Franciaország 300 millió dollárral növeli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást
Franciaország 1,7 milliárdról 2 milliárd dollárra emeli az idén Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatását – mondta Emmanuel Macron elnök a varsói nemzetközi adományozói konferencia résztvevőihez intézett videóbeszédében.
A konferenciát, melynek célja Ukrajna segítése az orosz invázió gazdasági és humanitárius következményeinek kezelésében, Lengyelország és Svédország közösen hozta tető alá, együttműködve az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével.
"A lakosság humanitárius szükségletei és az ország gazdasági helyzete olyan új erőfeszítést kívánnak meg a nemzetközi közösségtől, amelynek válaszolnia kell a polgári infrastruktúra lerombolásával keletkezett szükségletekre" – mondta Macron. (Reuters)
Putyin szerint Oroszország kész biztonságos átjárást biztosítani az Azovstalban maradt civileknek
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon azt mondta Naftali Bennett izraeli miniszterelnöknek, hogy Oroszország továbbra is kész biztonságos átjárást biztosítani a civileknek az ukrajnai Mariupol kikötőváros ostromlott Azovstal acélművéből – közölte a Kreml.
Putyin azt is mondta, hogy Kijevnek utasítania kellene az Azovstalban rejtőzködő ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert.
ENSZ: az ukrán kikötők blokádja miatt több ország is éhezhet
Az ENSZ élelmiszersegély-ügynöksége arra szólította fel Oroszországot, hogy tegye lehetővé a Fekete-tengeri ukrán kikötők megnyitását, lehetővé téve a gabonaexportot, amelytől sok szegény ország függ.
A római székhelyű Világélelmezési Program közleményében azt írta, hogy egy hónappal a háború február 24-i kezdete után a búza exportára 22 százalékkal, a kukoricáé pedig 20 százalékkal emelkedett – ráadásul az áremelkedés már 2021 végén elkezdődött.
Az ENSZ-ügynökség szerint az Ukrajna déli részén található kikötőknek újra kell kezdeniük a működést, „hogy megvédjék az ukrán mezőgazdasági termelést és lehetővé tegyék az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából létfontosságú exportot”. Az ügynökség példaként említette a háború sújtotta, elszegényedett Jement, amely búzájának több mint felét Ukrajnából vagy Oroszországból importálja.
Az Oroszország által indított háború előtt Ukrajna gabonaexportjának 98 százaléka a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül folyt.
Tisztázta a korábbi nézeteltéréseket a német és az ukrán elnök
Frank-Walter Steinmeier német elnök csütörtökön felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy megpróbálja rendezni a két ország közötti diplomáciai vitát.
Német kormánytisztviselők, köztük Olaf Scholz kancellár, is bosszúságuknak adtak hangot, miután Ukrajna a múlt hónapban világossá tette, hogy nem akarja, hogy Steinmeier látogatást tegyen az Oroszországgal folytatott múltbeli kapcsolatai miatt.
Steinmeier hivatala közölte, hogy a két elnök telefonbeszélgetésük során „megoldották a múltbeli irritációkat”. Steinmeier „szolidaritását, tiszteletét és támogatását fejezte ki az ukrán népnek az orosz agresszor elleni bátor harcához” – közölte a hivatal.
Egyelőre azonban nem világos, hogy Steinmeier, akinek államfői tisztsége nagyrészt ceremoniális jellegű, tervez-e kijevi látogatást. A Bundestag elnöke, Baerbel Bas, aki a német politikai protokoll szerint Steinmeier után, de Scholz előtt áll a rangsorban, várhatóan vasárnap látogat Ukrajnába.
Nem sokkal korábban Sholcz ígéretet tett arra, hogy több mint 600 millió eurót biztosít Ukrajnának további humanitárius segélyek, kölcsönök és fejlesztési támogatások formájában.