Több mint két évvel ezelőtt javasolta az Európai Parlament, hogy indítsák el az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Ennek akkor van helye, hogyha egy tagállamban tartósan és súlyosan veszélybe kerülnek a demokratikus értékek. A jogszabály szankciókat is kilátásba helyez, de mivel ez az eljárás még soha nem jutott el eddig a szakaszig sem, nehéz megjósolni a folyamat végkifejletét.
Ez az előbb említett kétharmados többséggel elfogadott parlamenti döntés volt a Sargentini-jelentés, amelynek nyomán az uniós tagállamoknak kellene döntést hozniuk, hogy valóban fennáll-e ez a veszély és ha igen, akkor milyen további intézkedésekre van szükség.
Az ügy alapvetően politikai természetű, ugyanakkor a vitában jogi érveket kell felsorakoztatni, hogy csak bizonyítható és minden kétséget kizáró tények alapján szülessen döntés.
A jogállamisági kifogások azonban nagyon gyakran eltérő értelmezést nyernek egyik vagy másik tagállamban. Az az igyekezet, hogy a demokratikus hagyományokat, szokásokat, berendezkedéseket minden uniós tagállamra nézve egyformán ítéljenek meg, szinte lehetetlen. Ez érződik a Magyarországgal szembeni 7-es cikkes eljárás kapcsán is, ahol már hosszú ideje nem történt előrelépés és ez az állapot úgy tűnik, nem is változik.
Általános ügyek
Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, ahol jellemzően a tagállamok európaügyi miniszterei foglalnak helyet, ismét téma volt a magyar jogállamiság. (Hasonlóan Lengyelországhoz, a lengyel kormánnyal szemben az Európai Bizottság kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárást az igazságszolgáltatási reform miatt.) Idén először került a napirendre ez a téma és hosszú idő óta először találkoztak személyesen a miniszterek Brüsszelben.
A magyar álláspont július óta az, hogy ezt az eljárást szavazásra kell bocsátani és ha nincs meg a folytatáshoz szükséges többség, akkor le kell zárni. Orbán Viktor a júliusi EU-csúcson azt mondta: Angela Merkel német kancellár megígérte neki, hogy ebben az évben lezárják az eljárást.
Varga Judit igazságügyi miniszter – aki Magyarországot képviselte a mostani vitán – a tanácsülés után magyar újságírók előtt úgy pontosított, hogy a német kancellár azt vállalta, hogy minden tőle telhetőt megtesz az eljárás mielőbbi lezárása érdekében. Ez tehát nem csak Merkelen múlik, bár természetesen a soros elnökséget ellátó ország első embereként van ráhatása a napirendre. Ugyanakkor a keddi vitán is kiderült, hogy sem az Európai Bizottság, sem pedig a tagállamok egy része nem akarja, hogy a téma lekerüljön a napirendről.
Varga Judit: egyes témák már elő sem kerültek
A Bizottság egy összegzést készített a magyarországi folyamatokról, amelyben szó esett az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média sokszínűségéről és az akadémiai szabadságról.
Varga Judit úgy kommentálta mindezt, hogy a Sargentini-jelentésben foglaltak már elő sem kerültek, mert az azóta eltelt időszak eseményeit rótták fel a magyar kormánynak. “Ezt határozottan visszautasítottam, ez pont a jogállamot, jogbiztonságot és tisztességes eljárást sértő jelentés” - mondta Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter szerint egyes országcsoportoknak éppen az az érdekük, hogy ez a vita a napirenden maradjon, mert “egyes országok belpolitikájában rendkívüli népszerűséget lehet azzal szerezni, hogyha egyes közép-európai államokat kritizálunk”. Egyébként Finnország, Hollandia, Svédország, Belgium, Dánia és Franciaország kormányai voltak azok, akik támadták a magyar kormány intézkedéseit.
A soros elnökséget betöltő Németország nevében Michael Roth államminiszter a tanácskozás után szűkszavúan nyilatkozott, de mindenképpen amellett foglalt állást, hogy az eljárást folytatni kell.
Ennek érdekében egy újabb meghallgatást fognak majd tartani, ahol további érvek és ellenérvek hangozhatnak el. Ennek fényében nem valószínű, hogy az eljárás ebben az évben lezárul, vagy akár eljut abba a szakaszba, hogy bármiről szavazni lehessen.
Az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa, Didier Reynders kijelentette: "sajnos nem tapasztalható javulás a jogállamiságot illetően sem Magyarországon, sem Lengyelországban, ami komoly aggodalomra ad okot". Ő egyértelműen azt mondta, nagyon fontos, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás folytatódjon mindkét ország esetében.
