A Szíriával szembeni uniós szankciós politikát bírálta egy magyar kormánypárti EP-képviselő. A kereszténydemokrata Hölvényi György szerint a szíriai rezsimmel szembeni szankciók nehezítik a humanitárius segítségnyújtást és ellehetetlenítik az újjáépítést, éppen ezért újra kell őket gondolni. Mivel a büntetőintézkedésekről csak egyhangúlag lehet dönteni, egy magyar ellenvélemény meghiúsíthatná a tagállamok szándékait. Az Európai Bizottság elveti az ötletet.
Milyen segítséget kérnek valójában a szíriaiak? – ezzel a címmel tartott konferenciát Hölvényi György európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentben. A rendezvényen, amely a jövő heti VII. Brüsszeli Szíria Donorkonferenciát előzi meg, a KDNP politikusa kijelentette: „Ha nem sikerül elhárítani a segítségnyújtás akadályait, akkor újabb migrációs hullámmal kell szembenéznünk.”
A helyzetet jellemezve a képviselő elmondta: Szíriában 15 millióan szorulnak humanitárius segítségre pusztán a mindennapi megélhetésük biztosításához. „12 millióan éheznek, 16 millióan nem jutnak tiszta ivóvízhez, kétmillió gyermek pedig soha nem járt iskolában. Mindez egy 22 milliós országban.”
A konferencián megosztotta tapasztalatait többek között Mario Zenari, Szíria apostoli nunciusa, Fadi Salim Azar ferences rendi plébános, a latakiai kórház igazgatója és Roy Moussalli, a Szent Efrém Pátriárkai Fejlesztési Bizottság igazgatója. Beszámolóik és saját személyes tapasztalata alapján Hölvényi György hangsúlyozta: „Világosan látszik, hogy a szíriai rezsimmel szembeni szankciók nehezítik a humanitárius segítségnyújtást és ellehetetlenítik az újjáépítést.” Hozzátette, hogy ezért a jövő heti miniszteri szintű konferencián esély nyílhat „a szíriai kormánnyal szembeni szankciós politika újragondolása a politikai célok feladása nélkül”.
Ehhez kapcsolódóan: Ki kicsoda az orosz zsoldoscégek között?
Az imént említett Roy Moussalli arról is beszélt, hogy az országot sújtó szankciók miatt számos termékhez nagyon nehéz a hozzáférés, az áruk, például az üzemanyag esetenként csak többszörös közvetítéssel, jelentősen drágábban jut el azokhoz, akik sokszor havonta 15 euróból próbálnak megélni. Ugyancsak a szegénységet jellemzi, hogy airszendvicsnek hívják a helybéliek a két egymásra rakott kenyérszeletet, amelyek között nincs semmi.
A fentieket támasztotta alá Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár is. „A szíriaiaknak fájnak a szankciók, meg kell találni a humanitárius csatornákat” – mondta.
Az EU 2011-ben vezetett be először szankciókat Szíriával szemben, válaszul a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomására az Aszad-rezsim által. A szankciók olyan vállalkozásokra és prominens üzletemberekre irányulnak, amelyek, illetve akik hasznot húznak a rezsimmel fenntartott kapcsolataikból és a háborús gazdaságból. A korlátozó intézkedések közé tartozik többek között az olajimport tilalma, a bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Európai Unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztása, valamint exportkorlátozás azon berendezésekre és technológiákra, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére vagy lehallgatására is szolgálhatnak.
A szíriai helyzetre tekintettel hozott szankciók hatálya alá tartozók jegyzékében jelenleg 292 ember és hetven szervezet szerepel, akiknek vagyoni eszközeit befagyasztották, illetve a személyekre utazási tilalom is vonatkozik. Uniós személyek és szervezetek emellett nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vett emberek és szervezetek rendelkezésére.
Megkérdeztük a szankciók lakosságra gyakorolt hatásairól Peter Stanot, az EU külügyi főképviselőjének szóvivőjét, aki a Szabad Európának kijelentette: „Az uniós szankciók soha nem a lakosságot, az egészségügyet vagy az élelmiszerszektort célozzák. Emellett az EU továbbra is a legnagyobb adományozó a szíriai nép humanitárius szükségleteinek kielégítésére külföldön és Szíriában, így abszurd az az állítás, hogy szankcióink megnehezítik a szíriai emberek életét. Ami megnehezíti az emberek életét, az a megoldatlan konfliktus, az Aszad-rezsim országvezetése és az ehhez kapcsolódó korrupció.”
Az EU utoljára idén április végén fogadott el büntetőintézkedéseket Szíriával kapcsolatban. Ez az új szankciócsomag olyan személyeket és szervezeteket vett célba, akik szerepet játszanak a rezsim nagyszabású kábítószercsempész-műveleteiben, a lakosság elnyomásában és Szíria Oroszországgal való együttműködésében.
