A legfontosabb cikkeink szerda reggel: balatoni szigorítások a járvány miatt, brüsszeli válaszok a magyar kormánynak, eléri-e a politikai a tudományos életet.
Kapacitásgondok, teszthiány vagy a számok elrejtése – ezeket a körülményeket járjuk körbe a fővárosi Pesti úti idősotthon lakóinak sorsát bemutató cikksorozatunkban. Azt derítjük fel, hogyan vezethetett 55 ember halálához a tavaszi járványkezelés helyi és országos minősége. Megrázó nyilatkozatok és érthetetlen ellentmondások írásunk második részében.
Folyamatosan nő a koronavírusjárvány miatt kórházi kezelésre szorulók és a napi áldozatok száma is itthon. Előző napról 176 közvetlen áldozatot jelentettek csaknem 13 ezer regisztrált új fertőzött mellett. A közvetlen áldozatok száma így az elmúlt hét nap során átlépte az ezer főt.
Egyre több balatoni település szigorít a járvány miatt. Lemondják a kulturális programokat, a nyilvánosság kizárásával tartanak meg rendezvényeket. Szoronganak a tóparti települések az enyhe idő miatt a hétvégékre, a közelgő téli szünetre és az év végi ünnepekre leutazók miatt. A települések állandó lakóinak átlagéletkora magas, így az ott élők különösen kitettek a járvány veszélyeinek.
Uniós válaszok
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az EU-tagállamok bírái jogosultak tanácsot kérni az unió legfelsőbb bíróságától, és ezért nem vonhatók fegyelmi eljárás alá. Az ítélet egy magyar bíró ügyében született, aki ellen azért indítottak fegyelmi eljárást, mert tanácsot kért az EB-től a tolmácsok szükséges felkészültségéről a bűncselekményekkel vádolt külföldi állampolgárokat érintő ügyekben.
Mint arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, Orbán Viktor Magyarország ellen folyó bizonyos kötelezettségszegési eljárások lezárását kérte levelében az Európai Bizottságtól. Gyorsan megjött az elutasító válasz: „szigorúan meghatározott folyamatokról van szó, az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik”.
Folynak és jól haladnak a tárgyalások az Európai Unióval a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról – közölte éves meghallgatásán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely mindazonáltal hozzátette: szerintük az Európai Bizottság inkorrekt módon járt el, amikor a „a gyermekvédelmi törvény elfogadása utáni európai hisztériában” felrúgta a korábban már informálisan létrejött megállapodást.
Meddig ér el a politika?
Egy külföldi szaklapban megjelenésre váró cikkének visszavonására kérték Pető Andreát, a CEU történészprofesszorát, aki azonban kitart véleménye mellett. Az egyetemmel együtt Budapestről Bécsbe költöző oktató azt írta, hogy a tudományos munkát minősítő és engedélyező akkreditációs bizottság a politika befolyása alatt áll, és erre konkrét példákat is sorolt.
A Magyar Távirati Iroda elbocsátotta két munkatársát, mire szolidaritásból hárman felmondtak. A szakszervezet levélben tiltakozik a közmédia vezérigazgatójánál. Belső körlevél indult a távozókért kiálló dolgozók között. Hiába ígérte korábban a munkáltató, a Duna Médiaszolgáltató Zrt., hogy az MTI-ben induló átszervezés nem jár majd elbocsátásokkal, most éppen a közmédia átszervezésére hivatkozott a cég. A magyar médiaszektort egy héten át vizsgálta az ENSZ jelentéstevője, aki arra jutott: különösen a közelgő magyarországi választásokon sérülhetnek az alapvető emberi jogok a sajtó kormánypárti befolyása miatt.
Végül infografikánkat ajánlom figyelmébe: Globsec Sebezhetőségi Index alapján a külföldi befolyással szembeni sebezhetőséget vizsgáltuk, első sorban Oroszország és Kína vonatkozásában.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
