Kijev reméli, hogy a Mariupolból kimenekített civilek elérik az Ukrajna által ellenőrzött területeket
Ukrajna abban bízik, hogy az oroszok által megszállt Mariupolban lévő hatalmas acélmű romjaiból kimenekítettek még kedden elérik az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja városát.
Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint több mint 200 civil van még az Azovstal acélműben, ahol a város utolsó védői húzódtak meg. Összesen mintegy százezezer civil maradt a kikötővárosban – tette hozzá.
„A kimenekítettek konvoja Zaporizzsja felé halad. Az evakuálás folytatódik” - mondta Bojcsenko az állami televízióban. „Szándékosan nem mondunk pontos információkat, reméljük, hogy az Azovsztalból evakuáltak elérik Ukrajnát” - közölte.
Az ENSZ és a Vöröskereszt pénteken kezdte meg az Ukrajnával és Oroszországgal egyeztetett műveletet az acélgyárban rekedt nők, gyerekek és idősek evakuálására. (Reuters)
Szlovákia felmentést kér majd egy esetleges uniós orosz olajembargó alól
Szlovákia felmentést kér majd, ha az Európai Unió embargót vezet be az orosz olajra a következő, Moszkva elleni szankciócsomagban – közölte kedden a szlovák gazdasági minisztérium.
Az Európai Bizottság az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot készíti elő, amely várhatóan kedden lesz kész.
Két uniós tisztviselő hétfőn azt mondta, hogy az Európai Bizottság kivételt tehet Szlovákiával és Magyarországgal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a két ország függ az orosz kőolajtól, számukra ezért elképzelhető, hogy nem lesz kötelező az uniós embargó.
Szlovákia szinte a teljes kőolajimportját Oroszországból szerzi be, és az ország közölte, hogy 120 napra elegendő tartalékkal rendelkezik.
„Ha az Oroszország elleni további szankciócsomag része lesz az orosz olajra vonatkozó embargó, akkor Szlovákia mentességet kér majd” közölte a minisztérium a Reuters kérdésére.
A minisztérium szerint egy másik olajfajta feldolgozására való átállás azonnal nem lehetséges, a technológiaváltás pedig költséges és időigényes.
Boris Johnson újabb katonai segélyt jelent be Ukrajnának
Boris Johnson brit miniszterelnök a tervek szerint a kijevi parlamentben viedóközvetítéssel tart beszédet, amelyben további katonai segélyt jelent be Ukrajnának. Oroszország egy nappal azután, hogy néhányan elhagyhatták az ostromlott kikötővárost, újraindította Mariupol bombázását.
Johnson várhatóan egy újabb 300 millió font értékű (136 milliárd forint) katonai segélyt jelent be Kijevnek - közölte hivatala.
Nagy-Britannia már korábban is küldött katonai felszerelést, például rakétákat és rakétavetőket Ukrajnának. Az újabb segély elektronikus hadviselési eszközökből áll: akkumulátoros radarrendszerből, GPS-zavaró berendezésekből és több ezer éjjellátó eszközből.
Beszédében Johnson hivatkozni fog Winston Churchill 1940-es beszédére, amikor Nagy-Britannia szembeszállt a náci Németország agressziójával.
Johnson várhatóan arról beszél majd, hogy „ezek Ukrajna legfelemelőbb pillanatai, nemzeti történelmük fontos fejezete, amelyre a következő generációk is emlékezni fognak”. (AP)
Brit hírszerzés: Jelentősen meggyengült az orosz hadsereg
A brit hadsereg szerint az orosz haderő „jelentősen meggyengült”, miután veszteségeket szenvedett el az Ukrajna elleni háborúban.
A brit védelmi minisztérium kedden tette közzé az erről szóló közleményét a szokásos napi Twitter-bejegyzésében.
„Oroszország hadserege most jelentősen gyengébb, mind fizikailag, mind koncepcionálisan, mint az Ukrajna elleni invázió előtt. Az újbóli megerősödését a szankciók nehezítik. Ez tartós hatással lesz Oroszország képességére, hogy hagyományos katonai erőt vessen be” – írták.
A minisztérium hozzátette, hogy bár Oroszország védelmi költségvetése 2005 és 2018 között megduplázódott, a végrehajtott modernizációs program „nem tette lehetővé, hogy Oroszország legyőzze Ukrajnát”.
„A stratégiai tervezésben és a műveleti végrehajtásban elkövetett hibák miatt nem tudta számbeli fölényét döntő előnyre váltani” – közölte a brit védelmi minisztérium. (AP)