Az ukrán hadsereg elismerte, hogy légicsapást mért egy gyakorlótérre a megszállt Herszonban, ahol az orosz csapatok támadásra készültek a Dnyeperbe ömlő Krinka folyó ukrajnai hídfőállása ellen. A héten már másodszor okoztak ott az ukránok számottevő emberveszteséget az orosz hadseregnek.
Kijev ugyanakkor cáfolta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter állítását, hogy az orosz erők elfoglalták volna az ukrán hídfőt a Krinkánál.
„Legalább három csapást mértünk az összevont orosz csapatokra a Novaja Kahovka melletti gyakorlótéren” – mondta Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők szóvivője a Szabad Európának február 22-én.
„Az orosz hadsereg Krinki lerohanására készült, amiről azt állították, hogy már elfoglalták. (…) Az előzetes adatok szerint az orosz erők Dnyeper csoportjának parancsnokai is ott voltak. Az információk ellenőrzése még folyik” – közölte Humenyuk.
Egy másik nyilatkozatában, amelyet a Szuszpilnének adott, Humenyuk azt mondta, legalább hatvan orosz katonát öltek meg a támadásban.
Oroszország nem kommentálta a légicsapás hírét, amelyről a DeepState ukrán Telegram-csatorna és orosz háborúpárti bloggerek egyaránt beszámoltak, hozzátéve, hogy súlyos veszteségekkel járt. A három csapásból álló állítólagos támadásról videó is megjelent különböző Telegram-csatornákon.
A hírt nem lehet független módon ellenőrizni.
Ehhez kapcsolódóan: NATO-főtitkár: A legjobb módja a Navalnij előtti tisztelgésnek az ukrajnai orosz vereség biztosítása
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott február 20-i találkozóján Sojgu azt mondta: Krinkit megtisztították, de az ukrán hadsereg szerint ez a nyilatkozat „a tények meghamisítása”.
Az ukrán erők 2022 novemberében felszabadították Herszon városát és a terület többi részét a Dnyeper jobb partján, és az orosz csapatokat a folyó túlpartjára kényszerítették. Tavaly az ukrán csapatoknak sikerült egy kis hídfőállást is létrehozniuk a Dnyeper bal partján, az oroszok aztán ezt folyamatosan támadták.
Az orosz erőket érő állítólagos ukrán csapás Herszonban már a második volt két napon belül, és a hírek szerint nagyszámú orosz katonát ölt meg.
Február 21-én a BBC orosz adása arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt Donyeckben egy gyakorlótér ellen végrehajtott ukrán támadásban legalább hatvan orosz katona halt meg.
A jelentés szerint február 20-án a 36. Gárda Motoros Lövészdandár orosz katonái felsorakozva várták Oleg Mojszejev vezérőrnagynak, a 29. orosz hadsereg parancsnokának érkezését, amikor a légicsapás történt.
Sem Moszkvában, sem Kijevben nem kommentálták a hírt. Az oroszbarát közösségi médiában olyan videókat és fotókat tettek közzé, amelyeken állítólag több tucat, egyenruhát viselő ember holtteste látható. Azzal vádolták Mojszejevet: arra kényszerítette a katonákat, hogy álljanak sorban az érkezésére, ekkor érte találat őket.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője február 22-én azt mondta, hogy az invázió két évvel ezelőtti elindítása óta Oroszország több mint nyolcezer rakétát és 4630 drónt lőtt ki Ukrajnán belüli célpontokra, és ezekből 3605-öt lőttek le.
Moszkvában Dmitrij Medvegyev volt elnök azzal dicsekedett, hogy miután az ukrán erők hónapokig tartó heves harcok után múlt héten kivonultak a kelet-ukrajnai Avgyijivkából, az orosz csapatok egyre mélyebbre törnek be Ukrajnába.
A háború kezdetének második évfordulójához közeledve – miközben az ukránok hiányt szenvednek katonában, fejlettebb fegyverekben és lőszerekben – Medvegyev jelezte: Moszkva ismét megpróbálhatja elfoglalni a fővárost, miután az invázió első napjaiban, 2022 februárjában határozottan visszaszorították Kijev külvárosaiból.
„Hol kellene megállnunk? Nem tudom” – mondta Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke az orosz médiának adott interjúban.
„Kijev legyen? Igen, valószínűleg Kijevnek kellene lennie. Ha nem most, akkor egy idő után, talán ennek a konfliktusnak egy másik szakaszában” – mondta.
Medvegyev, aki egykor reformernek számított Oroszországban, azért szolgált államfőként, hogy Vlagyimir Putyin négy évig miniszterelnök lehessen, így betarthassa a mandátumkorlátokat, mielőtt 2012-ben harmadszor is visszatért az elnöki posztra.
Az 56 éves egykori ügyvéd azonban az utóbbi időben maró cikkeiről, közösségimédia-bejegyzéseiről vagy megjegyzéseiről vált ismertté, amelyek a történelmi revizionizmus furcsa fajtáját visszhangozzák – azt, amelyet Putyin használt, hogy a Nyugatot rágalmazza, és alátámassza Ukrajna megtámadását.
