Már csak néhány napja maradt a magyar kormánynak a helyreállítási tervhez csatolt REPowerEU terv benyújtására és az RRF-ből elérhető kölcsönkeret megigénylésére. A kormány a REPowerEU-ból finanszírozandó beruházásokhoz a hétszázmillió eurós vissza nem térítendő támogatáson túl 4,8 milliárd euró uniós hitelt felvételét tervezi.
Két fontos határidő is lejár augusztus 31-én. A magyar kormánynak legkésőbb csütörtök éjfélig kell jeleznie, mennyi hitelt kíván lehívni a helyreállítási eszközből elvileg rendelkezésére álló több mint kilencmilliárd eurós keretből, továbbá benyújtania a támogatási tervet a helyreállítási tervhez kapcsolt REPowerEU-források felhasználására, amelyek a zöldenergia-átmenet felgyorsítását és az orosz fosszilisimport-függőség csökkentését célozzák.
Az EU-hitel nagyjából felét kérheti a kormány
A kormány minden jel szerint az utolsó pillanatig kivár a kérelem, illetve a terv benyújtásával, de az a REPowerEU-fejezetre vonatkozó magyar tervezet kormányzati honlapon elérhető verziójából kiderül, hogy Magyarország összesen 5,5 milliárd eurós (2058,42 milliárd forintos) támogatási keretre tart igényt az energetikai beruházásokhoz. Ebből hétszázmillió euró a REPowerEU-alapból hazánk számára elérhető vissza nem térítendő támogatás összege, 4,8 milliárd eurót pedig kedvezményes hitel formájában a helyreállítási eszközből (RRF) Magyarország rendelkezésére álló több mint kilencmilliárd eurós kölcsönkeretből venne fel a kormány.
Az összeg azonban augusztus 31-ig még változhat. Eddig kell Brüsszellel közölni a végleges számokat. Idén tavasszal a magyar kormány előzetesen azt mondta a bizottságnak, hogy az elérhető hitelkeret nagyjából kétharmadát, maximum 6,6 milliárd eurót készül igénybe venni. Ehhez képest az utolsó rendelkezésre álló információk szerint végül csak 4,8 milliárd euró kölcsönre tartana igényt. Ez az összeg még változhat, ha a tavaly decemberben jóváhagyott helyreállítási terven belül más célokra és beruházásokra is felvenne hitelt a kabinet. Erről is legkésőbb augusztus 31-ig kell nyilatkoznia.
A kormány korábbi fogadkozásai és jelzései ellenére egyelőre semmi nyoma annak, hogy mit módosítanának a helyreállítási terven. Budapest korábban arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a tavaly decemberben elfogadott helyreállítási tervben (5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás) meglévő intézkedéseket módosítaná. Úgy tudjuk, hogy többek között közlekedési és vízgazdálkodási projektek felülvizsgálatáról volt szó. Ehhez viszont hivatalosan változtatni kell a terven, amit előbb a bizottságnak, majd a tagállamok képviselőiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Ehhez kapcsolódóan: Ősszel döntő szakaszba lép Orbán uniós pókerjátszmája
Nem lesz sétagalopp a jóváhagyás
Az idő azonban meglehetősen szűkös. Ha a REPowerEU-ra benyújtott nemzeti tervet december 31-ig nem sikerül jóváhagyatni a bizottsággal, az ország elbukhatja a kölcsönt és a hétszázmillió eurós vissza nem térítendő támogatást is. Az Európai Bizottságnak alapesetben két hónapja van a tervek kiértékelésére, de a folyamat ennél tovább húzódhat, ha sok kifogás merül fel a benyújtott tervvel szemben.
Brüsszeli forrásaink arra emlékeztettek, hogy a kormány által Brüsszelnek még a nyári szünet előtt elküldött előzetes tervezet számos ponton nem felelt meg a kívánalmaknak. Többek között azért, mert – a testület szerint – több projekt, az eredeti céllal ellentétesen, nem csökkentette volna az orosz energiaimport-függőséget. Az utolsó, augusztus 11-ig társadalmi párbeszédre bocsátott verzió szerint a kormány több, korábban kifogásolt kőolaj- és földgázprojektet kivett a csomagból, a terv néhány napon belül várhatóan benyújtandó végleges változatáról azonban nem volt külön egyeztetés. Mindez egy, a dossziéra rálátó forrásunk szerint előrevetíti, hogy a benyújtás után kvázi újraindul az egyeztetés a magyar tervről.
Új feltételeknek is meg kell felelni
Ráadásul a terv jóváhagyása során immár az európai szemeszter 2023-as országspecifikus ajánlásainak magyar teljesítését is figyelembe veszi majd a bizottság. Emlékezetes, hogy a kormányt többek között felszólították arra, hogy hagyjon fel a külföldi cégek vegzálásával és kiszorításával, illetve lépjen fel ezzel a gyakorlattal szemben.
Mindez megfigyelők szerint újabb hosszadalmas és gyötrelmes egyeztetéseket vetít előre a bizottság és a kormányzat között az uniós források egy új szegmensében.
A kormányzati honlapon elérhető REPowerEU terv összesen tizennégy reformot és ugyanannyi beruházást irányoz elő a kiegyensúlyozott energiaátmenet biztosítása érdekében. A fő reformok:
1. Az energiaközösségek kibővítése
2. Az aggregátorok szerepének erősítése
3. A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében
4. Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez
5. Az okosmérők szabályozásának átalakítása
6. A hidrogén jogi kereteinek biztosítása
7. A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése
8. A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása
9. A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása
10. Hálózati tarifák megállapítása
11. A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása
12. A geotermikus szabályozási keret fejlesztése
13. Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere
14. Zöld készségek
