Jogszerűtlen lakbéremelésekkel és az erre alapozott jogszerűtlen felmondásokkal próbálta ellehetetleníteni a Kincsem Park szürke házában lakókat az új tulajdonos. Közülük nyolc bérlőt képvisel az Utcajogász Egyesület. A Lovi egykori dolgozóinak a ház új tulajdonosa háromszorosára emelné a lakbérét, az eddig megszületett két ítélet azonban a bérlőknek ad igazat.
A Szabad Európa videóriportban foglalkozott a kőbányai lóversenypálya mögött álló bérház lakóinak kálváriájával. Húsz család él a bérházakban, amelyekben a lakhatást a világháború után az alacsony bérért cserébe mint béren kívüli juttatás kapták munkáltatójuktól a Lovi dolgozói. A Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. nem fordított gondot az épület karbantartására, a lakásokat a lakók saját erejükből tartották rendben vagy újították fel.
2021 januárjában adta el az állam a Kincsem Parkban álló szürke házat, amelyhez a befektető lakásonként hétmillió forintért, vagyis jóval a piaci ár alatt jutott hozzá. A lakókat nem értesítették az eladásról, volt, aki a pizzafutártól tudta meg, hogy árverezik a házat. A vásárlás után nem sokkal, 2021 márciusában az addigi méltányos bérleti díjat egyoldalúan hirtelen a triplájára emelte az új tulajdonos, a Kincsem Corner Zrt., és több százezer forintnyi kauciót is követelt a lakóktól. (A házat az Archiprojekt Mérnökiroda és Tanácsadó Zrt. vette meg, majd ettől a cégtől 2021-ben került a ház a jelenlegi tulajdonoshoz, a Kincsem Corner Zrt.-hez.)
Azokat, akik nem tudták kifizetni a megemelt bérleti díjat, kilakoltatással fenyegették meg. Amikor a befektető megvette a házat, még harmincöten laktak benne, tavaly decemberben, amikor Benyó Rita, a Szabad Európa újságírója a riportot készítette, a fenyegetések hatására tizenketten már elköltöztek.
Ha az Utcajogász Egyesület és A Város Mindenkié csoport nem segített volna, bevált volna az új tulajdonos stratégiája, a jogszerűtlen lakbéremelésekkel és az erre alapozott jogszerűtlen felmondásokkal könnyen utcára tehette volna a ház lakóit.
Mint azt közleményében az Utcajogász Egyesület írja, az ingatlanok bérleti rendszere ugyan nagyon hasonlított az önkormányzati lakásokéhoz, ám lényeges különbség volt, hogy a ház nem közvetlenül az állam, hanem egy száz százalékig állami cég, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. tulajdonában állt. Mivel a lakók az emelt bérleti díj megfizetését megtagadták – nem is tudták volna kifizetni –, a cég fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. A bíróságon az Utcajogász a lakók védelmében arra hivatkozott, hogy a korábban megkötött bérleti szerződések azon pontja, amely lehetővé teszi a tulajdonos számára az egyoldalú bérletidíj-emelést, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megsértését eredményezi. Álláspontjukat a lezajlott két perben a bíróság is osztotta, így mindkét esetben az Utcajogász ügyfelének javára döntött.
A Lovi szürke házainak lakóiról és az OPNI-házakban élőkről készített videóriportot itt nézhetik meg: „Azt akarták, hogy menjek innen a fenébe” – Akiknek száz év után elveszik a tetőt a fejük fölül
A Szabad Európa egy másik, hasonló esetet is bemutatott, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) – vagy ahogy emlegetik, a Lipót – területén lévő kék-piros házak lakóinak ügyét. Az ott élők között többen az OPNI egykori dolgozói vagy azok leszármazottai. Az OPNI 2007-es bezárásával megszűnt a munkahelyük, a legtöbben valamely másik egészségügyi intézményben folytatták ugyanazt a munkát. A terület a külügyminisztériumhoz került, az pedig elitgimnáziumot álmodott a telekre, és korábbi ígérete ellenére lakáskiürítési pert indított az itt élők ellen.
Januárban tájékoztatta szerkesztőségünket Szepesházi Péter ügyvéd arról, hogy miután a külügyminisztérium nem fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, jogerőre emelkedett, hogy nem lehet kilakoltatni az úgynevezett OPNI-házak lakóit, a Lakástörvény alapján cserelakás illeti meg őket. Az ügyvéd ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy habár ebben az ügyben az alpereseknek kedvező ítélet született, továbbra is több volt egészségügyi dolgozót fenyeget kilakoltatás, mert évek óta nem kapnak számlát sem a lakbérről, sem a közüzemi költségekről, ez pedig könnyen lehet a külügynek hivatkozási alap egy újabb perben.
Az Utcajogász – ahogy videóriportunkban is tette – ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a szürke ház esete egy általánosabb problémára, a lakásbérlettel összefüggő szabályozás hiányosságára világít rá. A rendszerváltáskor ugyanis az állami bérlakásszektornak azt a szegmensét, amely az állami vállalatokhoz került, az 1993-ban hatályba lépő Lakástörvény nem rendezte megnyugtatóan. Így a mai napig merülnek fel olyan jogviták, amelyek ezekkel a szolgálati lakásként kezelt lakásokkal kapcsolatban, jellemzően a bentlakó jóhiszemű bérlők kisemmizésével, lakhatásuk elvesztésével végződnek.
Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak. A munkatársaikkal készített interjút itt olvashatják el:
