja, hogy újra demokrataként jelentkezik be, és elindul Harris ellen.
Josh Shapiro (51), Pennsylvania állam kormányzója: Whitmerhez hasonlóan ő is népszerű, egy fontos ingaállam fiatal kormányzója. Biden megnyerte Pennsylvaniát a 2020-as elnökválasztáson, de mára rendre alulmarad a közvélemény-kutatásokban. A politikus ugyanakkor azonnal a támogatásáról biztosította Harrist.
Gavin Newsom (57), Kalifornia kormányzója: Sokáig a Biden helyére pályázó legesélyesebb jelöltek között tartották számon, sőt tavaly a Trump első számú, párton belüli kihívójaként fellépő Ron DeSantis floridai kormányzóval is részt vett egy vitán, de korábban közölte, hogy nem fog Harris ellen indulni.
Az esetleges indulók között emlegetik továbbá J. B. Pritzker illinois-i kormányzót (59), Andy Beshear kentuckyi kormányzót (46), Wes Moore marylandi kormányzót (45), Cory Booker New Jersey-i szenátort (55), Mitch Landrieu volt New Orleans-i polgármestert (63) és Michelle Obama volt first ladyt (60).
Ki lehet az alelnök?
Ha a Demokrata Párt végül Harris mellett dönt, akkor az kerül majd a figyelem középpontjába, hogy ki lesz az alelnökjelöltje.
„Sok rendkívül erős, fiatalabb demokrata politikus van – mondta Dallek –, úgyhogy szerintem rengeteg választási lehetősége lesz, feltéve, hogy Harris lesz a befutó. Ez bármelyik jelöltre igaz. De nyilván ki akarná egyensúlyozni az elnökjelölti párost (ticket)” – tette hozzá.
Márpedig ha Harris egyensúlyra törekedne, nem túl esélyes, hogy nőt választ maga mellé, így Whitmer és Obama nagy valószínűséggel kizárható. És miután ő maga egyszerre afroamerikai és ázsiai amerikai, az sem valószínű, hogy kisebbségit választana. Ez például Moore-t és Bookert zárná ki.
Harris többi lehetséges kihívója mind szóba jöhet az alelnökjelöltségre. Az egyetlen kivétel Newsom, mert ő Harrishez hasonlóan Kaliforniából származik. Az amerikai alkotmány 12. kiegészítésében van egy záradék, amely úgy értelmezhető, hogy nem indulhat párban két, ugyanazon államból származó jelölt.
„Ha Harrisről lenne szó, akkor, azt hiszem, néhány republikánus vagy ingadozó államból származó kormányzó nagyon vonzó lenne számára politikailag – vélte Dallek. – Így Beshear kentuckyi kormányzó, Cooper észak-karolinai kormányzó, Shapiro pennsylvaniai kormányzó, esetleg Whitmer Michiganből; ez viszont két nőt juttatna párba; vagy Mark Kelly arizonai szenátor, aki nagyon erős nemzetbiztonsági tapasztalatokkal rendelkezik” – sorolta.
Az egykori űrhajós Kelly a szintén fontos ingaállamnak számító Arizonából származik. Biden megnyerte az államot 2020-ban, de Trump a legutóbbi felmérések szerint mostanra megelőzte.
Amennyiben a DNC szabályzati bizottsága nem változtat a menetrenden, megkezdődik a küldöttek virtuális szavazása augusztus elején, így a pártnak nem sok ideje maradna arra, hogy végleges döntést hozzon arról, kit jelöl, és hogy az – akár Harris, akár valaki más – kiválassza az alelnökjelöltjét.
