A kormánypártoknál 2022 után újra előkerült kampányelemként az egyszer már lecserélt háborús infláció kifejezés. Legutóbb az energiaárakra próbáltak utalni, most viszont biztosan nem arra.
Idén tavasszal egy régi ismerős tűnt fel a kormányzati kampányszövegekben: a háborús infláció. Először a 2022-es választások után hallhattuk, amikor a magyar gazdaság a lakosság által is érzékelhető módon megroppant az EU-s támogatások nélkül. Erre magyarázatként első körben a választási háborús kampányt melegítették újra, amelynek fő állítása végül a háborús infláció új kampánykifejezés szünet nélküli ismétlése volt.
A kampány 2022. október 14-ig tartott. Akkor a Fidesz egy éles váltással lecserélte a szankciós infláció kifejezésre, a beállított főellenség ismét leginkább az Európai Unió lett. Egészen pontosan október 14-én történt a váltás Orbán Viktor bejelentésével, onnantól jelent meg ez a kormány üzeneteit száz százalékban ismétlő médiumokban. Megnézheti például a Magyar Nemzet, az Origo vagy a hirado.hu fordulatát. Ezzel párhuzamosan országos plakát- és erős internetes kampány is indult. Sokan emlékezhetnek még a bombás plakátokra, amelyek azt sugallták, mintha az EU bombázná Magyarországot.
Ehhez kapcsolódóan: Eleve nem létező szankció ellen kampányolt közpénzből a kormány, az árcsúcsot is pont lekésve
A húsz százalék körül inflációt azóta sikerült leszorítani négy százalék körülire. A választás előtti hetekben a Fidesz viszont visszacserélte a kifejezést, újra a háborús inflációt ismétlik minden elképzelhető kommunikációs csatornán. Erre alighanem csak a háború szó sulykolása miatt lett szükség, hiszen ez vált tavaszra a Fidesz legegyértelműbb kampányelemévé. A módszerrel egyébként Európában nincsenek egyedül.
A korábbi háborús/szankciós infláció indoklásaként például erősen félrevezető grafikonokat mutattak be különböző energiaárak alakulásáról. Mostanra a háború szó ismétlése mellett jellemzően nincs indoklás, nem is nagyon lehet, mert az energiaárak lényegesen alacsonyabbak, mint a háború kitörésekor voltak.
A földgáz ára például legutóbb 2021 közepén volt ilyen szinten, még mielőtt Oroszország elkezdte nagy mennyiségben visszatartani az orosz gázt. Ami egyébként nem is volt titok, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője fel is szólította 2022 januárjában az orosz vezetést, hogy ne próbáljon politikai érdekből energiakrízist okozni Európában.
Az olaj világpiaci árát meghatározó brent olaj árát nézve: a kissé nyolcvan dollár alatti hordónkénti árszint nagyjából a három évvel ezelőtti szintet jelenti. Magyarországon egyébként azóta is a Mol lényegesen olcsóbban veszi az ural típusú olajat az orosz állam cégektől a brent típusú olajnál. Erről itt olvashat bővebben.
Az állami szakmai szervek sem támogatják a kormány inflációs indoklását. Az MNB márciusi inflációs jelentésében sem a piaci energiaárak emelkedésétől féltette a hazai inflációt; például a kormány adóemeléseit emelte ki.
Ténylegesen hozzájárul viszont az inflációhoz például a forintárfolyam folyamatos gyengülése. Azt várhatnánk, hogy a szomszédban zajló háborúnak hasonló hatással kellene lennie Csehországra vagy Lengyelországra, ha tényleg főleg ez sodorná ennyire gyenge pályára a magyar gazdaságot
Emlékezetes volt az is, hogy a Pénzügyminisztérium tavaszi álláspontja szerint ha gyorsan véget érnének a háborúk, az mindössze 0,3 százalékponttal jelentene nagyobb GDP-növekedést Magyarországnak idén és jövőre is. Ezt az EU-nak küldött konvergenciajelentésben írták le. Miután felhívták erre a figyelmét, Gulyás Gergely nyilvánosan leteremtette őket, hogy ezt biztosan elszámolták. „Szakmailag tarthatatlan” szerinte, hogy ilyen alacsony hatást tulajdonítsanak a kormány fő kampányüzenetének. A kifogásolt konvergenciajelentést azóta sem módosította a minisztérium.
