„Kínáról köztudott, hogy autokratikus megfigyelő államot épít belföldön. Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy Kína [saját határain kívül] is megfigyel külföldi személyeket és intézményeket hírszerzési és befolyásolási célból” -így jellemzik elemzők azt a hatalmas adatbázist, ami mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat. Az adatbázist 2,3 milliárd cikk és 2,1 milliárd közösségimédia-poszt alapján állították össze. A szöveges fájlok mérete összesen 1 terabyte. A szakértők szerint a példa nélküli adatbázis valószínűleg csak egy apró részlete annak az egész világra kiterjedő „hibrid hadviselésnek”, amit Kína folyat. Ám ez a kis részlet is fontos összefüggésekre világít rá, és hátborzongató tanulságokkal szolgál.
Az adatgyűjtést 2017-ben kezdte a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég, és azt folyamatosan frissítették újabb információkkal. Az adatbázis célja egyértelmű a szakértők szerint: a kínai kormány és a hadsereg hírszerzésének segítése.
Célzott adatgyűjtés
Az adatbázist elemzők szerint teljesen egyértelmű, hogy célzott adatgyűjtésről van szó. Csupa olyan személy szerepel ugyanis az adatbázisban, akinek munkahelye vagy kapcsolatai révén hatása van a döntéshozatalra, vagy fontos információkhoz férhet hozzá, legyen szó technológiáról, infrastruktúráról vagy katonai műveletekről. Olyanok is szerepelnek a gyűjteményben, akiknek véleményformáló szerepe van.
Az adatokat tartalmazó fájlok már sérülten kerültek a kutatókhoz, akik az információnak csak mintegy 10 százalékát tudták visszaállítani. Az így megismert, mintegy 250 ezer személy közül 52 ezer amerikai, 35 ezer ausztrál, 17 ezer spanyol, 10-10 ezer indiai és brit, valamint 5000 kanadai.
A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó információkat tartalmazza. A listán 710 személy szerepel, köztük élvonalbeli és helyi politikusok, illetve családtagjaik, cégvezetők, katonatisztek, de akad a listán újságíró is. Mivel az adatoknak csak egy kis részét sikerült helyreállítani, valószínűleg több ezer magyarról gyűjtött adatot a Zhenhua. Arról, hogy pontosan kik az adatbázisban szereplő magyarok, hamarosan külön cikkel jelentkezünk.
Ami a külföldieket illeti, olyan politikai döntéshozók szerepelnek az adatbázisban, mint Boris Johnson brit, Scott Morrison ausztrál, Narendra Modi indiai miniszterelnökök és családtagjaik, számos ország miniszterei, meg a brit királyi család tagjai. E mellett különböző országok hadseregeinek alacsony és magas beosztású katonáiról, Kína számára fontos iparágakban dolgozó kutatókról, szoftverfejlesztőkről, és cégvezetőkről, diplomatákról vagy éppen elítélt bűnözőkről is rendszereztek információkat.
A begyűjtött információk között vannak személyes adatok (születési dátum, cím, családi állapot), politikai és családi kapcsolatok, közösségimédia-profilok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, pénzügyi információk vagy éppen fényképek az adott személyről. Az adatbázisban egyes személyek mellett elemzéseket is találtak, valamint voltak olyanok is akiket „fontosként” jelöltek meg az adatbázis készítői.
Így került nyilvánosságra az adatbázis
Nyilvános adattal is vissza lehet élni
A begyűjtött adatok mintegy 80 százaléka származik a nyílt internetről, bárki által hozzáférhető cikkekből és közösségimédia-profilokból. Az információkeresés során igénybe vettek olyan adatgyűjtő oldalakat, mint a Factiva és a Crunchbase. Twitter, Facebook, LinkedIn, Instagram, de még TikTok oldalakat is böngésztek az adatbázis összeállítói, akik valószínűleg a Zhenhua saját fejlesztésű programjaival fésülték át a közösségi oldalakat.
A Facebook szóvivője arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy az adatok ilyen jellegű összegyűjtése ellenkezik az oldal szabályzatával, még akkor is ha nyilvánosan elérhető profilokról van szó. „A Shenzen Zhenhua Data Technologyt kitiltottuk az oldalunkról. Felszólítottuk a céget, törölje a letöltött adatokat és utasítottuk, hogy hagyjon fel az adatgyűjtéssel”- írták. Arra a kérdésünkre, hogy milyen eszközökkel próbálják meg elejét venni az illegális adatgyűjtéseknek, nem válaszolt a Facebook. A cég korábban arról tájékoztatta a Washington Postot, hogy nem álltak szerződésben a Zhenhuával. (Kérdéseinket elküldtük a Twitternek és a LinkedInnek is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.)
Ráadásul a személyes és érzékeny adatok engedély nélküli begyűjtése és tárolása számos ország adatvédelmi törvényeit is sérti: több millió ember személyiségi jogainak megsértéséről lehet szó.
Az alapján, hogy az adatok jelentős része nyilvános forrásból származik, könnyen hihetnénk, hogy mindennek nincs jelentősége. Ez azonban nem igaz. A hírszerzők egyre több hasznos információhoz férnek hozzá nyílt forrásokból. „A katonai hírszerzési adatok 90 százaléka megszerezhető nyilvános adatok elemzésével” - Liang Haoyau szerint. Ő annak a GTCOM-nak a big data igazgatója, amit a Zhenhua korábban partnerei között jegyzett.
De nem csak a katonáknak kell odafigyelni arra, mit osztanak meg magukról. „Ha egy politikus 14 éves lánya vagy, akkor tudható, hogy a kínai hírszerzés figyeli a közösségimédia-aktivitásodat, és rögzít minden olyan információt, ami érdekes vagy valamikor az lehet a jövőben”, fogalmazott Clive Hamilton professzor az ABC-nek.
Hekkerektől is származhatnak bizonyos adatok
Ráadásul a maradék 20 százaléknyi információ offline forrásokból származik, vagy olyan, nem nyilvános online forrásokból, melyek hirdetők számára érhetők csak el. Az adatbázis tartalmaz olyan információkat is, amiket ugyan a felhasználók maguk osztottak meg, de nem nyilvánosan, áll az adatbázist elemző szakértők Szabad Európához eljuttatott közleményében. „Vásároltak információt adatkereskedőktől, kapcsolatba léptek hekkerekkel, vagy maguk jutottak hozzá az adatokhoz harmadik félen keresztül” - írják. Az adatbázis felépítéséhez igen kifinomult technikai eszközöket is bevetett a Zhenhua. Noha az adatgyűjtés nagy részét botok (azaz automatizált szoftverek) végezték, az adatbázis összerakásához komoly emberi munkára is szükség volt.
Az adatgyűjtés célja
"Kína célja az adatbázissal, hogy megismerje az egyes országok humán és szervezeti térképét, és felfedezze azok gyengeségeit, amit adott esetben ki tud használni" – jellemezte Christopher Balding az adatbázist.
„Kína szemében mindenki ellenség, aki nem bizonyította, hogy barát lenne”. Ezt már egy hírszerzési szakértő nyilatkozta az adatbázisról elsőnként beszámoló Australian Financial Reviewnak. „Az egyes adatmorzsák olyanok, mint egy mozaik darabjai. Csak akkor van bármi értelmük, ha a megfelelő módon rakják össze. Nem a file-okban szereplő egyes információk adják ennek az adatbázisnak a jelentőségét. Hanem az, hogy miként lehet ezeket az adatokat, illetve a többi mintegy kétszáz hasonló adatbázist összekapcsolni. Ettől rendkívüli.” Az információk összeillesztését az olyan platformok, mint a Facebook vagy a LinkedIn tálcán kínálják, de ebben az esetben ennél jóval többről van szó. Az adatbázist eleve úgy állították össze, hogy az megfeleljen a kínai kormány, a biztonsági és hírszerzési szervek igényeinek, állítják az Internet 2.0 elemzői. Találtak olyan linkeket is, melyek másik adatbázisokra mutatnak, ez szintén arra utal, hogy a kínai adatgyűjtés a most megismertnél jóval szélesebb körű lehet.
Számtalan felhasználási területe lehet az adatoknak
Az adatbázisban lévő információkat rendkívül széles körben fel lehet használni az Internet 2.0 elemzői szerint. Pusztán a közösségi médiába feltöltött adatok vagy akár fotók elemzésével lehetséges személyek vagy akár katonai egységek valós idejű követése. Az adatbázis alapján a kínai szervek több ezer alacsony beosztású amerikai katona Twitter és Facebook profilját követik, hogy meg tudják állapítani merre lehet az egységük.
Cégek pénzügyi adatai és tulajdonosi struktúrái a stratégiai ágazatok megismerését segítik, míg a gazdasági és politikai szereplők családi kapcsolatainak és ismeretségi körének felrajzolásával meglehetősen pontos képet lehet kapni egy-egy ország döntéshozatali mechanizmusáról.
Az adatbázis rengeteg olyan információt is tartalmaz, ami alapján be lehet azonosítani a fő véleményformálókat, illetve elemezni lehet, hogy miként terjednek bizonyos hírek a különböző közösségi felületeken. Ennek segítségével könnyen lehet dezinformációkat terjeszteni. Noha arra nincs bizonyíték, hogy Kína, orosz típusú dezinformációs kampányokat folytatna, azt viszont biztosan lehet tudni, hogy Kína számos csatornán igyekszik befolyásolni az országról kialakított képet külföldön. Az pedig, hogy a legtöbb személyről fényképek is rendelkezésre állnak, akár deepfake videók széleskörű vagy éppen célzott bevetését is lehetővé teszi, sorolják az elemzők a lehetőségeket.
Az összegyűjtött adatok alapján Kína könnyedén be tud azonosítani célszemélyeket a legkülönbözőbb területekről. A célszemélyeket pedig az adatbázisból megismert információk alapján könnyebben tudják személyre szabott üzenetekkel befolyásolni.
A Shenzen Zhenhua Data Technology
Magáról a Zhenhuáról kevés konkrét információt tudni. A hivatalos adatok szerint 2017-ben alapította egy korábban az IBM-nél dolgozó mérnök, Wang Xuefeng, aki a mai napig a Zhenhua többségi tulajdonosa.
A cég adatalapú hírszerzési szolgáltatásokat nyújt, az elemzők szerint két fő ügyfele a Kínai Állambiztonsági Minisztérium és a hadsereg (hivatalos nevén a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg). Arról, hogy mit lehet még tudni Zhenhuáról, és hogy mi mindenről írtak a cég nemrégiben törölt WeChat oldalán, hamarosan külön cikkben számolunk be.
A Guardiannak sikerült megszólaltatnia a Zhenhua egyik alkalmazottját, aki tagadta, hogy létezne a többmillió emberről információkat tartalmazó adatbázis. „A mi adataink mind az internetről származnak, mi nem gyűjtünk adatokat. Ez csak adatintegráció. Az üzleti modellünk és ügyfeleink kiléte is üzleti titoknak minősül. Nincs adatbázis kétmillió emberről”, mondta a lapnak a cég képviselője, aki a Zhenhua üzleti vezetőjeként mutatkozott be. A Sun vezetéknevű nő azt is hozzátette, hogy ők egy magáncég, tagadva ezzel, hogy bármi kapcsolatuk lenne a kínai kormánnyal vagy a hadsereggel. „Az ügyfeleink kutatóintézetek és üzleti csoportok” - állította.
A Zhenhua adatbázisról szóló cikksorozatunk következő részeiben megmutatjuk, kik azok a magyar állampolgárok, akik szerepelnek az adatbázisban, és azt is részletesen bemutatjuk, mivel foglalkozik a Shenzen Zhenhua Data Technology.
